Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-128

128. országos ülés 1907 márczius lk-én, csütörtökön. 317 j esi tik és itt magának az államnak és a kormánynak elsősorban kötelessége gondoskodni arról, hogy az állam által fentartott népiskolák utján a magyar nyelv sikeres kötelező oktatása lehetőleg előmozditassék. Már pedig, ha a magyar nyelv tanitását kiküszöböljük ezekből az iskolákból, akkor az 1879 : XVIII. törvényczikk rendelkezéseinek elsősorban az állami elemi iskolák egyáltalában nem tudnának megfelelni és igy magának a kormánynak nem lehet az a czélja, hogy ennek a szükséges és fontos törvénynek sikerét, illetőleg végrehajtását saját elemi iskolái által akadályoztassa meg. Azt mondják, hogy ez magyarosítás és hogy magyarositani akarunk. Bocsánatot kérek, de én azt hiszem, hogy ha valamely nyelvet valaki megtanul, az által még nem lesz tagjává annak a nemzetnek, a melynek nyelvét elsajátítja. Távol áll tehát minden magyarositási szándék, de mindenesetre kötelességünk arra törekedni, hogy az állam nyelvét minél többen tudják, kötelességünk arra törekedni, hogy ha ez magyar állam — pedig még eddigelé annak nevezik — ... Zakariás János: Az is lesz! Bedőházi János előadó : . . . akkor ebben az államban, ha vannak is különböző nemzetiségek, az érintkezési nyelv okvetlenül a magyar legyen. (Helyeslés.) Azt is felhozták, épen román t. képviselőtársaim, hogy féltik a román kultúrát a magyar nyelvtől. Tessék csak a történelmet elővenni; ott, a hol a román kultúrának kezdetét látjuk, meg fogják találni, hogy épen a magyar társadalom volt az, a mely a román kultúrának alapját megvetette. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a román nyelven megjelent első nyomtatott könyv az I. Rákóczi György által kiadott katekizmus, a miből világos, hogy maga a román kultúra a magyar kultúrának befolyása, behatása alatt keletkezett. Azt hiszem tehát, hogy ebben a tekintetben a román kultúrát veszélyeztetve egyáltalában nem láthatják. Sok mindent igyekeznek kimagyarázni, de objektív szemmel tekintve ezeket a dolgokat és nem bizonyos ábrándoknak, bizonyos képzeleteknek szempontjából, itt sem a román nemzetiségnek, sem a román kultúrának veszélyeztetését ilyen törvényjavaslattal nem láthatják. Ha mi is megteszszük a magunk kötelességét kultúránk fejlesztése, nyelvünk terjesztése és államiságunk megerősítése érdekében, ezt senki joggal szemünkre nem vetheti. (Helyeslés.) Ezek után -a beadott indítványokra akarok csak röviden áttérni. Vajda Sándor képviselőtársam beadott indítványában a tanítói kamarák létesítéséről szól. Ez ilyen törvényjavaslat keretében egyáltalában meg nem oldható és ha ilyen tanítói kamarák felállítása egyáltalában szükséges,— a mit én nem tartok ilyen módon szükségesnek — az egy általános népoktatási törvény megalkotása alkalmával kerülhet tárgyalás alá, mert akkor van az erről való tárgyalásnak helye. A mi Vlád Aurél képviselőtársam által beadott indítványt illeti, a gazdasági iskolák fejlesztésére vonatkozólag, erre nézve szintén nem szükséges törvényalkotás, mert e kérdés fontosságát a vallásos közoktatásügyi kormányzat maga is nagyon jól ismeri és mindent meg fog tenni az ilyen ismétlő gazdasági népiskolák fejlesztése tekintetében. Kérem tehát ezen indítványok mellőzését és a törvényjavaslatnak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Talán indokolnom sem szükséges, hogy arra nézve nyilatkozom, hogy a benyújtott határozati javaslatokkal szemben minő álláspontot foglalok el. Határozati javaslatot nyújtott be, időrendben elsőnek, Miháli Tivadar t. képviselő ur, a melyet többen aláirtak és a mely határozati javaslatnak ő, a mint én tudom, csak az első pontját tartja fenn, t. i. azt, a mely az ingyenes elemi népoktatásra vonatkozik. Méltóztatnak tudni az én álláspontomat ebben a tekintetben, méltóztatnak tudni, hogy én az ingyenességnek barátja vagyok, és hogy egész törekvésem oda irányul, hogy én ezt azon idő alatt is, a melyet ezen a helyen töltök, megvalósíthassam. Ebből a szempontból tehát ennek az utasításnak kimondása a kormánynyal szemben egyrészt nem szükséges, másrészt azért is kérném annak mellőzését, mert, ha ilyen precziz mondatik ki, — mert összeköttetésbe van hozva a határozati javaslat bevezető részével, a mely a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat visszavonására vonatkozik, és ennek helyébe kíván egy uj törvényjavaslatot benyujtatní, mely az ingyenes néjioktatást hozza be, tehát ilyen alakban ezt semmi esetre sem fogadhatnám el, de még önálló határozatot is kérném mellőzni — hogy erre vonatkozólag törvényjavaslatot nyújtson be a kormány, akkor a kormányzat keze a kivitel módja tekintetében annyira meg volna szorítva, és a teendők időrendj e tekintetében is annyira megsürgettetnék ez a reform, hogy én nem vállalkoznám arra, hogy a ház ilyen peremptorius határozata után a kérdés megoldásának reformjára vonatkozó határozatnak is eleget tegyek. Méltóztassanak ismételve tudomásul venni azt, hogy egyik legfőbb törekvésem tárgya, hogy ingyenessé tehessem a népoktatást, de a kérdés megoldásának formájára és az időpontra nézve más, messzebbmenő kötelezettséget, mint azt, a mely felszólalásomból folyik, a kormány nevében nem vállalhatok. (Helyeslés.) íiovacu Aurél t.képviselő ur indítványa szintén azzal kezdődik, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a napirendről levétessék, s a községi és felekezeti néptanítók járandóságáról szóló törvényjavaslattal együtt tűzessék napirendre. Talán nem szükséges indokolnom, hogy ehhez a javaslathoz sem járulhatok, hanem kérem a házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatnak általánosságban