Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-128

318 128. országos ülés 1907 márczius lk-én, csütörtökön. való elfogadása után annak részletes tárgyalását megkezdeni és annak mielőbbi törvényerőre való emelkedését elősegíteni. Vajda Sándor t. képviselő ur egy határozati javaslatot adott be, a mely odairányulfc, hogy ebben a törvényjavaslatban felsorolt fegyelmi hatóságok helyébe és egyéb teendők elvégzésére is ugy állami, mint felekezeti tanítói kamarák létesíttessenek bizonyos autonóm szervezettel, a melyekre a fegyelmi ügyek ellátása is bizassék. Ehhez a határozati javaslathoz sem járulhatok. Már nyilatkoztam a vita során, hogy én magam sem tekintem a tanítói fegyelmi ügyek ellátása ideális alakjának azt, a mi ebben a törvényjavaslatban foglaltatik és hogy akkor, a mikor a kormány beváltja programmjának azt az igen sarkalatos pontját, hogy az összes állami alkalmazottaknak és köztisztviselőknek szolgálati viszonyait rendezi, akkor ezzel kapcsolatban, de talán előbb is, azonban mindenesetre ezzel az általános reformmal harmonikus módon fog megoldatni a tanítók fegyelmi ügye is ; addig azonban az én felfogásom szerint alig volna czélszerű bolygatni a mostan fennálló szervezeteket. Ebből folyólag ennek a határozati javaslatnak is mellőzését kérem. A mi végül Maniu Gyula t. képviselőtársam határozati javaslatát illeti, a mely az állami iskoláknak tannyelvére vonatkozik és a melyben a törvényre hivatkozva azt követeli, hogy az állami intézetekben minden növendéknek saját anyanyelvén való oktatása lehetővé tétessék, ehhez sem járulhatok. A vita során már nyilatkoztam e tekintetben. Megfeleltem, az én meggyőződésem szerint kielégítő módon, azon törvényes indokokra, a melyekre t. képviselőtársam indítványát alapítja ; kiterjeszkedtem a gyakorlati szempontokra is, a mennyiben felvilágosítottam a t. képviselő urat és a házat arról, hogy az anyanyelv mellőzése egyáltalában az állami népiskolák tanrendjében nincs, hogy ez a sérelem e tekintetben nem létezik. Ennek folytán ennek a határozati javaslatnak is mellőzését kérem a t. háztól. Mindezek után a törvényjavaslatnak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását ajánlom. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : A tanácskozást. . , Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : Bocsánatot kérek, van még egy határozati javaslat, a melyre nem nyilatkoztam. Ez pedig Vlád Aurél t. képviselő urnak határozati javaslata, a mely utasíttatni kivánja a vallás- és közoktatásügyi minisztert arra, hogy az összes áUami és nem állami népiskolák mellett gazdasági ismétlőiskolák felállításáról gondoskodjék. Nekem ennek a határozati javaslatnak tartalma ellen semmi kifogásom nincsen, bár elfogadása egy nyitott ajtónak betörését jelentené és talán t. képviselőtársam azon felvilágosítások után, a melyeket nyújtani bátor leszek, el fog állani ennek a javaslatnak, ennek az utasításnak további erőltetésétől, mert a dolog ma ugy áll, hogy az állami és nem állami népiskolai tanintézetek mellett általános ismétlőiskola van 11.589, gazdasági ismétlőiskola van 2247, külön szaktanítós iskola csak 47 van ezek között, de ezeknek száma folyton szaporodik, mert minden költségvetésben emelkedő összegeket veszünk fel szaktanítóknak képzésére a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg. Az ismétlőiskolákat kerek összegben 500.000 elemi iskolai tanuló látogatja. Ezek közül gazdasági szaktanitós és nem szaktanitós, de gazdasági ismétlőiskolába jár 135.000. Megengedem, hogy ez az állapot még nem kielégítő, de legközelebb lesz szerencsém a háznak a gazdasági ismétlő szakoktatás rendezésére vonatkozólag egy külön törvényjavaslatot benyújtani, (Elénk helyeslés.) természetesen azzal a tendencziával, a melyet a t. képviselő ur akar, hogy minden, állami és nem állami iskola mellett a népiskolák túlnyomó része gazdasági foglalkozásának megfelelő gazdasági jellegű ismétlőiskola állittassék fel. (Helyeslés.) A közoktatásügyi kormányzat tehát ennek úgyis, még pedig külön törvényhozási rendezés utján akar eleget tenni, minélfogva nem szükséges a kormányt olyanra utasítani, a mit úgyis saját jószántából és pedig már a legközelebb tenni akar. Ebből folyólag ezt a határozati javaslatot is kérem mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Bátor leszek ennélfogva javaslatot tenni a t. háznak, a kérdés feltevésére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) öt határozati javaslat nyújtatott be. Ezek közül három az én nézetem szerint szemben áll a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal. Ez a három pedig a Miháli Tivadar, Novacu Aurél és Maniu Gyula képviselő urak által benyújtott határozati javaslat. (Zaj.) Kérem, méltóztassanak egy kissé a kérdés feltételére ügyelni, mert nem akarnám, hogy esetleg hibásan tegyem fel a kérdést. E három határozati javaslatot tehát, miután az én nézetem szerint szemben állanak a törvényjavaslattal, a kérdés feltételénél szembe fogom állítani a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal, a melyet ha általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztatnak, akkor ezt a három indítványt elesettnek fogom nyilvánítani. Ha pedig nem méltóztatnak elfogadni a törvényjavaslatot, akkor külön-külön fogom szavazás alá bocsátani Miháli Tivadar, Novacu Aurél és Maniu Gyula képviselő urak indítványát. A többi vagyis Vajda Sándor képviselő ur határozati javaslata, a melyet ma módosított és a mely módosított alakban fog a szavazás előtt felolvastatni és Vlád Aurél képviselő urnak az indítványa, mert nem állnak szemben a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal, külön fognak szavazás alá kerülni. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltételébe belenyugodni 1 (Helyeslés.) Ha igen, akkor ilyen értelemben teszem fel a kérdést. Mielőtt azonban a kérdést feltenném, kérem, méltóztassék most már elsősorban Miháli Tivadar,