Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-121

121. országos ülés 11)07 márczius 6-án, szerdán. 149 házhoz intézett feliratában sérelmesnek látta és kérte a feliratnak a törvényjavaslattal való együttes tárgyalását és a benyújtott törvényjavaslat 1. §-ának olyképen való módositását, hogy ez a balatonparti vasút Székesfehérváron keresztül vezettettessék. Városomnak ezt a jogos és igazán méltányos kérelmét én is teljes egészében magamévá teszem és e tárgyban külön indítványt terjesztek- a t. ház elé. A javaslat szerint ez a vasút államköltségen fog épülni. Midőn az ország vasúti hálózatában az állam maga épit ki fővonalat, akkor nem az egyes magánérdek, hanem egyedül és kizárólag az általános közérdek az irányadó. B fontos törvény alkotásánál, e fontos vasút kiépítésénél, a legteljesebb körültekintéssel, minden körülménynek szorgos figyelembevételével ugy kell megállapítani a vasútvonal irányát, hogy a jövőben netalán költségessé váló tévedések elkerültessenek és hogy a vasútvonal iránya egyedül és kizárólag az általános közérdeket szolgálja. Hát én felvetem első sorban azt a kérdést ennél a javaslatnál, hogy a mikor Székesfehérvár városába teljesen bejut a fehér- és tolnamegyei h. é. vasút, miért terveztetik az elágazás a Székesfehérvárt megelőző legelső állomásnál, vagyis Börgönd pusztánál. Milyen fontos körülmények, milyen államérdekek tették szükségessé azt, hogy ez a balatonvidéki vasút az útjába eső legnagyobb várost, a melynek 32.000 lakosa van, kerülje el; holott ha Adonyszabolcstól Börgöndig 21 km.-en át fut, akkor ugyanazon helyi érdekű vágányon futhatna tovább Székesfehérvárig, a mi magának az államnak semmi ujabb költséget a pályaépítésnél nem okozna. Ezen felvetett kérdésre hiába keresem a felvilágosító és megnyugtató választ akár a javaslat indokolásában, akár a bizottsági tárgyalások jelentésében, akár az előadó ur előterjesztésében. Általában nem tudom megmagyarázni magamnak, mi lehet az a különös közérdek, a mely a jelen javaslatban elfoglalt vonalirány megállapítására és arra szolgálhatott okul, hogy ez a balatonvidéki vasút Székesfehérvárt elkerülje. Székesfehérvár érdeke közérdeket is képez, a mit a következőkkel óhajtok bebizonyítani. Székesfehérvár déli vasúti állomásába, mint góczpontba futnak be a Székesfehérvár-sárbogárdi, a székesfehérvár-bicskei, a fehér- és tolnamegyei helyiérdekű vasutak, valamint a magyar állam üzemkezelésében levő székesfehérvár-kisczelli, a budapest-székesfehérvár-prágerhofi és a székesfehérvár-komáromi vonalak. Vájjon nem képez-e egyáltalán az ország utazó közönségére nézve, de a balatonvidéket felkereső közönségre nézve is általános nagy közérdeket az, hogy az ezen vasutakon Székesfehérvárra érkező és a balatoni vasutakon tovább utazni szándékozó közönség magában Székesfehérvárban, mint góczpontban találja meg közvetlen összeköttetését a Balatonparttaí ? Vájjon a vasúti politika helyes elveivel összeegyeztethető-e az, hogy a hat irányban ezen vasutakon Székesfehérvárra, mint góczpontba utazó balatonparti utasok Székesfehérváron podgyászaikkal vonataikból kiszállva, átszálljanak a Börgöndre vezető viczinálisra és Börgöndön ismét podgyászaikkal kiszállva a balatonparti vonat esetleges késése alkalmával azon a pusztaságon hosszabb ideig várakozni legyenek kénytelenek? Ha a törvényjavaslatban megállapított és Börgöndtől Tapolczáig terjedői 18 kilométer hosszúságú vasútvonal mentén fekvő községek és állomások lakosságát, sőt az ezen községekhez tartozó pasztáknak cselédlakosságát is figyelembe veszszük és ezeknek statisztikáját összeállitjuk, az a következő adatokat fogja szolgáltatni és a következő meggyőződést kell hogy érlelje meg: (Halljuk I) Börgönd pusztának és a két Fövénypusztának 250 lakosa van ; Szabád-Battyánnak 1800 lakosa, Polgárdinak 3466, Fülének 1086, Kenésének 2000, Almádinak 400, Alsóörsnek 650, Arácsnak 700, Balatonfürednek 2000, Tihany-Aszófőnek 1300, Dörgicsének 1700, Zánkának 500, Kővágóörsnek 1800, Badacsonytomajnak 1500, Tördemicznek 800 és Tapolezának 5000 főnyi lakossága van, vagyis az egész 118 kilométer hosszúságú vonalon összesen 23.569 főre rug a lakosság száma, a mi azt mutatja, hogy a vasútvonal által befutott egész területen lakók összes száma a vasút által elkerült Székesfehérvár sz. kir. város lakosságának háromnegyed részét sem teszi ki. Ez:-n statisztikai kimutatás is minden kétséget kizárólag igazolja, hogy a megépítendő balatonvidéki vasút utazó közönségének nagy, személyi és áruforgalmának pedig majdnem legnagyobb részét Székesfehérvár városa fogja szolgáltatni, nemcsak azért, mert a Székesfehérvárban összefutó hat vasútnak e város a góczpontja, hanem azért is, mert Székesfehérvár lakosai közül igen sokan bírnak ezen balatonparti területen földbirtokokkal és ingatlanokkal; igen sokan nyaralnak azon a területen és az ott lakókkal részben rokonsági viszonyban, nagy részben pedig üzleti összeköttetésben állanak. Szász József: Mennyit adott Székesfehérvár \ (Mozgás és zaj balfdől.) Elnök: Csendet kérek! A képviselő urnak nincs joga közbeszólással zavarni a szónokot! (Helyeslés a baloldalon.) Saára Gyula: Székesfehérvárra tehát igen sérelmes ez a mellőztetés, de sérelmes ez magukra a balatonpartvidék azon lakosaira nézve is, a kiken a törvényjavaslat épen segíteni és a kiknek érdekeit előmozdítani iparkodik. De sérelmes ezen törvényjavaslat jelen alakjában magára az államra nézve is, mert az útiránynak ekkénti megállapítása által természetesen a vasút jövedelme is csökkenni fog és ezáltal a jövőben meglehet, majdnem kiszámíthatatlan terheket fog róni magára az államháztartásra is. De mindezektől eltekintve, Székesfehérvár városa történelmi múltjánál, népességénél és fekvésénél fogva is, teljes joggal számithat arra, hogy