Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-125

125. országos ülés 1907 márczius 11-én, hétfőn. 253 lát el mindenüké, ugy hogy az a tanitó tényleg ki Tan szolgáltatva a tanfelügyelőnek. Ilyen" és hasonló esetekre gondolt a tanítóság, mikor a memorandumban ezt kifogásolta. Én ezért nagyon megszivelendő dolognak tartom azt, a mit az a memorandum e tekintetben felhozott. De foly­tatom a memorandumot: »A tanfelügyelő a vizs­gálatnál jelen lehet. Ezt ugy kell módosítani, hogy okvetlenül jelen is legyen, s minthogy a gondnokság vagy az iskolaszék okvetlenül meg­hallgatandó, már ebbe a §-ba szükséges bevenni a tanitó védelmét is. Még pedig ugy, hogy a kir. tanfelügyelő, ha a vádat képviseli, a fegyelmi itólet hozásában részt ne vehessen. A tanitó a vizsgálatra és a tárgyalásokra védőt vihet, a ki lehet ügyvéd, de lehessen tanitó is. A vizsgálat folyama alatt a tanúkihallgatások ideje alatt, ha a vádló benn van, a vádlott is lehessen benn. A fegyelmi büntetés szigorúan az ítélet értel­mében hajtassák végre, s az elitéltet tovább u. n. szolgálati érdekből történő áthelyezéssel is ne lehessen büntetni.« T. ház, nagyon is jogos és indokolt ez a kívánság, mert mégis furcsa lenne, hogy ezen vizsgálatnál jelen ne lehessen. Én kételkedtem abban, hogy a szolgabírói kar az egész országban a legnagyobb pedagó­giai szaknlűveltséggel bir, s hogy az legjobban érti mit kell, hogy tegyen. Ezt önök is sokszor tapasztalták. A tanfelügyelő, akkor mikor a tanférfiu felett ítélnek, minden esetben köteles legyen jelen lenni, vagy pedig lehetőleg ugy kell ren­dezni a dolgot, hogy ő legyen a védő vagy a közvádló. A hol azután a törvényjavaslat a szolgálati érdekből történő áthelyezésekről beszél, a tanító­ság ezt kifogásolja és kívánja, hogy ez töröl­tessék, sőt kívánja és megköveteli, hogy tisztán kifejezésre jusson a törvényben az, hogy ne lehessen áthelyezni szolgálati érdekből. Éz a követelés nagyon jogos és méltányos, mert a tanítóság ugy fogja fel ezt a dolgot — bár én nem mondom, hogy a jelenlegi közoktatásügyi miniszter ur követné ezt el, azt sem tételezem fel, hogy olyan utódai lesznek, a kik ezt meg­tennék, de a jövőben ez mégis megtörténhetik, mert megtörtént a múltban is elégszer, hisz egy miniszter sem ismerhet minden egyes esetet — hogy a tanítókat áthelyezik a szolgálati érdek ürügye alatt, de kitudja, milyen érdekből, ki tudja milyen protekezióból az egyiket, mig a másikat azért, hogy protekcziós gyereknek he­lyet csináljon. Ha tehát elgondoljuk, — nem akarom fárasztani ezzel a t. ház türelmét — hogy mi minden következhetik ebből a paragra­fusból, ha ez tényleg így lesz keresztülvive, akkor azt hiszem, önök is mindnyájan egyetértenek velem, a ki ebben a dologban a tanítósággal egy és ugyanazon álláspontra helyezkedem, és az ő felfogásukat egész terjedelmében méltány­lom és elfogadom. Az a) pont ellen van nekem még egy külön kifogásom is. Ezt a pontot tényleg nem értem. A 11. §. azt mondja, hogy: » fegyelmi vétséget követ el a tanitó: a) minden államellenes cselekedet által.« Hogy mi értendő államellenes cselekedet alatt, azt az 1907. évi stb. törvónyczikk 24. §-ának c) pontja határozza meg. »b) közbotrányt okozó erkölcstelen maga­viselet által; c) ha a hitfelekezetek vagy egyes társa­dalmi osztályok ellen, úgyszintén a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy törvény ellenére magán- vagy köztulajdon fel­osztásával ámít; vagy ha növendékei bármely részének vallási meggyőződését sértő nyilatko­zatot tesz.« (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem, a gyorsírók irodája részéről hivatalos jelentés érkezett, hogy nem hallják a szónok urat és nem tudják jegyezni szónoklatát. Méltóztassék tehát közelebb jönni és hangosabban beszélni. (Felkiáltásuk balfelöl: Es ne olvasson !) Vajda Sándor (az első padba jön le) : Kérem, én azután rendelkezésre bocsátom a törvény­javaslatot, mert épen a törvényjavaslatnak paragrafusát olvasom. Elnök: Bocsánatot kérek, azt nem lehet rendelkezésre bocsátani, hanem oly hangosan kell olvasni, hogy a gyorsírók azt jegyezni tud­ják. Erre már vannak intézkedések. Vajda Sándor: Bocsánatot kérek, nem tud­tam a házszabályokból, hogy hangosabban és erősebben kell beszélnem. (Zaj.) Vlád Aurél: Ha rekedt a szónok, akkor mit csináljon? (Zaj.) Nagy Ferencz." Máskép nem lehet ellen­őrizni a beszédet! Vajda Sándor: A c) pont a következőket mondja (olvassa): »ha a hitfelekezetek, vagy egyes társadalmi osztályok ellen, úgyszintén a tulajdon, vagy házasság jogintézménye ellen izgat« . . . Egy hang (halfelöl): Nem halljuk! Vajda Sándor : Kérem, mutassa meg nekem a kéjjviselő ur a házszabályokból azt a para­grafust, a mely engem arra kötelez, hogy ugy kiabáljak, hogy ha ön süket is, akkor is meg­hallja, a mit mondok. (Zaj.) Thaly Kálmán: Ugy-e, most tud beszélni! Vajda Sándor; T. ház! A jelen törvény­javaslat 14. §-ának c) pontja a következőket tartalmazza (olvassa): »ha a hitfelekezetek vagy egyes társadalmi osztályok ellen, úgyszintén a tulajdon- vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy törvény ellenére magán- vagy köz­tulajdon felosztásával ámít; vagy ha növendékei bármely részének vallási meggyőződését sértő nyilatkozatot tesz, történtek legyenek ezek a hibák akár az iskolában, akár az iskolán kivül, akár élőszóval, akár írásban, akár nyomtatvány, vagy képes ábrázolat terjesztése utján.«

Next

/
Thumbnails
Contents