Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-127

127. országos ülés 1907 márczius 13-án, szerdán. 307 olvasni tud. Ez nem is első eset, hogy ilyen intézkedés foglaltatik legnagyobb sérelmünkre egy törvényben. Az első ilyen törvény az esküdtszékek szervezéséről szóló törvény, a melyben ki van mondva, hogy csak az lehet esküdt, a ki magyarul irni-olvasni tud. (Helyeslés ballelöl.) Ez a lehető legnagyobb igazságtalanság. És annak bebizonyítása czéljából, hogy ezt nemcsak én tartom igazságtalanságnak, hanem annak kell, hogy tartsa minden elfogulatlanul gondolkozó ember, és hogy Magyarországnak nagy államférfiai e tekintetben épen ugy gondolkoztak, mint én, fel fogom olvasni Deák Ferencznek egy erre vonatkozó rövid nyilatkozatát. Deák Ferencz ugyanis a nemzetiségi törvény tárgyalása alkalmával a következőket mondta — egész röviden csak a megfelelő mondatot fogom felolvasni — (olvassa): »Ha Magyarországon be akarják hozni az esküdtszéki intézményt, a szóbeli eljárást, teljesen elkerülhetetlen lesz a magyar nyelven kivül más nyelveken is megengedni a perlekedést.« Tehát Deák Ferencz államférfiúi bölcseségből, nem pedig naivságból mondta, hogy az esküdtszéki intézmény, a szóbeli eljárás intézményileg megköveteli a közvetlenséget, a közvetlenségnek pedig a legelső feltétele az, hogy azon a nyelven tárgyaltassék az ügy, a melyen az illető beszélni tud. Kétségtelen tehát, hogy mikor az esküdtszéki intézményről szóló törvényben kizárták azok közreműködését, a kik magyarul nem tudnak, azzal nemcsak jogtalanságot követtek el, hanem elkövettek olyasmit, a mi nyilván ellene szól minden igazságszolgáltatási és minden emberi elvnek. És most, mikor azt a törvényt meghozták a nélkül, hogy mi román nemzetiségi párt, itt képviselve lettünk volna, most, a mikor szintén jönnek egy törvénynyel, a mely a magyarul nem tudókat kizárja, erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy a leghatározottabban tiltakozzunk az ellen, hogy az egyes állami intézményekben való részvétel a magyar nyelv tudásától tétessék függővé. (Élénk helyeslés a nemzetiségiéit padjainJ Az ilyen intézkedések semmi egyébre nem alkalmasak, mint arra, hogy bebizonyítsák azon évtizedek óta hangoztatott felfogásunkat, hogy mi nem magyarok különös szabályok alá vétetünk, hogy sérelmesen és önöktől eltérő módon kezeltetünk. Hiába jönnek önök azzal, hogy nem kívánhatunk kiváltságos helyzetet, mert a világ látni fogja és mi érezzük, hogy önöknek van kiváltságos helyzetük, melylyel minket háttérbe szorítanak és minket nem kezelnek ugyan azon a módon, mert ezek a kiváltságok csak önöket illetik meg az önök által hozott törvényeknél fogva, (igaz! Ugy van! a nemzetiségiek padjain.) En, t. h idő előrehaladottságára való tekintettel nem akarok több olyan dolgot felhozni, a melyet pedig feltétlenül szükségesnek tartottam volna. Bezárom felszólalásomat, őszintén sajnálva, hogy nem hozhattam fel mindazt, a mit szükségesnek tartottam volna. Bizony Ákos: Majd a részleteknél! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Maniu Gyula: De én ezen törvényjavaslatnál és minden törvényjavaslatnál, a mely szőnyegre fog kerülni, mindaddig, a mig szerencsés leszek e háznak tagja lehetni, kötelességemnek tartom és fogom tartani kijelenteni azt, hogy az ilyen törvények, a melyek nem fakadnak a nép összességének jogérzetéből és nem fedik annak jogi meggyőződését, nem birnak azzal az erővel, a melyet egy törvénytől megkívánunk. (Elénk helyeslés a nemzetiségieknél.) Az ilyen törvényekkel, a melyekkel létünket szándékoznak megtámadni, nem szorítanak le bennünket arról a térről, a mely minket jogosan megillet, mert mi is azt tartjuk, a mit b. Eötvös József nagynevű kultuszminiszter mondott: hogy szabadságszerető népeket elnyomni lehet, de megsemmisíteni nem lehet. (Helyeslés a nemzetiségieknél.) És én, midőn látom, hogy ez a törvény ellenkezik az ország alaptörvényeivel, indíttatva érzem magam, ugy a saját, mint elvtársaim nevében olyan határozati javaslatot benyújtani, a melyben az alaptörvények érvényrejuttatására hívjuk fel az igen t. közoktatási kormány figyelmét. A törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem kérem a következő határozati javaslat elfogadását (olvassa) : »A ház utasítja a vallás- és közoktatásügyikormányt, hogy az 1868 : XXXVIII. t.-cz. 58. és 80. szakaszainak, valamint az 1868. évi XLIV. t.-cz. 17. szakaszának haladéktalan végrehajtásával lehetősitse minden növendéknek saját anyanyelvén való oktatását.« (Elénk helyeslés a a nemzetiségek padjain.) Elnök: Következik ? Darányi Ferencz jegyző: Goldis László! Goldis László: A szótól elállók, Darányi Ferencz jegyző: Suciu János! Suciu János: A szótól elállók! Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem : kíván-e valaki a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni ? (Nem!) Ha nem, akkor a házszabályok 216. §-a alapján az általános vitát ezennel bezárom. Egyúttal pedig, tekintettel "az idő előrehaladottságára, javaslom, hogy a napirend tárgyalását szakítsuk félbe. A legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag bátorkodom javaslatot tenni. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, márczius 14-én d. e. 10 órakor tartsa, annak napirendjére vonatkozólag pedig javaslom, hogy először az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; másodszor a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, és a mennyiben ez befejeztetnék, az ügyvédi rend39*