Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-95
95. országos ülés 1907 január 22-én, kedden. 81 és annál jobban megérett arra, hogy teljesen eltávoüttassék. (Elénk helyeslés.) Egyébként, miután meg vagyok győződve arról, hogy az igen t. igazságügyminiszter ur az általa bejelentett reformokat teljesen modern szellemben, minden visszaesést gondosan kerülve, fogja megvalósítani, és a sajtó-jog terén kilátásba helyezett reformot is ugy fogja keresztülvinni, hogy a sajtószabadság törzséről csak azokat a fattyu-hajtásokat metszi le, a melyek a törzstől, a gyökérzettől ok és czél nélkül elvonják az életerőt és az egészséges hajtások szabad fejlődését megnehezitik, ebben a feltevésben teljes bizalommal viseltetvén az igazságügyminiszter ur iránt, a költségvetést elfogadom. (Helyeslés.) Egry Béla jegyző: Pescha Miklós! Pescha Miklós : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Megrezdült a levegő a képviselőházban, de kint az országban is azon tapstól, melyet itt a nemzet képviselői, kint az országban maga a nemzet vitt véghez a feletti örömében, hogy egyik vezére jDaizszsal kezében tért vissza a csatából. Tapsoltunk valamennyien, kik az igazság- . ügyminiszter ur nagyszabású és nagyjelentőségű beszédét hallottuk, de tapsolt az egész ország, a mely a beszédet olvasta, mert az igazságügyminiszter ur kétségtelen jelét adá, hogy a haza javát megfeszitett erejével és gazdag tudománytárának teljes igénybevételével előmozditani szándékozik. Annak előrebocsátása után, hogy az általa előterjesztett költségelőirányzatot iránta érzett tántoríthatatlan bizalmamnál és ragaszkodásomnál fogva is elfogadom, áttérek azon indokok előadására, a melyek engemet ezen álláspontom elfoglalására késztetnek. (Halljuk!) Az igazságügyminiszter ur kétségtelen jelét adá az igazságszolgáltatás terén észlelt bajok orvoslása, a tapasztalt hiányok pótlása és ezáltal édes hazánk jobb jövője megalapítása iránti törekvésének, valószínűleg abból az elvből indulva ki, hogy justitia est regnorum fundamentum, a mely elvet valamennyien helyeseljük. Ezen czél elérése szempontjából eszközökre van szükségünk, a melyek közt első helyen a bíróságot látom. Hogy pedig a bíróság minél sikeresebben teljesíthesse magasztos és közjogilag igen fontos funkczióját, szükséges, hogy függetlenségét és anyagi jólétét a legnagyobb mértékben biztosítsuk. Mert csak a felülről jövő minden néven nevezendő nyomástól és anyagi gondtól ment bíró képes igazságosan, becsületesen teljesíteni hivatását és ítéleteit, határozatait az igazságnak megfelelően meghozni. (Ugy van!) Ezen törvényes előfeltételek egyikére vonatkozólag az igazságügyminiszter ur kijelentette beszédében, hogy még nem fejezte be munkálatát a bírák jólétének biztosítása tekintetében, hogy Ő 1908. évi programmjában meg fogja valósítani a birói és ügyészi szervezet végleges kiépítését, KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. VI. KÖTET. s akkor fogja benyújtani , egy úttal a birói felelősségről szóló törvényt is. Én tehát egy perczig sem habozom azon szent meggyőződésemnek kifejezést adni, hogy az igazságügyminiszter ur ezen igéretét be fogja váltani, mi által a bírák anyagi jólétén, a mennyire csak pénzügyi viszonyaink megengedik, újólag segíteni fog. Az előbb emiitett törvényes előfeltételek másodikára vonatkozólag az igazságügyminiszter ur rövid néhány hónapi kormányzati ideje alatt nagyon sokat tett, a mivel Örök hálára kötelezte az ő ügyészeit és biráit. Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy az összes birák és ügyészek bizonyára örülnek azon, hogy az igazságügyminiszter ur őket a magáénak nevezi, mert hiszen ezáltal csak irántuk érzett szeretetének ad kifejezést, atyai gondoskodását pedig tettekkel bizonyította be. Ugyanis jelentékenyen javította az igazságügyminiszter ur a birák és egyéb igazságügyi állami tisztviselők anyagi helyzetét már a pótlékok engedélyezése által, vagyis az első fokozat beállításával. A birák és ügyészek iránti atyai gondoskodásának tulajdonítandó az általa beterjesztett törvényjavaslat a birói és ügyészi szervezet módosításáról, mely immár törvény és a mely jelentékeny anyagi előnyöket biztosit ugy a bíráknak, mint a többi igazságügyi tisztviselőknek. Ezen törvénynek intézkedései a t. képviselőház előtt ismeretesek lévén, csak annyit jegyzek meg azokról, hogy az igazságügy terén működő állami tisztviselőknek anyagi helyzetét jelentékenyen előmozdították. Ezen intézkedéseken felül azonban az igazságügyminiszter ur az u. n. átrendszeresitések és állások szaporítása által is igyekszik az ügyészek és birák helyzetén segíteni. Beszédében kijelentette, de a költségvetési előirányzatból is látjuk, hogy az albirák és alügyószek 1903. évi létszámának alapulvétele mellett ezen állásoknak 20 °/o-át törvényszéki birói, járásbirói és királyi ügyészi állásokra rendszeresítette át és azonkívül még 55 birói állást is felvett szaporításként. Ezen intézkedésnek természetes folyományaként jelentkezik az is, hogy egyúttal a bírósági jegyzők helyzetén is segített, mert ezen intézkedés következtében a bírósági jegyzők is gyorsabb tempóban haladnak előre. De gondoskodni kívánt a bírósági aljegyzők anyagi helyzetéről is, amennyiben 112 aljegyzői állást jegyzőivé rendszeresített át és 30 uj jegyzői állást vett fel szaporításként a költségvetésbe, a melynek folytán meg lesz teremtve azon lehetőség, hogy a birói vizsgát letett aljegyzők ezen képesítésnek elnyerése után rövid idő múlva jegyzőkké fognak kineveztethetni. De különös méltánylásban részesítette az igen t. igazságügyminiszter ur a jogtudori oklevelet elnyert joggyakornokok anyagi helyzetét is, a mennyiben a rendes évi 1000 koronányi segélydijon kivül részükre a fővárosban 600, a vidéken 400 korona pótlékot biztosított. 11
