Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-121
148 121. országos ülés 1907 Révfülöpöt, Badacsonyt és Keszthelyt, mint fürdőhelyeket, ugy a kies Csobánczot, Szigligetet, Tátikát és Rezit. A fürdővendégek száma rohamosan szaporodni fog, s ez idegen pénzt hoz a vidékre ; a fürdőtelepek óriási módon nőni fognak, miáltal az építkezési kedv és vállalkozási szellem kifejlődik ; az almádi és alsóörsi vöröskő, a csopaki és arácsi czement, a révfülöpi és kővágóörsi mészkő, a badacsonyi és tördemisi bazalt, mind aranynyá változik és az építendő vasutat gazdagítani fogja; a szőlők megkezdett rekonstrukcziója újult erővel folytatódni és befejeződni, s így a termelés megkétszereződni, értékében még a kétszeresnél is túlemelkedni fog, a feltárt bányák és ipartelepek uj és jól fizetett munkát adnak a népnek, miáltal véget ér a szőlők felújítása nyomán fakadt örökös panasz, megszűnik az elégületlenség, az elcsüggedés, visszatér a népnek a kormányzatba vetett, de megrendült hite és bizalma. A vasútépítések történetében példátlanul áll azon áldozatkészség, melyet az érdekeltek ezen vasúttal szemben teljesítettek. Más vasutakra is hoznak az érdekeltek áldozatokat, biztosítanak hozzájárulásokat, de ennek fejében jogot kérnek maguknak a vasút tulajdonjogához, igazgatásához, s ennek fejében részvényeket kérnek. Múlt évi deczember 18-án hangzott el az országház kupolacsarnokában a nemzeti kormány elnökének ajkairól a szó, hogy az állam megteszi a kötelességét, de az érdekeltség is tegye meg a magáét; s íme 30 nap alatt egy millió koronát tett le az államkormány kezébe az érdekeltség. Veszprém vármegye 90.000, Zala vármegye közönsége 403.500, Veszprém város közönsége 60.000, Polgárdi és Kenése községek 50—50.000, B.-Füred 40.000, Almádi, Füle és Kővágó-Eörs 10—10.000 koronával, s minden község kisebb-nagyobb összeggel, sőt a legkisebb birtokostól fel a legnagyobbig 10 koronától elkezdve 40.000 koronáig járult hozzá majd minden partvidéki birtokos, csak végül létesüljön a hőn óhajtott balatonparti vasút. Az állam által hozandó áldozat tulaj donképen csak 7 millió korona, mert 6% milliót törvény értelmében magánvállalkozás esetén is kellett volna adni a vállalatnak, 1 milliót adnak az érdekeltek, kerül tehát a 133 kilométeres hosszú, teljesen magyar vasúti politikát és nemzeti közérdeket szolgáló uj vasúti hálózat 7 millió koronába, tehát kilométerenként alig 50.000 koronába, melylyel általános forgalmi tarifapolitikai és közgazdasági érdekeket elégitend ki. A jövedelmezősége pedig nemcsak ezen 7 millió, de az egész 14% millió koronával szemben is elfogadva a magyar államvasutak általános számítását, eléggé biztosítva van. Meg kell jegyeznem azt is, hogy az építési költség a pénztári készletekből az államháztartás legkisebb megterhelése nélkül fedezhető leend. A m. kir. államvasutak ezen vasútvonal díjszabási erejével a magyar forgalmi érdekeket előmozdító nagy befolyást gyakorolhatnak, s az ország márczius 6-án, szerdán. dunántúli részének balatonvidéki forgalmát kivonják az idegen vaspálya hatalmi köréből. A tündéré] i álom végre megvalósul. 20—25 évi türelmes, kitartó küzdés után végre megépülhet a balatonvidéki vasút, mely meseszerű fejlődést van hivatva eszközölni a Balaton éjszaki partján. Csak örülhet minden polgára a hazának, hogy végre a magyar állam oly helyzetbe jutott, miszerint azt a vasüti politikát, melyet az 1895 : VII. t.-cz. a székely vasutak építésével megkezdett, s az 1897 : XXX. t.-cz. a nagy-bereznai osztrák határra dűlő vasút építésével folytatott, most a balatonvidéki vasút államköltségen való építésével tovább folytathat. Mindezek alapján a közlekedésügyi és pénzügyi bizottság által újból szövegezett, s egy szakaszszal, mely a hozzájárulásokra nézve a bélyeges illetékmentességet biztosítja, megtoldott, a balatonvidéki vasút épitéséről szóló törvényjavaslatot a bizottságok nevében elfogadásra ajánlom, még pedig változatlanul, a Székesfehérvár város által most, az utolsó órában benyújtott kérvény figyelmen kívül hagyásával. (Elénk helyeslés és éljenzés.) Hammersberg László jegyző: Saára Gyula! Saára Gyula: Igen t. képviselőház ! Midőn a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat során kerületem, Székesfehérvár város érdekeit lelkemen viselve, felszólalok, még pedig először szólalok fel e képviselőházban, ne méltóztassék ezen felszólalásom keretében engem a Székesfehérvár városom érdekében megnyilatkozó önzés gyanújával illetni, mert hiszen, habár felszólalásom egy részét városom érdeke képezi is, azért annak igazi alapja tulaj donképen a közérdek. (Halljuk ! Halljuk !) Székesfehérvár város közönsége velem együtt örömmel üdvözli a törvényjavaslatot, a melylyel a kereskedelemügyi kormány a múltban oly hires, most azonban szegény és pusztulásnak induló balatonparti borvidéknek felsegitését és felvirágzását akarja elérni. Mindnyájan ismerjük és mindnyájan tudjuk ama törvényjavaslat nagy horderejét és fontosságát, és épen ezért örömmel hajtom meg az elismerés zászlaját a kereskedelemügyi miniszter ur előtt akkor, a* midőn eme nagyfontosságú kérdés megoldását azon kezdi, hogy a balatonvidéki vasutat államköltségen, mint államvasutat építi. A kereskedelemügyi miniszter ur a múlt hó 16-án a képviselőházban beterjesztett és itt tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatában a balatonvidéki vasútnak levezetését a fehér- és tolnavármegyei helyi érdekű vasutak Börgönd állomásából a cs. kir. szab. déli vaspálya Szabad-Battyán állomásán és Polgárdi községen át Kenése érintésével akarja keresztülvinni. Székesfehérvár város kerületem, a törvényjavaslat azon részében, a mely szerint a hosszú vasúti útpálya mentén lévő egyetlen nagy kereskedelemmel és iparral bíró város, daczára annak, hogy határában 5 km.-nyire ez a vasút keresztülhalad, mégis mintegy tüntetőleg elkerül tetik, ugy beadott kérvényében, mint a képviselő-