Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-122
182 122. országos ülés 1907 márczius 1-én, csütörtökön. amúgy sincs magának a székelységnek haszna, mert községi pótadóban erdőkezelési költségek czimén fizetnie kell annyit, a mennyiért nem ér meg az üzemterv szerint évenként kihasználásra kerülő egy pár holdnyi földterület fahozama, a mely részére jut, igy tehát természetes, hogy a székely nem látja és nem érzi annak az erdőnek a becsét, a melyet mint államilag kezelt erdőt a közbirtokosság bir és nem érzi annak becsét és hasznát, tehát könnyen rábirható, hogy azt potom áron eladja, annál is inkább, mert a székelységnek az a legfőbb sérelme, hogy az erdőkben való legeltetést, a mit bizonyos tekintetben az erdőtörvény is korlátoz és a mi erdőgazdasági szempontból korlátozandó is, a szükség által megkívánt mértéken felül korlátozzák. Ezen állitásom igazolására adatokat szolgáltat a székely kirendeltség is, a mely felülvizsgálván az üzemterveket, megállapította, hogy igen sok olyan erdőterületet, mely a legeltetésre alkalmas, nem képez feltétlenül erdőtalajt, erdőtalajnak minősítenek, s mint ilyent, a legeltetés szabadsága alól elvonják. Megállapították azt is, hogy a kincstár nem gondoskodott arról, hogy a népnek módot és alkalmat adjon, hogy a közlegelőket — legalább részben — az erdőkben is használhassa. Pedig az erdészeti szaktekintélyeknek is az a véleményük, hogy fás és ligetes legelőket kell létesíteni az erdők közepében és hogy az a terület, a melyre az erdősítés feltétlenül kötelező, lehetőleg szűk körre szorítandó, hogy igy az erdőterület bizonyos része legeltetés czéljából a népnek rendelkezésére állhasson. A kérvények nagy jelentőségénél fogva kissé hosszabban terjeszkedtem ki a tárgy ismertetésére, bár igen sokat mondhatnék még olyat, a mit most nem emiitettem fel. Az elmondottak figyelembe vételével ajánlja a kérvényi bizottság a t. háznak, hogy méltóztassék ezeket a kérvényeket kiadatni a földmivelésiigyi miniszter urnak oly czélból, hogy az erdőtörvény kívánatos revíziójánál vegye figyelembe a felhozott panaszokat és különösen a közlegelőhiány csökkentése végett tegye meg a szükséges intézkedéseket és terjeszszen elő javaslatokat. Kérem ezen indítvány elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Ki van még szólásra feljegyezve ? Hammersberg László jegyző: Nagy György! Nagy György: T. képviselőház ! A tárgyalás alatt lévő kérvények 58 székely községnek az erdők állami kezelése alól való felszabadítása iránt beadott kérése, valóságos Írásba öntött, betűbe formált nyomorúsága a székelységnek. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) A fájdalmas igazságot tartalmazzák ezek a kérések és a milyen csekély érdeklődést látok most ebben a házban a székely nyomorúsággal szemben, mondhatom, ép olyan nagy a nyomor és a kétségbeesés e szegény emberek között, kiknek baján sürgősen kell segítenünk, különben Mag} r arország keleti kapujának derék védői anyagi romlásba, anyagi züllésbe jutnak, (ügy van 1) Annak megvilágítására, hogy milyen nagy igazságot foglalnak magukba e kérvények, legyen szabad csak arra hivatkoznom, hogy a székely közbirtokosság 1888-ban az állammal a birtokossági erdőkezelésre vonatkozólag szerződést kötött, melynek rendelkezése szerint az államerdészet meghatározott díjazás mellett átvette az erdők kezelését. Ki volt kötve a szerződésben, hogy kötelessége az államerdészetnek gazdasági üzemterveket készíteni; meg volt abban határozva egyfelől a közbirtokosságnak joga és kötelessége, másfelől pedig az adott jogokkal szemben az államerdészet is kötelességek teljesítésének elvállalásával terheltetett meg. A közbirtokosság jogai között eminens fontosságú volt az, hogy az erdőbirtokosok az állami kezelésbe átvett erdő gazdasági ügyeinek intézésébe az erdőtörvény, illetőleg a gazdasági üzemtervek korlátain belül szabad rendelkezési joggal birnak és megvolt az a másik jog is adva a szerződésben a székely közbirtokosságnak, hogy ha az erdőbirtokosok négyötödrésze kívánja, az erdők állami kezelése megszűnik és ez esetben a tulaj donukat képező erdők után, a melyekről az üzemterv elkészíttetett, 30 krajczár munkadíj költségmegtéritést kötelesek fizetni az államnak. Ezen magánjogi szerződés mellett kezelte az állam a Székelyföld közbirtokosságát. E szerződés 2. pontja szerint, mint emiitettem, arra is kötelezve volt az állami erdészet, hogy üzemterveket készíttessen. Különben ugy volt kontemplálva, hogy húsz év alatt az összes üzemtervek el fognak készíttetni. A törvényhozás 1898-ban megalkotta az 1898 : XIX. t.-czikket, a mely az erdők állami kezelésére vonatkozik. E törvény zárhatározatában, az 57. §-ban, ki van mondva, hogy a birtokosok és a földmivelésügyi miniszter között, illetőleg a birtokosok nevében a törvényhatóságok és a földmivelésügyi miniszter között létrejött szerződés határozatai helyébe a jelen törvény rendelkezései lépnek, vagyis törvényt hoztak ekkor, a mely a magánjogi szerződést, a melyet a közbirtokosság az állammal kötött, egyszerűen ketté szakította, konfiskálta a közbirtokosság szerzett magánjogait és kényszererővel átadta az erdőket állami kezelésbe. (Igaz!) Ez volt az a nagy fajdalom, a mely a székelységet fellázította, mert épen jogérzete lázadt fel, a mely sértve érezhette magát akkor, a mikor szerzett törvényes jogokat vettek el. A kérvény részletesen felsorolja azokat a panaszokat, a melyek fájdalmasak a székelységre nézve és hogy mily igazságosan követeli ezek orvoslását, arra nézve elég rámutatnom a kérelemnek záró kérésére, a melyben azt kívánják, hogy a szerződés értelmében az állammal, mint jóhiszeműnek vélt féllel kötött egyezmény, vagyis a szerződés ismét lépjen életbe, hogy annak alapján ők is gyakorolhassák jogaikat a saját erdeikben, viszont az állami erdészet legyen köteles az elvállalt kötelezettségek teljesítésére. (Igaz 1) Azt
