Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-128

322 128. országos ülés 1907 márczius lk-én, csütörtökön. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Várady Imre most felolvasott indítványát el­fogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház Várady Imre képviselő ur indítványát nem fogadja el. Következik most Várady Imre képviselő urnak második indítványa. Kérem annak felolvasását. Raisz Aladár jegyző (olvassa). Várady Imre: Visszavonom indítványomat. Elnök : Akkor következik a 3. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök : Szólásra senki sines feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést:. mél­tóztatik-e elfogadni a 3. §-t változatlanul a köz­oktatásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése .szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a szakaszt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 4. %-t). Endrey Gyula ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Ráth Endre jegyző : Goldis László ! Goldis László : T. ház ! Ennél a szakasznál bátorkodom egy javaslatot a szakasz módosítására benyújtani. A magyarországi tanítók országos bizottsága felhívta a közvélemény figyelmét arra a körül­ményre, hogy — talán elnézésből — ebben a sza­kaszban a tanítók egyik osztálya irányában igazság­talanság történt. Hogy egész röviden adjam elő a tárgyat, megtörténhetik az, hogy valamely állami iskolához pl. 1898-ban kinevezett tanító, a ki az­előtt öt év óta már valamely felekezeti iskolánál volt alkalmazásban, a mostani, majd hatályba lépő törvény értelmében csakis 1898-tól fogva részesül abban a többletben, a mely őt ezen törvény szerint megilleti; azon időt tehát, a melyet ő felekezeti vagy községi iskolánál előbb eltöltött, teljesen el­veszti. Ezzel szemben, ha pl. ugyancsak 1898-ban az állam átvett egy felekezeti iskolát, akkor ezen átvett felekezeti vagy községi iskolánál alkalmazott tanító már az 1893. év óta fog részesülni azokban a fizetésj avitásokban, a melyek őt ezen törvény sze­rint megilletik. Tehát igazságtalanság történik azokkal az állami tanítókkal szemben, a kiket a kormány a hitfelekezeti vagy a községi iskolákból 1893. év után kinevezett. Azt hiszem, ez csak elnézésből történt, mivel annak a szolgálati időnek betudása, a melyet az illetők 1893. októberétől egészen kinevezésükig töltöttek az illető felekezeti vagy községi iskolá­nál, nem von maga után annyi tehertöbbletet, hogy az szárnbaveendő lenne. Azért nagyon kérem az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter urat és a t. házat, méltóztassék ezt az igazságtalanságot most jóvátenni, a mi az illető szakasz 5. bekezdésé­nek általam ajánlandó módosításával történhetik. Az ötödik bekezdés t. i. így szól (olvassa) : »A kincstári, államvasuti, községi, hitfelekezeti, társulati és magán nyilvános népiskoláktól már átvett és a jelen törvény hatálybalépte után át­veendő tanítóknak fizetése az a) és b) pont alatt emiitett szolgálati idők figyelembevételével álla­pítandó meg«. E helyett a szöveg helyett ajánlom, hogy ez a bekezdés következőképen szövegeztes­sék (olvassa) : >>A kincstári, községi, hitfelekezeti, társulati és magán nyilvános népiskoláktól át­vett vagy ilyen iskoláktól állami iskolához eddig kinevezett és a jelen törvény hatálybalépte után átveendő, vagy állami iskolákhoz kinevezendő min­den tanító abba a fizetési fokozatba lép, mely őt 1893 október 1-étől azon iskoláknál eltöltött szol­gálata után megilletk. Kérem módosításom el­fogadását. Raisz Aladár jegyző : Hermán Ferencz ! (Fel­kiáltások : Nincs itt!) Bizony Ákos ! Bizony Ákos: T. ház! Az előttem szólott Goldis képviselőtársam körülbelül ugyanazt a mó­dosítást akarta előterjeszteni, melynek elfogadását én is kérni szándékozom a t. háztól. A tárgyalás alatt lévő 4. §. intézkedik arról, miképen számittassék be a jelen törvény által adott nagyobb kedvezmény azoknak a tanítóknak, a kik már régebben is szolgálatban voltak. Erre vonat­kozólag a szakasz azt az intézkedést tartalmazza, hogy az állami tanítók ugy tekintetnek, mintha a jelen törvényben adott fizetésjavitásra már akkor is igényük lett volna, a mikor kineveztettek. Azt mondja továbbá ugyanezen szakasznak 2. bekez­dése, hogy a magasabb fizetésre való igény szem­pontjából az állami iskoláknál töltött rendes tanítói szolgálati idővel egyenlőnek veendő : 1. ha az illetők kincstári vagy államvasuti iskoláknál voltak mint rendes tanítók alkalmazva ; 2. ha az illetők községi, hitfelekezeti, társulati vagy magánosok által fen­tartott iskoláknál szolgáltak és ezek állami keze­lésbe átvétetvén, az iskolával együtt léptek ők is állami szolgálatba. Ezekre nézve azonban termé­szetesen csak 1893 október 1-étől állapittatik meg az igény, miután az 1893 : XXVI. t.-cz. csak akkor rendszeresítette a fizetési pótlékokat. Igazsága van Goldis képviselő urnak abban, hogy itt mellőztettek azok a tanítók, a kik azelőtt községi, hitfelekezeti vagy magániskoláknál szol­gáltak és nem az iskolákkal együtt vétettek át állami tanítóknak, hanem külön, az iskola nélkül, saját kérésükre neveztettek ki valamely állami iskolához. Ezekről ez a szakasz kellőképen csakugyan nem gondoskodik, és így, ha megmaradna e szakasz mostani szerkezetében, az következnék, hogy nekik ez az elmúlt idő nem számíttathatnék be, csak olyan mérvben, a mint ők, a hitfelekezeti, köz­ségi stb. tanítók, majd később tárgyalandó tör­vény értelmében részesülnek magasabb javadal­mazásban. Ez mindenesetre méltánytalan az ille­tőkkel szemben, annál inkább, mert feltehető, sőt mondhatom, hogy fel kell tenni, hogy épen ezek képezik a tanítók legkiválóbbjait, mert az állami iskolákhoz, a hol a javadalmazás mindig nagyobb volt, mint a nem állami iskoláknál, min­dig a nem állami tanítók javát igyekeztek meg­nyerni. Tehát csakugyan nem volna sem méltá­nyos, sem igazságos, hogy épen ezek a kiváló tanerők ne részesüljenek olyan kedvezményben,

Next

/
Thumbnails
Contents