Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-121

Í52 tói. országos ülés 1907 jóllehet azért, mert hazafias ezélokra már sokat áldozott, ezen vasútnak kiépítésére semmit sem szavazott meg, (Igaz ! ügy van !) holott a többi érdekeltség összeadott egy millió koronát, még pedig oly feltétel alatt, hogy az általunk javasolt vonal építtessék ki. Ha tehát érintetnék Székes­fehérvár, ezen egy millió hozzájárulásról le kel­lene mondani az államnak. Egy másik figyelembe veendő körülmény az, hogy a sárpentelei kiágazás többe kerülne és nehéz terep-viszonyok közt lenne kiépítendő, mozgó homokból alakult dombok között, ugy hogy a tech­nikai tanulmányozás, a mely első sorban épen erre a vonalra irányittatott, kiderítette azt, hogy a vonal semmi esetre sem volna előnyösen kiépít­hető, a mellett, hogy az emelkedés némely helyen 20 % lenne, holott a másik útirányon a maximum csak 10%, minek következtében a vasút üzeme abban az irányban költségesebb lenne, mint emebben. Ezek az érvek, bár súlyosak, mégis mind eltörpülnek azon érv döntő volta mellett, melyet már emiitettem, hogy az uj vasútnak tarifapoli­tikáját teljesen függetlenül kell kezelhetnünk és az üzemet teljesen a magyar állam érdekei szerint kell vezethetnünk, a mi lehetetlen volna, ha a székesfejérvári állomás közös lenne a déli vasúttal. Abban az irányban, a melyet mi kiépíteni akarunk, ez a nagy hátrány ki lenne zárva, ugy, hogy — ismétlem — a magyar államvasút az ő tarifapoli­tikáját teljesen szabadon űzhetné és ezzel mérsé­kelhetné a déli vasút tarifapolitikáját. (Elénk he­lyeslés.) Nem akarom a t. ház türelmét tovább igénybe venni. (Halljuk ! Halljuk !) A mit mondtam, már elégséges arra nézve, hogy teljesen indokolja, miért választotta a kormány a benyújtott törvényjavas­latban tervezett útirányt, ámbár ezt nehéz szívvel tette, mert Székesfehérvár érdekei iránt a leg­nagyobb jóindulattal viseltetik. (Elénk helyeslés.) Elnök : Gróf Batthyány Lajos személyes meg­támadásra láván válaszolni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Batthyány Lajos: T. ház ! Távol állott tőlem ennél a javaslatnál, minthogy annál ugy magam, mint vidékem is eminenter érdekelve van, a t. ház figyelmét igénybe venni. Azonban az előt­tem szóló Saára képviselő ur jónak vélte oly sze­mélyes élt adni támadásának, hogy kénytelen vagyok erre pár szóval reflektálni. (Halljuk ! Hall­juk !) Igaz, hogy igen t.. barátom a kereskedelem­ügyi miniszter ur szives volt e kérdésben mintegy megelőzni és elmondani a tényeket, de részemről is kénytelen vagyok azokat egész röviden felemlíteni. Ezelőtt sok évvel kezdtük meg én, barátaim és az egész Balaton-vidék a mozgalmat, hogy ott vasutat építsünk, (ügy van!) Sajnálatomra az én birtokom is ott fekszik és igy én személyesen is érdekelve voltam. Holló Lajos: Az nem hiba! Gr. Batthyány Lajos : Hosszú évekig dolgoz­tunk, sőt én magam voltam az, a ki a tervezett vas­útnak terveit elkészíttettem. E tervek Székesfehér­márczius 6-án, szerdán. I várról indultak ki, mert nekünk, a vidéknek, mint viczinális vasút a Fehérvárról való kiindulás lett volna előnyös. Másra soha nem gondoltunk. Sajnálattal tapasztaltuk azonban, hogy nem sikerül nekünk e viczinális vasutat megalkotnunk, és igy minden áldozatkészségünk és minden törek­vésünk daczára megakadtak ez irányban törek­véseink. Közben a nemzeti kormány és különösen igen t. barátom, a kereskedelemügyi minisz­ter ur, (Éljenzés.) látván ezt az eminenter állami érdeket, a mely a balatoni vasút kiépítéséhez fűző­dik, kezébe vette a dolgot (Elénk helyeslés.) és tőle, illetőleg az ő műszaki tanácsadóitól ered a börgöndi kiágazás terve. Nekünk, sem a vidéknek, sem ne­kem, ehhez semmi közünk és semmi szavunk nem volt. Ezeket a tényeket mindazon t. barátaim, a kik érdeklődtek a Balaton iránt, igen jól tudják. (Ugy van !) Midőn a börgöndi kiindulás elhatároztatott, én voltam d kértem igen t. barátomat, épen Fehérvár érdekében, hogy Szabad-Battyánon a déli vasút keresztezze az uj vasutat, illetőleg, hogy a fehérvári közönség Szabad-Battyánon át mégis könnyen eljuthasson ez uj vasútra, mert kezdetben nem volt semmiféle kapcsolat a két vasútvonal közt, hanem áthidalással volt tervezve az uj vasút­vonalnak e ponton való építése. Ennyit kötelességemnek tartottam elmon­dani az igazság érdekében. (Helyeslés.) A mi már most a magam érdekét illeti, mind­azon t. barátaim, a kik velem együtt hosszú éve­ken át foglalkoztak e kérdéssel, igen t. barátom, a kereskedelemügyi miniszter ur, szóval mind­azok, a kik az ügy iránt érdeklődnek, igen jól tud­ják, hogy az én személyes érdekem a Fehérvárról kiinduló vonal lett volna, hogy nekem sok tekin­tetben igen-igen hátrányos a Börgöndből való kiindulás. Az adatokkal, az összegekkel bárkinek szívesen szolgálok. Azonban, midőn láttam, hogy minden törekvésünk és munkánk daczára nem sikerül nekünk a viczinális vasutat megépíteni, és a midőn láttam, a mire ismételten rá kell mutat­nom, hogy t. barátom, a miniszter ur eminens állami közérdekből és közszempontból a vasutat az állammal akarja megépittetni, bevallom, a legnagyobb energiával állottam e törekvés mellé, félretettem egyéni érdekemet, (Elénk helyeslés.) s a Balaton és az egész Balaton-vidék érdekében megtettem mindazt, a mit tehettem, hogjr ez a vasút létrejöjjön. (Helyeslés.) Ezeket akartam, t. ház, röviden megjegyezni. (Elénk helyeslés és taps.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Melczer Géza! Melczer Géza : T. ház ! A midőn a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot a legmelegebben pártolom és annak törvényerőre emeléséhez a magam szava­zatával is hozzá kívánok járulni, teszem azt akkor, a mikor ez a javaslat uj határkövet jelez az eddig követett viczinális politika terén, három különböző okból. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik az, hogy ez a vasút általános köz­szükségletet pótol, egy régi óhajtást valósit meg,

Next

/
Thumbnails
Contents