Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-121
Í52 tói. országos ülés 1907 jóllehet azért, mert hazafias ezélokra már sokat áldozott, ezen vasútnak kiépítésére semmit sem szavazott meg, (Igaz ! ügy van !) holott a többi érdekeltség összeadott egy millió koronát, még pedig oly feltétel alatt, hogy az általunk javasolt vonal építtessék ki. Ha tehát érintetnék Székesfehérvár, ezen egy millió hozzájárulásról le kellene mondani az államnak. Egy másik figyelembe veendő körülmény az, hogy a sárpentelei kiágazás többe kerülne és nehéz terep-viszonyok közt lenne kiépítendő, mozgó homokból alakult dombok között, ugy hogy a technikai tanulmányozás, a mely első sorban épen erre a vonalra irányittatott, kiderítette azt, hogy a vonal semmi esetre sem volna előnyösen kiépíthető, a mellett, hogy az emelkedés némely helyen 20 % lenne, holott a másik útirányon a maximum csak 10%, minek következtében a vasút üzeme abban az irányban költségesebb lenne, mint emebben. Ezek az érvek, bár súlyosak, mégis mind eltörpülnek azon érv döntő volta mellett, melyet már emiitettem, hogy az uj vasútnak tarifapolitikáját teljesen függetlenül kell kezelhetnünk és az üzemet teljesen a magyar állam érdekei szerint kell vezethetnünk, a mi lehetetlen volna, ha a székesfejérvári állomás közös lenne a déli vasúttal. Abban az irányban, a melyet mi kiépíteni akarunk, ez a nagy hátrány ki lenne zárva, ugy, hogy — ismétlem — a magyar államvasút az ő tarifapolitikáját teljesen szabadon űzhetné és ezzel mérsékelhetné a déli vasút tarifapolitikáját. (Elénk helyeslés.) Nem akarom a t. ház türelmét tovább igénybe venni. (Halljuk ! Halljuk !) A mit mondtam, már elégséges arra nézve, hogy teljesen indokolja, miért választotta a kormány a benyújtott törvényjavaslatban tervezett útirányt, ámbár ezt nehéz szívvel tette, mert Székesfehérvár érdekei iránt a legnagyobb jóindulattal viseltetik. (Elénk helyeslés.) Elnök : Gróf Batthyány Lajos személyes megtámadásra láván válaszolni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Batthyány Lajos: T. ház ! Távol állott tőlem ennél a javaslatnál, minthogy annál ugy magam, mint vidékem is eminenter érdekelve van, a t. ház figyelmét igénybe venni. Azonban az előttem szóló Saára képviselő ur jónak vélte oly személyes élt adni támadásának, hogy kénytelen vagyok erre pár szóval reflektálni. (Halljuk ! Halljuk !) Igaz, hogy igen t.. barátom a kereskedelemügyi miniszter ur szives volt e kérdésben mintegy megelőzni és elmondani a tényeket, de részemről is kénytelen vagyok azokat egész röviden felemlíteni. Ezelőtt sok évvel kezdtük meg én, barátaim és az egész Balaton-vidék a mozgalmat, hogy ott vasutat építsünk, (ügy van!) Sajnálatomra az én birtokom is ott fekszik és igy én személyesen is érdekelve voltam. Holló Lajos: Az nem hiba! Gr. Batthyány Lajos : Hosszú évekig dolgoztunk, sőt én magam voltam az, a ki a tervezett vasútnak terveit elkészíttettem. E tervek Székesfehérmárczius 6-án, szerdán. I várról indultak ki, mert nekünk, a vidéknek, mint viczinális vasút a Fehérvárról való kiindulás lett volna előnyös. Másra soha nem gondoltunk. Sajnálattal tapasztaltuk azonban, hogy nem sikerül nekünk e viczinális vasutat megalkotnunk, és igy minden áldozatkészségünk és minden törekvésünk daczára megakadtak ez irányban törekvéseink. Közben a nemzeti kormány és különösen igen t. barátom, a kereskedelemügyi miniszter ur, (Éljenzés.) látván ezt az eminenter állami érdeket, a mely a balatoni vasút kiépítéséhez fűződik, kezébe vette a dolgot (Elénk helyeslés.) és tőle, illetőleg az ő műszaki tanácsadóitól ered a börgöndi kiágazás terve. Nekünk, sem a vidéknek, sem nekem, ehhez semmi közünk és semmi szavunk nem volt. Ezeket a tényeket mindazon t. barátaim, a kik érdeklődtek a Balaton iránt, igen jól tudják. (Ugy van !) Midőn a börgöndi kiindulás elhatároztatott, én voltam d kértem igen t. barátomat, épen Fehérvár érdekében, hogy Szabad-Battyánon a déli vasút keresztezze az uj vasutat, illetőleg, hogy a fehérvári közönség Szabad-Battyánon át mégis könnyen eljuthasson ez uj vasútra, mert kezdetben nem volt semmiféle kapcsolat a két vasútvonal közt, hanem áthidalással volt tervezve az uj vasútvonalnak e ponton való építése. Ennyit kötelességemnek tartottam elmondani az igazság érdekében. (Helyeslés.) A mi már most a magam érdekét illeti, mindazon t. barátaim, a kik velem együtt hosszú éveken át foglalkoztak e kérdéssel, igen t. barátom, a kereskedelemügyi miniszter ur, szóval mindazok, a kik az ügy iránt érdeklődnek, igen jól tudják, hogy az én személyes érdekem a Fehérvárról kiinduló vonal lett volna, hogy nekem sok tekintetben igen-igen hátrányos a Börgöndből való kiindulás. Az adatokkal, az összegekkel bárkinek szívesen szolgálok. Azonban, midőn láttam, hogy minden törekvésünk és munkánk daczára nem sikerül nekünk a viczinális vasutat megépíteni, és a midőn láttam, a mire ismételten rá kell mutatnom, hogy t. barátom, a miniszter ur eminens állami közérdekből és közszempontból a vasutat az állammal akarja megépittetni, bevallom, a legnagyobb energiával állottam e törekvés mellé, félretettem egyéni érdekemet, (Elénk helyeslés.) s a Balaton és az egész Balaton-vidék érdekében megtettem mindazt, a mit tehettem, hogjr ez a vasút létrejöjjön. (Helyeslés.) Ezeket akartam, t. ház, röviden megjegyezni. (Elénk helyeslés és taps.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Melczer Géza! Melczer Géza : T. ház ! A midőn a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot a legmelegebben pártolom és annak törvényerőre emeléséhez a magam szavazatával is hozzá kívánok járulni, teszem azt akkor, a mikor ez a javaslat uj határkövet jelez az eddig követett viczinális politika terén, három különböző okból. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik az, hogy ez a vasút általános közszükségletet pótol, egy régi óhajtást valósit meg,