Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-122

182 122. országos ülés 1907 márczius 1-én, csütörtökön. amúgy sincs magának a székelységnek haszna, mert községi pótadóban erdőkezelési költségek czimén fizetnie kell annyit, a mennyiért nem ér meg az üzemterv szerint évenként kihasználásra kerülő egy pár holdnyi földterület fahozama, a mely részére jut, igy tehát természetes, hogy a székely nem látja és nem érzi annak az erdőnek a becsét, a melyet mint államilag kezelt erdőt a közbirtokosság bir és nem érzi annak becsét és hasznát, tehát könnyen rábirható, hogy azt potom áron eladja, annál is inkább, mert a székelységnek az a legfőbb sérelme, hogy az erdőkben való legeltetést, a mit bizonyos tekintetben az erdőtörvény is korlátoz és a mi erdőgazdasági szempontból korlátozandó is, a szük­ség által megkívánt mértéken felül korlátozzák. Ezen állitásom igazolására adatokat szolgáltat a székely kirendeltség is, a mely felülvizsgálván az üzemterveket, megállapította, hogy igen sok olyan erdőterületet, mely a legeltetésre alkalmas, nem képez feltétlenül erdőtalajt, erdőtalajnak minősí­tenek, s mint ilyent, a legeltetés szabadsága alól elvonják. Megállapították azt is, hogy a kincstár nem gondoskodott arról, hogy a népnek módot és alkalmat adjon, hogy a közlegelőket — legalább részben — az erdőkben is használhassa. Pedig az erdészeti szaktekintélyeknek is az a véleményük, hogy fás és ligetes legelőket kell létesíteni az erdők közepében és hogy az a terület, a melyre az erdő­sítés feltétlenül kötelező, lehetőleg szűk körre szorí­tandó, hogy igy az erdőterület bizonyos része legeltetés czéljából a népnek rendelkezésére áll­hasson. A kérvények nagy jelentőségénél fogva kissé hosszabban terjeszkedtem ki a tárgy ismertetésére, bár igen sokat mondhatnék még olyat, a mit most nem emiitettem fel. Az elmondottak figyelembe vételével ajánlja a kérvényi bizottság a t. háznak, hogy méltóz­tassék ezeket a kérvényeket kiadatni a földmivelés­iigyi miniszter urnak oly czélból, hogy az erdő­törvény kívánatos revíziójánál vegye figyelembe a felhozott panaszokat és különösen a közlegelő­hiány csökkentése végett tegye meg a szükséges intézkedéseket és terjeszszen elő javaslatokat. Kérem ezen indítvány elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Ki van még szólásra feljegyezve ? Hammersberg László jegyző: Nagy György! Nagy György: T. képviselőház ! A tárgyalás alatt lévő kérvények 58 székely községnek az erdők állami kezelése alól való felszabadítása iránt beadott kérése, valóságos Írásba öntött, betűbe formált nyomorúsága a székelységnek. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) A fájdalmas igazságot tartalmazzák ezek a kérések és a milyen csekély érdeklődést látok most ebben a házban a székely nyomorúsággal szemben, mondhatom, ép olyan nagy a nyomor és a kétségbe­esés e szegény emberek között, kiknek baján sür­gősen kell segítenünk, különben Mag} r arország ke­leti kapujának derék védői anyagi romlásba, anyagi züllésbe jutnak, (ügy van 1) Annak megvilágítására, hogy milyen nagy igazságot foglalnak magukba e kérvények, legyen szabad csak arra hivatkoznom, hogy a székely közbirtokosság 1888-ban az állammal a birto­kossági erdőkezelésre vonatkozólag szerződést kö­tött, melynek rendelkezése szerint az államerdé­szet meghatározott díjazás mellett átvette az er­dők kezelését. Ki volt kötve a szerződésben, hogy kötelessége az államerdészetnek gazdasági üzem­terveket készíteni; meg volt abban határozva egyfelől a közbirtokosságnak joga és kötelessége, másfelől pedig az adott jogokkal szemben az állam­erdészet is kötelességek teljesítésének elvállalásával terheltetett meg. A közbirtokosság jogai között eminens fontos­ságú volt az, hogy az erdőbirtokosok az állami kezelésbe átvett erdő gazdasági ügyeinek intézésébe az erdőtörvény, illetőleg a gazdasági üzemtervek korlátain belül szabad rendelkezési joggal birnak és megvolt az a másik jog is adva a szerződésben a székely közbirtokosságnak, hogy ha az erdőbirto­kosok négyötödrésze kívánja, az erdők állami keze­lése megszűnik és ez esetben a tulaj donukat képező erdők után, a melyekről az üzemterv elkészíttetett, 30 krajczár munkadíj költségmeg­téritést kötelesek fizetni az államnak. Ezen magánjogi szerződés mellett kezelte az állam a Székelyföld közbirtokosságát. E szerződés 2. pontja szerint, mint emiitettem, arra is kötelezve volt az állami erdészet, hogy üzemterveket készít­tessen. Különben ugy volt kontemplálva, hogy húsz év alatt az összes üzemtervek el fognak készíttetni. A törvényhozás 1898-ban megalkotta az 1898 : XIX. t.-czikket, a mely az erdők állami kezelésére vonatkozik. E törvény zárhatároza­tában, az 57. §-ban, ki van mondva, hogy a bir­tokosok és a földmivelésügyi miniszter között, illetőleg a birtokosok nevében a törvényhatósá­gok és a földmivelésügyi miniszter között létre­jött szerződés határozatai helyébe a jelen tör­vény rendelkezései lépnek, vagyis törvényt hoz­tak ekkor, a mely a magánjogi szerződést, a melyet a közbirtokosság az állammal kötött, egyszerűen ketté szakította, konfiskálta a köz­birtokosság szerzett magánjogait és kényszererő­vel átadta az erdőket állami kezelésbe. (Igaz!) Ez volt az a nagy fajdalom, a mely a székelységet fellázította, mert épen jogérzete lázadt fel, a mely sértve érezhette magát akkor, a mikor szer­zett törvényes jogokat vettek el. A kérvény részletesen felsorolja azokat a panaszokat, a melyek fájdalmasak a székelységre nézve és hogy mily igazságosan követeli ezek orvos­lását, arra nézve elég rámutatnom a kérelemnek záró kérésére, a melyben azt kívánják, hogy a szerződés értelmében az állammal, mint jóhisze­műnek vélt féllel kötött egyezmény, vagyis a szerződés ismét lépjen életbe, hogy annak alap­ján ők is gyakorolhassák jogaikat a saját erdeik­ben, viszont az állami erdészet legyen köteles az elvállalt kötelezettségek teljesítésére. (Igaz 1) Azt

Next

/
Thumbnails
Contents