Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-127

308 Í27, országos ülés 1907 márczius 13-án, szerdán. tartásról szóló 1874 : XXXIV. t.-cz. módosítása tárgyában az igazságügyminiszter 354. számú törvényjavaslata tűzessék ki. (Helyeslés.) Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következnek az interpellácziók. Hammersberg László jegyző: Báró Bánffy Dezső! B. Bánffy Dezső: T. ház ! (Halljuk! Halljuk.') Bejegyeztem már a múlt héten egy interpellácziót a miniszterelnök úrhoz az alsóausztriai Aspang városban tartott gyűlés alkalmával. Hát bizony, t. ház, én azt hiszem, hogy nem sokan tudják, ha tudnák is azt, hogy hol van Aspang, hogy Aspangban mikor, miért és milyen irányban tartatott gyűlés. Olvastam az újságban, a lapok hozták, talán a miniszterelnöki sajtóiroda értesitése alapján, hogy a kiegyezésről, a gazdasági önállóság, az önálló bank kérdéséről fognak beszélni. Hát ez az értesülés rossz volt. Én nem szólok erről, t. ház, bárha elég aktuális és érdekes kérdés volna. Egyébről szólok. Szólok, t. ház, a Gross-österreich, a Gesammt-Monarchie megalakítása érdekében megindult mozgalomról, a mely mozgalom sokkal nagyobb már Ausztriában, semhogy egyszerűen hallgatással nézhessük, és sokkal nagyobb, semhogy ne emeljük fel tiltakozó szavunkat azon mozgalom ellen, a mely nem osztrák kérdés, a mely a magyar állam közjogi és területi épségét érinti. A kérdést a miniszterelnök úrhoz intézem és mégis arra kérem a t. minszterelnök urat, hogy ma a teendő kérdésre szíveskedjék nem felelni. Nincs abban a helyzetben, azt hiszem, hogy nekem a dolog érdemére felelhessen, a nélkül, hogy az interpelláczióm benyújtásával egyidejűleg itt a ház asztalára leteendő nagy sorozatát a »Gross-österreich« czimü lapnak ismerné. T. ház ! 1905-ben, nemzeti küzdelmünk legnehezebb pillanataiban, gondolom, szeptemberben »Gross-Österreich<< czim alatt Bécsben egy hetilap indult meg, a mely ma is hetenként megjelenik. Azt hiszem, Magyarországon kevesen ismerik, az érdeklődés hiányzik; azt hiszem, a sajtóiroda sem sokat tud róla a miniszterelnökségben, bárha a kereskedelemügyi miniszter ur, igen helyesen, ezen a magyar állami érdekek ellen harezot folytató laptól a postai szállítást megvonta. Ebből természetesen következik, hogy még kevésbbé lehet a közönségnek ismernie. Nem következik azonban ebből az, hogy én már 1905 óta állandóan nem kisérem figyelemmel ezen mozgalmat és nem következik az, hogy ezen lapnak példányait, ha nem is postai szállítás utján, Bécsből magamnak hetenként meg ne küldessem. T. ház ! Ezen lapból majd bátor leszek, ha hosszadalmas és unalmas lesz is, részletesen olvasni fel egyes részleteket. A Nagy-Ausztria, a Gesammt-Monarchia megalakítását tűzte ki czéljául, sőt, a mint legközelebb értesültem, egy osztrák párt, a mely ezen lapnak háta mögött áU, elhatározta, hogy már legközelebb magát Reichspartei-nak fogja elnevezni. A czél, t. ház, a lap megindításakor az volt, hogy a magyar nemzeti törekvések letörésével, a magyar nemzeti ellentállás meggyengítésével a magyar állam területén a nemzetiségeket sorban Ausztria segítségére tömörítse a Gesammtmonarchie, Gross-österreich érdekében Ez kellett hogy legyen a czél, mert a lap minden egyes számában erre vonatkozó jelentések, czikkek jelennek meg és állandó összeköttetésben van a lap a magyar nemzetiségi politikát üző tényezőkkel. Ezeknek czikkei, értesítései és levelezései állandóan e lapban jelennek meg, a mit természetesen nem lehet korlátozni a sajtószabadság értelmében, annál kevésbbé, mert a lap Ausztriában jelenik meg. Azt azonban, hogy a mozgalom szorosan véve nem a Lajtánál áll meg, hanem azon túl terjedő törekvéseket kéj)visel, szükséges ismerni ós ezzel szemben szükséges tiltakozó szavunkat felemelni. T. ház ! Ennek a lapnak a szerkesztője egyik fő tényezője azoknak a mozgalmaknak, a melyek a képviselőválasztások rendjén most Ausztriában megindultak. Az illető az aspangi cs. kir. járásbiró bevonásával, tehát egy államhivatalnokkal gyűlést hivatott össze Aspangba február egyik legelső napjára. Ezen a gyűlésen a melyen Schinnagl járásbiró elnökölt, negyvenketten vettek részt. Bizalmas értekezlet volt ez a választási mozgalmak megindítása ezéljából. Résztvett ezen az értekezleten három polgármester, két lelkész, egy tartományi képviselő, egy közjegyző, összesen negyvenketten. Az értekezlet az elnöklő cs. kir. járásbiró indítványára egy programmot állapított meg. Nagyon érdekes, méltóztassanak megengedni, hogy felolvassam. Ne tartsák ezt kicsinyes dolognak. Tudom, hogy szabad minden pártnak programmokat megállapítani, sőt hogy még alkotmánynyal szemben is szabad törvényes formák között álláspontokat elfoglalni, azonban ha egy idegen állam jogaiba, idegen állam területi ügyeibe avatkoznak" bele, még pedig az illető állam területi integritásának megsértését czélzó módon, ugy ezért rendes viszonyok között dipíomácziai utón kérünk orvoslást. Ausztriával szemben erre vonatkozólag sem dipíomácziai, sem szuronyos fegyvereink nem állnak rendelkezésre, de az kétségtelen, hogy sem hallgatással mellőzni, sem mosolygással lekicsinyelni ezt a helyzetet nem lehet. Ezért láttam szükségesnek, hogy a kérdéshez hozzászóljak s arra kérjem a miniszterelnök urat, hogy az általam elmondandók meghallgatása és a rendelkezésére bocsátandó összes lappéldányok áttanulmányozása után foglaljon el erélyes álláspontot ebben a kérdésben és emelje fel illetékes helyen tiltakozó szavát. A programm így szól (olvassa) :»1. Az összmonarchiát átölelő egy oly szövetség megalakítását, — t. i. ezt követelik — a mely a birodalom összes népeinek önkormányzata alapján a birodalmi egységet előkészítse. 2. A birodalmi szövetség öleljen át minden párt-