Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-121

144 121. országos ülés 1Ö07 márczius 6-án, szerdán. hogy jön még a kutyára dér. (Helyeslések.) Ezzel szemben csak egy római felírást juttatok eszébe a t. képviselőháznak, a rómaiak házán volt és mely ekként szól : Cave canem. (Derültség.) Ezek képezik feleletemet Hock János képviselő ur felszólalására. Elnök : Napirend szerint következik az állami számvevőszék szervezetére vonatkozó 1880 : LXVI. és 1893 : XXX. t.-czikkek módosításáról a miniszterelnök törvényjavaslata (írom. 207, 230, 417). Az előadó urat illeti a szó. Éber Antal előadó : T. képviselőház ! Az 1880. évi LXVI. t.-cz. az állami számvevőszék státuszát akként rendezte, hogy mindazon állásokat, a melyeket a VIII. fizetési osztályba tartozó tisztviselők töltenek be, a törvényben számszerűleg és taxatíve meghatározta és csak az alsóbb fizetési osztályokra nézve foglalja magában a törvény azt a rendelkezést, a mely egyébként a minisztériumok létszámára nézve általánosságban fennáll, hogy t. i. a költségvetések megállapítása során fog ezen fizetési osztályoknak kellő számmal való betöltése szabályoztatni. így azután egészen 1893-ig a VIII. fizetési osztályba tartozó állások változatlanul is maradtak és csak az 1893 : XXX. t.-czikkel történt a létszámnak egy bizonyos felemelése. 1893 óta a létszám ismét változatlan és ma is abban a számban és arányban áll fenn, a mint azt az 1880, illetőleg 1893-iki t.-czikkek megállapították. Áll pedig ezen létszám az elnökön és az alelnökön kivül 3 számszéki tanácsosból az V. fizetési osztályban, 3 osztálytanácsosból a VI. fizetési osztályban, 4 titkárból a VII. fizetési osztályban. Tehát 10 magasabb állás van, olyan áUás, a mely a VII. fizetési osztályig terjedő osztályokba tartozik. Van azután 24 számvizsgáló a VIII. fizetési osztályban, a mely még a törvényben megállapított létszám. Ellenben a IX. és X. fizetési osztályok már beleesnek azokba a kategóriákba, a melyekről mindig a költségvetés intézkedik. Már most, t. képviselőház, a számszék működési körében már régebben felmerült a szüksége annak, hogy ez a létszám megváltoztassék. Felmerült a szükség főleg azon okból, mert a számvevőszéknek a fennálló törvények kötelességévé teszik bizonyos rendszeres helyszíni vizsgálatok teljesítését, a melyeket nagyon természetesen a czélnak megfelelően csakis magasabb fizetési osztályba tartozó tisztviselők végezhetnek. Mert ellenkező esetben az az anomália állna elő, hogy egy magasabb fizetési osztályba tartozó tisztviselő ellenőriztetik egy alacsonyabb fizetési osztályba tartozó tisztviselő által, a mi nagyon természetesen az ellenőrzés hatályos teljesítésének rovására menne. A másik körülmény pedig az, t. ház, hogy az a tiz tisztviselő, a ki az első hét fizetési osztály valamelyikébe tartozik, tehát a magasabb tisztviselők, a számszéknél kivétel nélkül osztályok vezetésével is meg van bizva. így azután azok vagy helyszíni vizsgálatot végeznek és akkor az osztályok organikus vezetése szenved csorbát, vagy az osztályok vezetésével foglalkozik és ez esetben a helyszíni vizsgálat teljesítését oly alacsony fizetési osztályú közegeknek kell átengedni, a kik azt már elhelyezésüknél fogva is hatályosan nem vezethetik. De figyelembe jön a számszék tisztviselőinek előléptetési kilátásaira való szempont is. T. i., mint minden ilyen kis státusnál, mely önmagában zárva van, az előléptetési viszonyok amúgy is igen kedvezőtlenek.Ha már most figyelembe veszszük azt,hogy itt 42 tisztviselő közül tíz olyan van csak, a ki a VII. fizetési osztályig mehet, a többiek pedig mind alacsonyabb osztályokban foglalnak helyet, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy tulaj donképen azok, a kik az alsó fizetési osztályok valamelyikében foglalnak helyet, úgyszólván csak valamely szerencsés véletlen folytán jutnak abba a helyzetbe, hogy előléptettessenek, mert a dolog természetes folyamata szerint az állások ilyen megoszlása mellett kedvező előléptetési esélye senkinek sem lehet. Már most, ha figyelembe veszszük, hogy az 1883. évi I. t.-cz. épen az állami számvevőszék tisztviselőitől kettős minősítést, t. i. jogi minősítést és állami számvitelben való minősítést kíván meg ; ha figyelembe veszszük továbbá, hogy az állam és különösen a törvényhozás érdeke az, hogy az állami számvevőszéknél mindig minden tekintetben alkalmas, megfelelő kvalifikáczióval ellátott és megfelelő szellemi színvonalon álló tisztviselők működjenek, akkor világos, hogy jogosult az állami számvevőszéknek ezen törvénj^javaslatban kifejezésre jutó az a kívánsága, hogy több magasabb fizetési osztályba tartozó állás szerveztessék, hogy igy az előléptetési viszonyok javuljanak. Összehasonlításul méltóztassanak figyelembe venni azt a körülményt, hogy pl. a közös számvevőszéknél 17 magasabb állással szemben csak 14 ilyen alacsonyabb állás van ; az osztrák állami számvevőszéknél pedig 33 magasabb fizetési állással 30 alacsonyabb áll szemben, tehát mindkét számvevőszéknél ez idő szerint sokkal kedvezőbb előléptetési és elhelyezési viszonyok, mint a miénknél. Ezekből a szempontokból származott az állami számvevőszéknek az az óhajtása, hogy létszámrendezés történjék, a mely magában véve meglehetősen szerény keretekben mozog. A czél az, hogy az eddig létező három osztálytanácsos helyett hat osztálytanácsos legyen, az eddig működő négy számvevőszéki titkár helyett hat számvevőszéki titkár, azonkívül pedig szerveztessék három főszámtanácsosi állás a VII. fizetési osztályban a miniszteri titkárokkal egy rangban, a mi által nyolcz magasabb állás kreáltatnék. Ennek megfelelően azonban nyolcz kisebb állás megszüntetése van tervbe véve, akként, hogy a 24 számvizsgálói állásból hat állás töröltetnék ; töröltetnék ezenkívül egy számellenőri és egy számtiszti állás, ugy hogy a létszám ugyanaz maradna. Maga az egész létszámrendezés évi 16.200 korona költségtöbbletet tesz ki, de miután az állami számvevőszék elnöke az évi költséget két évre felosztva tervezi, e 16.200 korona költségtöbbletből a folyó 1907. évre csak