Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-121
Í21. országos ülés 1907 márczius 6-án, szerdán. 159 Az volna czélja a vasútnak, hogy vontató vágányokon az ottani iparvállalatok termékeit a fővonalra hozza. Az építési tőke 3,062.000 korona ; átlag km.-ként 124.000 korona. Ez kissé tekintélyes összeg volna, de tekintettel arra, hogy igen sok műtárgyat, körülbelül 55 átereszt, hidakat és egyéb műtárgyakat kell épiteni, ezen látszólagosan magas ár mégsem fog olyan magasnak feltűnni. Tekintve továbbá, hogy egy 510 méteres alagutat kell épiteni, a mi maga 1 millió koronát megemészt, a vasút kiépítése mégsem látszik olyan magasnak. Az odavaló érdekeltek a következőkkel járultak hozzá : (Halljuk ! Halljuk !) magánérdekeltek és gyárosok 300.000 koronával, továbbá Kokova község 30.000 koronával, a királyi kincstár postahozzájárulás ozimén ötven éven át évi 6000 koronával, (Felkiáltások balfelől: Kevés!) a mely tőkésítve lesz és igy 120.000 koronának felel meg. A viozinális vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból 50 éven át tőkeértékben 306.000 korona van biztosítva. A hiány ezután még 315.000 korona. Tekintettel azonban arra, hogy még Losoncz város is hozzá akar járulni a vasút építéséhez, de ez kormányhatósági jóváhagyást még nem nyert; tekintettel továbbá arra, hogy azon a vidéken a földmivelésügyi minisztérium kezelése alatt álló birtokok vannak, a melyeknek érdeke az, hogy ez a vasút kiépíttessék, innen fedezetet fog találni ez a hiány és ez lehetővé teszi a vasút kiépítését, a mely már annyi idő óta szorgalmaztatik. (Helyeslés.) Ajánlom a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságok nevében a jelentés tudomásul vételét és hasonló czélból a főrendiházzal való közlését. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot azzal, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur jelentése tudomásul vétetik és hasonló czélból a főrendiházzal közöltetik. Következik a pöstyén—verbói h. é. vasút engedélyezése tárgyában a kereskedelemügyi miniszter jelentése (írom. 400, 427). Az előadó urat illeti a szó. Molnár Jenő előadó: T. ház! A pöstyén— verbói h. é. vasút 11.52 kilométert tesz ki. Kiágazik a magyar királyi államvasutak Pöstyén állomásából, honnan Trebetére vezet akképen, hogy az egyik szárnyvasut Vérbőig, a másik pedig Rakoviczig visz. Az ottani érdekeltség már régen szorgalmazza ezen vasút megépítését. Az építési tőke kitett 869.000 koronát, a mi átlag kilométerenként 75.434 koronának felel meg. Ez a költség, tekintettel arra, hogy ott a földek értéke igen magas és a kisajátítás igen sok pénzbe kerül, nem tekinthető aránytalannak. Fordittatik ebből a forgalmi eszközök beszerzésére 45.000, a hóvédekezési eszközök beszerzésének alapjára 8000 és a törvény értelmében külön tartalékra 2000 korona. Az építési tőke 35%-a, a melyet törzsrészvények utján kell fedezni, 304.800 korona. Ebből 196.000 koronát jegyzett az érdekeltség, a miből utóbb Nyitra városa 40.000 koronát visszavont; az állam 50 éven át évi 3000 koronát ad, a mi tőkésítve 60.000 koronát tesz ki; a viczinális törvény alapján segélyképen ad évi 3850 koronát, a mi tőkésítve kitesz 77.000 koronát és igy még 11.200 korona marad. Erre nézve a vállalkozók magukra vállalták, hogy azt pótolni fogják. Ennek alapján a közlekedésügyi és pénzügyi bizottság javasolja a t. háznak, hogy méltóztassék a kereskedelemügyi miniszter ezen jelentését tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházhoz is átküldeni. (Helyeslés.) Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur javaslatához hozzájárulni: igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor az előadó ur javaslatát elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a ház a kereskedelemügyi miniszter ur jelentését tudomásul veszi és azt hasonló czélból a főrendiházhoz átteszi. Következik a kereskedelemügyi miniszter jelentése (írom. 71, 368, 428) az iparfelügyeletnek a kisipari nyomdákra és betüöntődékre való kiterjesztéséről. Az előadó urat illeti a szó. Gr. Batthyány Tivadar előadó: T. képviselőház ! Az 1893 : XXVIII. t.-cz. 15. §-a alapján kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet elrendelte, hogy a nagyobb nyomdákra és betüöntődékre nézve az iparfelügyeletre vonatkozó törvényes rendelkezések hatálya kiterjesztessék. Időközben előállott annak szüksége, hogy ez a felügyelet a kisebb nyomdákra is kiterjesztessék. Ezért 1903 október 3-án Láng Lajos akkori kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, a melylyel az iparfelügyeletet a kisebb nyomdákra is kiterjesztette. A törvény értelmében ezen rendeletek a házzal tudomásulvétel végett közlendők. Méltóztatnak tudni, hogy 1904-ben a Tiszakormány nem igen kivánt ilyen apróságokkal foglalkozni, hanem a parlamentet inkább izgalmakat előidéző kérdésekkel foglalkoztatta. Később következett a darabont-kormány, a mely az alkotmánynyal egyáltalában nem törődött és igy Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternek feladatává vált az alkotmánynak és törvénynek megfelelőleg ezen kereskedelemügyi miniszteri rendeletet a t. ház elé terjeszteni, a melyet a maga czélszerű voltánál fogva a közgazdasági és munkásügyi bizottság nevében van szerencsém tisztelettel jóváhagyó tudomásul vételre ajánlani. (Éljenzés a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt lévő kereskedelemügyi miniszteri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor kimondom, hogy a képviselőház a jelentést tudomásul veszi, és azt hasonló czélból a főrendiházzal közli. (Felkiáltások a baloldalon : Éljen az előadó !)
