Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-121

W. országos ülés 1907 nem tűri, hogy bárminő visszaéléseket kövessenek is el a sajtóval, hogy ezen visszaélések miatt a magyar törvényhozás a sajtószabadságot bármily kis mértékben is korlátozza. Hiszen a visszaélések ellen megvan a retorzió, megvan a képviselőház­nak törvényhozási utón az akarata arra nézve, hogj- a büntetéseket szigoritsa és az eljárást gyor­sitsa meg. A harminczegy törvényhatóság épen ebből a magas álláspontból indult ki, a midőn kivánja és kéri a képviselőháztól azt, hogy a sajtószabadságot minden korlátozástól mentse fel, a képviselőház a sajtóvisszaélések ellen pedig meg­felelő szigoritó törvényes intézkedéseket tegyen. Szigorú intézkedéseket kivannak a törvényható­ságok különösen az esetben, a midőn az állam érde­kének és tekintélyének, a hatóságok és hatósági közegek reputácziójának, valamint az egyéni becsü­letnek, a családi tűzhelynek és a női becsületnek a megvédéséről van szó. Ezen feiratokat a kérvényi bizottság birálat tárgyává tevén, a következő javaslattal járul a t. ház elé : (Halljuk !) A képviselőház örömmel üdvözli a feliratokban megnyilatkozó nemzeti érzést és a f eliratokat párto­lással adja ki az igazságügyi miniszter urnak, azzal, hogy ugy a sajtószabadságra vonatkozó törvény­javaslatot, valamint a büntetőtörvénykönyv és a bűnvádi eljárás a sajtóügyre vonatkozó részének módosításáról szóló törvényjavaslatot mihamarabb a ház elé terjeszsze. (Helyeslés.) Méltóztassék e javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság hatá­rozati javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor a kérvényi bizottság hatá­rozati javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Hammersberg László jegyző: Szilágy, Jász­Nagy-Kun-Szolnok, Sopron, Ung, Bács-Bodrog, Pozsony, Liptó, Szabolcs, Bars, Hont, Bereg, Komárom, Somogy, Zólyom, Zala, Győr, Csongrád, Udvarhely vármegye felirnak az iránt, hogy a magyar alkotmány, a magyar állameszme, a magyar társadalmi és közrend, a hatóságok és polgárok sza­bad választási joga elleni nemzetiségi izgatások megfékezése és szigorú megtorlása érdekében a nemzetiségi törvény, a büntetőtörvénykönyv, és a a választási törvény megfelelőleg módosittassék és a nemzetiségi pénzintézetek eltiltassanak attól, hogy politikai czélok szolgálatába álljanak. Hammersberg László jegyző (olvassa) ; Szilágy, Jász-Nagykun-Szolnok, Sopron, Ung, Bács-Bodrog, Pozsony, Liptó, Szabolcs, Bars, Hont, Bereg, Komárom, Somogy, Zólyom, Zala, Győr, Csongrád, és Udvarhely vármegyék feliratai az iránt, hogy a magyar alkotmány, a magyar állameszme a magyar társadalmi és közrend, a hatóságok és a polgárok szabad választási joga elleni nemzeti­ségi izgatások megfékezése és szigorú megtorlása érdekében a nemzetiségi törvény, a büntető­törvénykönyv és a választási törvény megfelelőleg módosittassék és a nemzetiségi pénzintézetek KÉPVH. SAPLÓ. 1906 1911. VII. KÖTET. márczius 6-án, szerdán. l6Í eltiltassanak attól, hogy politikai czélok szolgá­latába álljanak. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó : T. ház ! Tizennyolcz törvényhatóság panaszolja azt, hogy a nemzeti­ségi izgatások a perifériákon, a nemzetiségi vidéken oly hullámokat vernek, hogy nemcsak az ottani vidék társadalmi békéjét veszélyeztetik, hanem egyenesen a magyar alkotmányosság és a magyar állameszme fogalmába és elvébe is ütköznek. (Igaz I Ugy van!) A képviselőházban, az úgy­nevezett nemzetiségi képviselők, többször panasz­kodnak és választási visszaélésekről interpellál­nak és beszélnek. Igaz, hogy választási vissza­élések minden időben történtek, még pedig nem ! csak Magyarországon, hanem másutt is ; azonban a nemzetiségi képviselő urak ugy tüntetik fel beszédeikben ezeket a visszaéléseket, mintha azok egyenesen a nem magyarajku polgárok ellen irányulnának. Ezekkel a beszédekkel szemben szépen nyilatkoznak meg a mi vármegyéink, a melyek kimutatják, hogy kint a perifériákon a nemzetiségi izgatók hogyan turbálják fel a köz­békét, hogyan izgatnak az alkotmányosság, a magyar állameszme, a magyar hatóságok ellen. Ezeknek az izgatásoknak kívánják a törvény­hatóságok elejét venni, mikor a képviselőházhoz fordulnak, hogy törvényhozási utón ezen nemze­tiségi izgatásokkal szemben tegye meg a kellő lépé­seket. Erre vonatkozólag a bizottság javaslata következő : »A bizottság elérkezettnek látja az időt, hogy a mindinkább vérszemet kapó nemzeti­ségi izgatásokkal szemben az államhatalom a leg­erélyesebben fellépjen, épen ezért a feliratokat pártolólag adja ki a kormánynak azzal, hogy a nem­zetiségi izgatásokkal szemben a feliratokban jel­zett törvényeknek megfelelő módosítására és szi­gorítására vonatkozó törvényjavaslatát mielőbb terjeszsze a törvényhozás elé.« (Élénk helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Pop Cs. István ! Pop Cs. István : T. ház ! Habár tudom, hogy az ilyen kérvények írott malasztok, hogy a képviselő­háznak nagy részvétlensége mellett szoktak ren­desen tárgyaltatni, mégis fel kell szólalnom a kér­vényi bizottság javaslata ellen. Én a magyarok között nevelkedtem és egészen ugy ismerem a magyarokat és a magyarok történetét, mint bár­mely alapos készültségi! magyar művelt ember. Épen ezért csodálkozom, valahányszor inditvá­nyokat hallok a szabadságjogok ellen irányuló czélzattal. Ha már az izgatás fogalmára térünk át. . . (Felkiáltások : Ahá ! Ahá !) Maniu Gyula : Ezzel jöttek önök többségre ! Pop Cs. István : . . . felhívom a ház minden egyes tagját és kérdem, olvasta-e Kossuth Ferencz­nek ama leveleit, a melyeket az u. n. izgatásokról akkor irt, a midőn még nem volt Magyarországon, hanem Angliában tartózkodott. Egyszer jelen voltam Londonban egy nagy gyűlésen, a melyen valaki egy vonalzóval a kezében szónokolt, majd osztási és összeadási műveleteket 21

Next

/
Thumbnails
Contents