Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-121

léö iái. országos ülés 1907 niárczius 6-ún, szerdán. Következik a kérvények 21. sor jegyzékének tárgyalása (írom. 414). Kérem Hammersberg László jegyző urat, hogy a kérvények ezen sorjegyzékét felolvasni szíveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa) : Pálfa, tolnamegyei község kérvénye, melyben a 71.517/1906. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet ellen orvoslást kér. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: T. ház! Pálfa, tolnamegyei község a múlt év szeptember havában tiz év óta fennálló kisdedóvodáját beszüntette. A képviselőtestületnek ezt a határozatát a vármegyei törvényhatóság megsemmisitette, és kötelezte a községet a kisdedóvó intézet további fentartására. Ezen vármegyei határozatot a képviselőtestület megfellebbezte a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, a ki a vármegyei törvényhatóság határozatát hagyta helyben. Ezen ügyben a bizottság azt javasolja, hogy ezen kérvényt adja ki a ház a belügyminiszter urnak, azzal a felhivassál, hogy a közigazgatási vizsgálatot Pálfa községben a helyszínén indítsa meg annak megállapítása czéljából, hogy a kérvény mellett elfekvő kimutatás 1. és 6. rovatában kimutatott 114 gyermek az év minden szakában ki által és mily gondozásban részesül. Kipuhatolandó a gondozóknak családi és kereseti viszonya is. A ház e vizsgálat megejtése nélkül érdemben annál kevésbbé hozhat határozatot, mert aggodalommal kell fogadni azt, ha egy község egy 10 év óta fennáüó gyermekvédelmi intézményét megszüntetni akarja. Méltóztassék a bizottság ezen javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök.: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor a kérvényi bizottság javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Hammersberg László jegyző (olvassa) .- A szombathelyi népgyűlés és újpesti munkásgyülés kérvényei az általános egyenlő, titkos és községenkénti választói jognak behozatala, — az egyesülés, gyülekezés, költözködés és a sajtó teljes szabadságának biztosítása, a hirlap-kauczió eltörlése iránt, úgyszintén a munkásbiztositási törvényjavaslat tárgyában sürgős intézkedés iránt. Elnök ; Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó : T. ház ! Ezen kérvényeknek a munkásbiztositási törvényre vonatkozó része tárgytalan; a többi részre vonatkozólag pedig javasolja a bizottság, hogy ezen kérvények adassanak ki a belügyminiszter urnak. Méltóztassék a bizottság ezen javaslatát elfogadni. Elnök : Ha szólni senki sem láván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Hammersberg László jegyző (olvassa) : Esztergom vármegye, Háromszék vármegye, Pozsony sz. kir. város, Sopron sz. kir. város, TJng vármegye, Szeged sz. kir. város, Temes vármegye, Jász-NagyKun-Szolnok vármegye, Csanád vármegye, Trencsén vármegye, Liptó vármegye, Békés vármegye, Győr sz. kir. város, Torda-Aranyos vármegye, Szolnok-Doboka vármegye. Nógrád vármegye, Tolna vármegye, Debreozen sz. kir. város, Árva vármegye, Szabadka sz. kir. város, Vas vármegye. Komárom sz. kir. város, Bars vármegye, Árva vármegye, Abauj-Torna vármegye, Hajdú vármegye, Csongrád vármegye, Zala vármegye, Győr vármegye, Liptó vármegye és Kassa sz. kir. város feliratai a sajtó és büntető perrendtartási törvényeknek a sajtószabadságot korlátozó részeinek megszüntetése, a sajtószabadság megerősítése, a büntetőtörvénynek a sajtó utján elkövetett bűncselekmények büntetésére vonatkozó részeinek szigorítása, az állam érdekének és tekintélyének a hatóságok és hatósági közegek reputácziójának, valamint az egyéni becsület és családi tűzhely tisztességének a sajtó netáni támadásaival szemben hathatós megvédése iránt. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: Tiz nap múlva lesz épen 59 éve annak, hogy 1848 márczius 15-én a magyar sajtószabadságot kivívták. A letelt évtizedek alatt sok borús korszak következett a nemzetre, öröm azonban vajmi kevés. A magyar sajtószabadság is, a melyet az 1848. évi törvényhozás elvileg törvénybe iktatott, sok támadásnak volt kitéve, így legutóbb a darabontkormány alatt, a mely a nemzet érdekeit védő sajtót béklyóba akarta verni. Ezen törvény- és alkotmányellenes kormánynak intézkedése miatt emeltek panaszt a vármegyék. Most 31 törvényhatóságnak a kérvénye van itt, a mely azt kívánja, hogy a magyar sajtószabadság megerősíttessék, hogy ugy a sajtótörvénynek, mint a büntetőtörvénynek, illetőleg a bűnvádi perrendtartásnak az a része, a mely a sajtószabadságot korlátozza, hatályon kivül helyeztessék. (Helyeslés.) Kétségtelen az, hogy minden időben a napi politikai élet mellett az egyes sajtóorgánumok különböző állást foglaltak el, hogy eszméiket, ideáikat, gondolataikat közreadják. (Halljuk ! Halljuk !) A mai politikai életben a sajtóorgánumoknak az a része, a mely a napi eseményekkel foglalkozik, körülbelül négy csoportba sorozható. (Halljuk! Halljuk-!) Az egyik csoport az, a mely sikraszáll azért, hogy a nemzet közgazdaságilag, vagyonilag, kulturális szempontból megerősödjék ; a második csoport az, a mely csupán az ezen nagy munkával szemben való akadékoskodást tűzte ki czéljául; a harmadik csoport osztálygyűlöletre ingerel; a negyedik pedig az, a mely a magyar alkotmány, a magyar állameszme ellen izgat és ez a nemzetiségi sajtó. A magyar sajtó a magyar alkotmányosság védbástyája. A sajtószabadság nagy elve tehát