Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-122

1%%. országos ülés lí)07 márczius 7-én, csütörtökön. 177 mat nem fogadta el és azt mondotta, hogy a törvény megalkotásakor kellett volna kötelességévé tenni a kultuszminiszternek, hogy ilyen kimutatást terjeszszen a ház elé. Én, t. képviselőház, mindjárt tudtam, hogy miért nem teljesiti a kultuszminiszter ur ezen kívánságomat. Azért, mert ezen kimutatásokból egyenesen meg lett volna állapitható az, hogy számos olyan zsidó rabbinusnak egészitik ki a kongruáját, a ki nem magyar honos, magyarul nem tud, holott a reczepezióróí szóló törvény egyenesen megmondja, hogy csak azok tarthatnak igényt kongrua-kiegészitésre, a kik a törvénynek megfelelő kvalifikácziónak a birtokában vanak. Már most t. képviselőház, az Egyenlőség czimű zsidó társadalmi újság azután ráduplázott erre és azt mondotta, hogy 68 zsidó rabbinusnak egészitik ki a kongruáját, a kik között, fájdalommal vallja be, csak hat van olyan, a ki magyar, illetőleg Magyarországon nyert kiképeztetést. Ezzel csak azt akartam dokumentálni, hogy a mint a t. képviselő ur is mondotta, hogy a zsidó egyház Magyarországon még szervezve nincsen, mert a közigazgatás maga azt a nagy és óriási hibát követi el, hogy az orthodox és neológ községek között különbséget tesz. Nem a közigazgatás tesz különbséget, t. ház, hanem maga a zsidóság, a mennyiben ezek maguk megkívánják, hogy közöttük különbség tétessék. De a mi különbséget tesz a közigazgatás az orthodox és neológ hitközségek között, azt a különbséget Bakonyi Samu t. barátom is megteszi közöttük. Mert azt senki sem fogja tagadni, hogy az orthodox és neológ hitközségek szervezet tekintetében magukat egynek tekintik. Zsidó természetesen ugy az egyik, mint a másik, de a szervezet tekintetében két különálló egyház. A jogegyenlőség elvei szerint teljesen akczeptálom a t. képviselő ur álláspontját és semmi kifogásom sincs az ellen. A kormánynak most is módjában áll honorálni a zsidó hitközségnek ezt a kívánságát, ugy hogy kinevezési jogánál fogva kinevezheti a zsidó főrabbit a főrendiház tagjává. Tessék kérem, kivánja a kormánytól, hogy honorálja, hiszen ezt megteheti, hanem az én nézetem szerint még nem érkezett el annak ideje. Szatmári Mór: Hogy egyáltalában zsidó legyen a főrendiházban ! Buzáth Ferencz: Akármit mond a képviselő ur, egész határozottan mondom és fentartom, hogy még az ideje el nem érkezett, mert a zsidó egyház Magyarországon szervezve még egyáltalában nincs. Tehát tessék a zsidó egyháznak a reczepcziójárói szóló törvény megfelelő intézkedéseinek eleget tenni és magát szervezni, mert mindaddig, mig én azt látom, hogy a zsidó egyházak élén álló rabbinusok 70%-a nem magyar honosokból, hanem külföldről importált papokból áll, nem vagyok hajlandó a zsidó egyházat megtisztelni azzal, hogy papságának egyik legfőbb képviselője hivatalból a főrendiház tagja legyen. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911., VII. KÖTET. De ne tessék Bakóvá t. képviselőtársamnak felszólalásomat félreérteni, mintha én ezzel egyenesen visszautasítanám azt, a mit a jogegyenlőség alapján jogom sincs visszautasítani, mert én ezzel csak szorítani akarom a magyar zsidóságot, hogy egyházainak élére hazafias magyar képezdében nevelt magyar papokat állítson, szervezze egyházait és mikor ez bekövetkezett, legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy minden előleges parlamenti beavatkozás nélkül mint érett gyümölcs fog a zsidóság ölébe hullani azon óhajtásának megvalósulása, hogy a főrendiházban a zsidó egyház is hivatalból képviselve legyen. Ezen indokaimnál fogva én az előadó ur javaslatát fogadom el. (Éljenzés a középen és jobbról.) Hammersberg László jegyző: Gr. Batthyány Tivadar ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Legyen szabad egész röviden e kérdéshez hozzászólnom és szavazatomat megindokolnom. (Halljuk ! Halljuk!) Előrebocsátom, hogy a Bakonyi Samu t. barátom által beadott indítványt teszem magamévá és arra fogok szavazni. Ha az elhangzott két beszédet figyelemre veszszük és mérlegeljük, t. ház, azt látjuk, hogy nagy differenczia a felfogásban tulaj donképen nincs. (Igaz! ügy van!) Buzáth t. barátom kifogásolja, hogy a rabbinusok között aránylag igen sok nem magyar honpolgár, hogy sokan nem tudnak magyarul. Ehhez a kifogáshoz én a magam részéről szintén teljes mértékben hozzájárulok. Felszólalásomnak egyik oka különben az, hogy véletlenül a napokban tudomást szereztem egy mozgalomról a zsidó hitközségek alkalmazottai sorából, a mely a kormánytól oly intézkedéseket kér, hogy szabályrendeletileg rendeltessék el, hogy a zsidó hitközségek összes alkalmazottai magyar honpolgárok legyenek, (Helyeslés.) Elismerem és egyetértek Buzáth t. barátommal abban is, midőn konstatálja, hogy a törvényben biztosított jogegyenlőség alapján a zsidóságnak joga van ahhoz, hogy a főrendiházban hivatalos képviselettel birjon. Hencz Károly: Ez nem demokratikus törekvés ! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Hogy ha t. képviselőtársam a mai időt alkalmasnak tartja arra, hogy a főrendiház egész reformját napirendre tűzzük, akkor el fogom mondani a magam véleményét. Ma fennálló törvény alapján állunk, a mely alkotmányunk integráns részét, a főrendiházat arra az alapra fekteti, hogy az összes reczipiált, elismert vallások . . . Hencz Károly : Nem áll! Gr. Batthyány Tivadar: ... Buzáth Ferencz képviselő ur is ugyanezt a jogot elismerte . . . Hencz Károly : Nagy közjogi tévedés ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem Hencz Károly képviselő urat, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. Ezt a házszabályok tiltják. Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőtársunk közjogi tudása előtt egyébként teljes mértékben 23