Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-115

16 1Í5. országos ülés 19üÍ tünk, ugy Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur, mint Okolicsányi t. barátom megfelelt, és ahhoz, a mit ők mondottak, csak azt akarom még hozzáfűzni, hogy ha meg méltóztatnak nézni az 1887 : XX., az 1891 : X. és az 1906. évi IV. törvényczikkeket, a melyek a most tárgyalás alatt levő kérdéssel foglalkoznak, ott a honvédség nincsen külön beállítva. Ez csak most történt meg. Mérey t. képviselő urnak a rangosztályokra vonatkozólag felhozott aggályára Okolicsányi t. barátom szintén megfelelt, a midőn utalt a beszállásolási törvényre, a melyben — tehát tételes törvényben — a rangosztályok és igy azoknak megfelelő rangfokozatok meg vannak határozva. Nagy Dezső: A Felségnek akkor nincs joga megváltoztatni! Bolgár Ferencz államtitkár: A beszállásolási törvénynek 24. §-a a következőket mondja (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : Az állandó beszállásolásnál a szállások és mellékszükségletek átengedésére vonatkozó kötelesség terjedelme az A), B), C) és D) mellékletekből tűnik ki. Ha az A) mellékletet megnézzük, ugy látjuk, hogy az ott megállapitott rangosztályok mellett a rangfokozatok is fel vannak tüntetve. Az első rangosztályba tartozik a tábornagy, a harmadikba a táborszernagy, a negyedikbe az altárbornagy stb. Ezt különben évtizedek óta látjuk minden irányadó szabályzatban, igy az illetékszabályzatban és a hadsereg és honvédség szolgálati szabályzatának első részében is. Ha pl. a IX. rangosztályról beszélek, akkor ez alatt mindenki a századost érti. A t. képviselő ur mégis pártja nevében határozati javaslatot jelentett be. Ha azt hiszi, hogy a megállapitott rangosztályokat ezzel még jobban oda szegezi, én nem emelek az ellen kifogást. Különben akkor nyilatkozom majd erről, ha a képviselő ur a határozati javaslatot beterjesztette és én azt megismerem. Okolicsányi t. képviselőtársam főleg a legénységi árvák érdekében szólalt fel. Csekélynek tartja az árvák számára a törvényjavaslatban megállapitott összegeket. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a viszonyokat nagyon is mérlegeltük. Ha az ellátás csekélynek tűnik fel, tessék tekintettel lenni arra, hogy ellátási dijak, összevetve a czivilalkalmazottak árváinak ellátási dijaival, még mindig magasabbak, mint ezek. Az ellentét a czivil- és katonai nyugdijak között épen a tiszteknél mutatkozik. Itt egalizálandó a helyzet. Okolicsányi t. képviselőtársam felvetette még a törvényjavaslat 7. §-ánál azt a felvilágosításra váró kérdést, vájjon az az 50%, a mely háború esetén a legénységi özvegyek számára kiutaltatik, a jövőben is ki fog-e utaltatni. Igen, a szabály jövőben is érvényben marad, mint ez a törvényjavaslat 13. §-ából is kitűnik. Samassa János t. képviselőtársam a házassági kérdésre, főképen a kauczió kérdésére reflektált. Erre megjegyezhetem, hogy ezen kérdés rendezését már katonai részről is szükségesnek találfebraár M-én, pénteken. ták és jelenleg foglalkoznak az iUetékes körök annak megoldásával. Azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzet megváltoztatása épen abban az irányban fog megtörténni, a mint azt Samassa János t. képviselő ur jelezte, hogy t. i. nem a jövedelmet, hanem a tőkét fog kelleni kimutatni. A mi a képviselő ur által felvetett második gondolatot illeti, hogy egy külön alap létesíttessék, a melybői a tiszti nyugdijak fedeztetnének, erre nézve csak egyszerűen arra utalok, hogy akkor, a midőn a hadmentességi dijalapot létesítették, épen egy ilyen dijalap teremtése lebegett szem előtt, és azt hiszem, hogy akármiféle alap jönne létre ma, ezt nem lehetne jobban és czélszerűbben berendezni, mint ugy, a hogy ez épen a hadmentességi dijalapnál történt. Ennyit akartam megjegyezni és ismételten kérem a t. képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szavazás előtt az előadó urat illeti a szó, a ki azonban szólni nem kíván ; ennélfogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem Hammersberg László jegyző urat, hogy a törvényjavaslat czimét felolvasni szíveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavadat czimét). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a czimét elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1. %-t). Mérey Lajos ! Mérey Lajos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Volt szerencsém előre bejelenteni, hogy ezen szakaszhoz pártom megbízásából és annak nevében egy határozati javaslatot terjesztek be, a melynek szövege a következő (olvassa) : »Mondja ki a t. képviselőház, hogy az ezen törvény 1. §-ában felsorolt rangosztályokat ugy érti, a hogy a rangosztályok ma fennállanak«. T. ház ! Lehetnek arra nézve közöttünk nézeteltérések, hogy vájjon ezen határozati javaslat elfogadása az 1. §. szövege szerint okvetlenül szükséges-e vagy sem. Igy pl. azon ellenvetéssel is találkozunk, hogy hiszen ime a beszállásolási törvény éj alatti kimutatásában nemcsak ugy, mint itt, maga a rangosztály van.ielemlitve, hanem ki van tételenként mutatva, hogy minden rangosztályhoz kicsoda tartozik. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy ezen törvényjaYas-