Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-122

178 12%. országos ülés Í907 márczius 7-én, csütörtökön. nieghajlom, de meg fog bocsájtani nekem, ha fentartom abbeli véleményemet, hogy a jogegyenlőség alapján és a főrendiháznak mai szervezete mellett, a mely arra az alapra van fektetve, hogy az összes egyházak világi és egyházi funkezionáriusai a főrendiházban képviselve legyenek, mondom, ezen elv mellett igenis, szerintem, a zsidóságnak van joga arra, hogy a főrendiházban képviseltessék, mihelyt szervezve lesz a zsidóság autonómiája. Az tehát, hogy ma, a midőn még szervezve nincs, ott hivatalos képviselettel nem bírhat, magától értetődik. De akkor, a midőn hozzájárulok Bakonyi t. barátom indítványához, szándékom épen az, hogy a zsidóság ezen a módon is szorittassék arra, hogy szervezetére nézve megállapodásra jusson, s kívánom és óhajtom, hogy ezen szervezet minél előbb létesíttessék, akkor pedig, ha ez megtörtént, feltétlenül óhajtom és jogosnak ismerem el, hogy a zsidóság, mint olyan, a főrendiházban hivatalosan képviselve legyen. (Helyeslés jobbfelöl.) Az, a mi engem arra indít, hogy ezen alkalomból is hangot kívántam adni ezen követelésnek, az, hogy én alkalmat kívánok adni a t. kormánynak arra, hogy ezzel a kérdéssel ujabban és behatóbban foglalkozzék. Ezen szempontoknál fogva elfogadom Bakonyi Samu képviselőtársam indítványát. (Helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Rátkay László ! Rátkay László : T. ház ! (Halljuk !) Minden kérdésről egész őszinteséggel szoktam nyilatkozni. Ugyanezen őszinteségnek következménye az, hogy ha valaki azt a kérdést tenné nekem, hogy ez a kérvény, illetőleg ez a kérdés ma szerencsés viszonyok között van-e felvetve, őszintén azt felelném rá : nem. (Ugy van I jobbjelől.) Azonban, ha egyszer a kérdés itt van, e felett a kérdés felett határozni kell. Nekem, a ki radikális irányt és nézeteket vallok ebben a kérdésben, (Ugy van! balfelől.) legnehezebb álláspontom van, mert pártolnom kell a jogegyenlőség nagy gondolatának következtében ennek a kérvénynek elintézését, pártolnom kell nekem, a kinek pedig az az álláspontom, hogy egyetlenegy felekezetnek sincs joga hivatalból részt venni és ott lenni a főrendiházban. (Zaj.) De már, ha egyszer a kérvény . . . (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rátkay László : . . . a huszadik század elején a magyar képviselőház előtt áll, s nincs egyébről szó, mint hogy a képviselőház azt tanulmányozás végett adja ki a kormánynak ; ha, t. képviselőház, maga a néppárt, az egyenlőségnek gondolatából kiindulva, azon czélok elérése érdekében foglal álláspontot e kérvénynyel szemben, a mely czélokat Buzáth Ferencz t. képviselőtársain felhozott . .. Förster Ottó : Csakis ! Rátkay László : . . . akkor neki is azt kell mondania, hogy igenis ez a kérvény pártolólag adassék ki a kormánynak tanulmányozás végett. (Felkiáltások: Pártolással '!) Akár azt is mondhatjuk, hogy pártolással, ámbár mindig ellene vagyok annak, hogy a képviselőház a kormánynyal szemben ezt a szót használja, mert a kormánynak nem adhatunk ki semmit pártolólag, hanem csak utasítással. (Helyeslés balfelől.) Itt nagyon csekély az elvi eltérés és a kérvényi bizottság nem mert egészen őszinte álláspontra helyezkedni; pedig ebben a kérdésben egészen őszinte álláspontra kell helyezkedni. Lehetetlen, hogy a magyar képviselőház, tekintve a múltra, tekintve a jogegyenlőség nagy gondolata iránt mindig táplált egységes érzésére, ma olyan határozatot hozzon, a melyből az legyen kiérthető, hogy a jogegyenlőségnek megfelelő ezen kérdésnek az elintézését nem kívánja, azért én még most sem mondok le arról a reménységről, még most is hiszem, hogy e nem aktuális, a jelen perezben nem szerencsés körülmények között felvetett kérdésnek az elintézése a magyar képviselőházban egységes lesz és hogy a kérvény kiadatik a kormánynak tanulmányozás végett. (Elérik helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Hencz Károly (szólásra jelentkezik). Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak feljegyeztetni magukat; a házszabályok ugy kívánják. Hencz Károly: T. ház! Nem volt szándékom felszólalni ennél a kérdésnél, mert hiszen én magam is óhajtanám azt, hogy ilyen nagyfontosságú, igazán mélyen a közjogba vágó kérdés minél alaposabban tanulmányoztassék. Minthogy azonban az előttem szóló gróf Batthyánjr Tivadar képviselő ur a jogegyenlőség és a tételes törvény alapján . . . Gr. Batthyány Tivadar: Jogegyenlőség ! Hencz Károly: Bocsánatot kérek, azt mondotta, hogy törvényben gyökerezik, hogy az izraeliták képviselete a főrendiházban benn lehessen. Én akkor azt mondottam, egy közbeszólásomban, hogy ez óriási közjogi tévedés. Én egyetértek Buzáth Ferencz t. kéjDviselőtársam álláspontjával, azonban nem értek egyet teljesen az ő indokolásával sem, mert Buzáth Ferencz t. képviselőtársam azt mondotta, hogy az 1848 : XX. t.-cz.ben, illetőleg annak szellemében gyökerezik az izraelitáknak a joga a viszonosság alapján, hogy a főrendiházban képviselve legyenek. Sem Batthyány Tivadar gróf, sem Buzáth Ferencz álláspontja meg nem állhat. Mert az 1885. évi VII. t.-cz., amely a főrendiház szervezetéről szól, taxatíve sorolja fel azokat, a kik a főrendiház tagjai lehetnek és a hitfelekezetekre vonatkozólag nem állapit meg általánosságban elvet. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ha megállapítaná, nem kérnék most 1) Az 1848 : XX. t.-cz. sokkal előbb készült és ha ez a törvényezikk, a mely csak a vagyoni szolgáltatásra vonatkozólag egyenlőséséget és viszonosságot állapit meg,. .. (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hencz Károly: ... az egyenlőség elvét a főrendiházban való képviseltetésre is ki akarta volna terjeszteni, akkor az 1883 : VII. t.-cz. erről gondoskodott is volna. De tovább megyek. Az