Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-121

í2i. országos ülés 1907 márczius U-án, szerdán. 153 és annak az igazán derék magyar vidéknek a közgazdasági fejlődésre megadja a lehetőség eszközeit, a midőn egy modern közlekedési vonalat létesít azon a vidéken, és létesiti nem az elévült viczinális vasúti törvény alapján, hanem az állam terhére, a pénztári készletek terhére olyképen, hogy e vasút egyszersmind pótolni van hivatva a nagyforgalmu budapest-fiumei vonalnak második vágányát, az itt kifejlődött vagy a jövőben kifejlődő forgalom lebonyolítása szempontjából. Minden esetre nagy haladás, t. képviselőház, a viczinális vasúti hálózat kiépítése terén ennek a vonalnak kiépítése akkor, a midőn még a legközelebbi múlt is jDerhorreskált minden olyan irányzatot, a mely a vasúti hálózat kifejlesztését és kiépítését egyedül az állam terhére, egyedül az állampénztárak niegterh éltetésé vei óhajtotta megvalósítani. Nem akarom én ezzel azt mondani, t. képviselőház, hogy minden kiépítendő, közszükségletet képező helyi érdekű és tranzverzális vasút az állam terhére építtessék meg. De, t. ház, ha az érdekeltséget is be akarjuk ebbe vonni, mindenekelőtt és elsősorban a nagyon is helytelen és következményeiben annyiszor károsnak kimutatott helyiérdekű vasúti törvényt kell végre-valahára revízió alá venni, és simulni kellene inkább az osztrák és német helyi érdekű vasúti törvény alapelveihez, a mely törvények alapján sokkal helyesebben, sokkal reálisabban oldották meg ezt a dolgot, nem kell megijedni attól, hogy odáig fejleszszük ezt az ügyet, hogy megint visszatérjünk a prioritások minimális kamatgaraneziájához. Mert ezáltal két nagy eredményt érünk el t. képviselőház. Az egyik az, hogy sokkal reálisabb bázison mozogván a vasútépítés, a tényleg közszükségletet képező vasúti vonalak sokkal gyorsabban, szűkebb határidőn belül épülhetnének meg, másodszor, a vállalkozók mellőzésével, épen a helyi érdekeltség vehetné a kezébe a vasutak kiépítését, mert a kamatgaranczia folytán sokkal kisebb, sok esetben abszolúte semmiféle rizikót nem viselnének. Ily módon sokkal reálisabb költségvetés alapján lehetne a vasutakat kiépíteni. Hogy voltunk eddii ezzel a kérdéssel, t. képviselőház ? A 80-as években beterjesztett majdnem valamennyi helyi érdekű vasút építési költségvetése inszolid, irreális bázisokon mozgott, még akkor is, mikor az engedélyező kereskedelmi minisztérium annak teljes tudatában volt. Ugy állt a dolog, hogy a hivatalosan engedélyezett 75% elsőbbségi kötvényárfolyam mellett sem lehetett soha ezeket az elsőbbségi részvényeket elhelyezni, ugy hogy a mesterségesen felcsigázott inszolid magas építési költségvetés alapján fejlesztették a dolgot oda, hogy mód nyujtassék irtózatos tömegű prioritások kibocsátására, a mi okvetlenül szükséges volt, — mert csak a normális érték 50 %-a mellett voltak ezek a papírok elhelyezhetők — hogy a tényleges építési tőke, a melyből a munkás, vaggon stb. fizetve lett, előkerüljön. Ha még figyelembe veszem, hogy az állam ez épités költségeihez á fond perdu hozzájárulván, e hozzájárulásnál óriási összegeket KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. VII. KÖTET. veszített, minthogy az egyes engedélyezéseknél ezen hozzájárulás egész 20 %-ig emelkedett, a mi természetesen nem lesz megtakaritható az uj rendszer meUett: világos, hogy ha arra térünk át, ugy, mint azt az osztrák és a német törvényhozás már meg is cselekedte, ezek a kérdések sokkal reálisabban lesznek megoldhatók. Sokat lehetne, t. ház, erről a dologról még beszélni, de nem akarom ez alkalommal a t. ház türelmét túlságosan igénybe venni és csupán annak akarok kifejezést adni, hogy mivel ezen javaslatban lefektetett elvek érvényesülésénél az első lépést látom ezen a téren a múlt ferdeségei és hibáinak szanálására és egy egészséges, uj vasútépítési politika kialakulásához, a törvényjavaslatot a magam részéről is ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. barátom felszólalása folytán helyesnek vélem kijelenteni, hogy a helyi érdekű vasúti törvények ujjáalkotása már készülőfélben van, sőt azt is mondhatnám, hogy már elkészült, (Helyeslés.) csak épen az utolsó munkálatok vannak még hátra a törvényjavaslat végleges megszerkesztéséhez, ugy hogy remélem, hogy őszszel már a ház elé fogom terjeszthetni. (Helyeslés.) Minthogy felszólaltam, még igen röviden akarom azt a tényt konstatálni, hogy mindaz, a mit Batthyány Lajos t. barátom mondott, természetesen teljesen igaz. Az az elág mely Székesfehérvárt elkerüli, nem az ő közbenjárására, nem az ő kezdeményezése folytán lett tervezve, hanem a kereskedelemügyi minisztérium kebeléből indult ki és pedig részben technikai okok miatt, de főképen azon okok miatt, a melyeket már hangoztattam, hogy t. i. feltétlenül szükséges, hogy ezen vasút, ha államilag lesz kiépítve és kezelve, ugy lehessen használható, mint az államnak igen nagyon hatalmas eszköze tarifális politikánk megállapítására. (Helyeslés.) Egyébiránt én azt hiszem, hogy Székesfehérvár érdekei abszolúte nincsenek megsértve, mert Szabad-Battyánnal tulajdonképen nagyon könnyű közlekedése lesz Székesfehérvárnak és gondunk is lesz rá, hogy ez az összeköttetés még könnyebb legyen. Egyébiránt pedig Székesfehérvár ugy sem szűkölködik vasutakban, minthogy hat különböző vasút megy Székesfehérváron keresztül, illetőleg indul ki Székesfehérvárról, ugy hogy olyan város, a mely hat vasúttal bir, csakugyan nem tekintheti magát vasutnélkülinek. (Igaz! Ugy van ! balfelól.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A törvényjavaslattal szemben Saára Gyula képviselő ur a következő indítványt nyújtotta be. Hammersberg László jegyző (olvassa az indítvényt). 20