Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-94

52 94. országos ülés 190 csinálni lehetetlen. Tehát valami tájékozónak lenni kell. Most csak az a kérdés marad fenn, hogy ezt a minősítést kik csinálják és milyen' publiczitással ? Ha a minősitésnek az a módozata fog elfogadtatni, csak például hozom fel, hogy testületileg történjék a minősités, és annak a birónak tudomása legyen róla, mindenesetre nagyobb garanczia fog keletkezni, mint a hogy mostanáig fennállott. De azután azt már méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, hogyha ez a nyilvános ülés egyúttal azzal járna, hogy az illető birónak jogorvoslatot adunk, akkor ezen a területen külön biróságokat kellene felállítani, mert ez olyan tömegét idézné elő a munkának, a melyet, nem hiszem, hogy képesek volnának a felügyeleti hatóságok elintézni. Azt hiszem, a t. képviselő urnak és a t. képviselőháznak is megnyugtatására szolgál, ha röviden azt mondom, hogy én helytelennek tartom ezt a titkos minősítési rendszert, (Általános helyeslés.) óhajtok azon segíteni és a legközelebb megtartandó főfelügyeleti értekezleten való megállapodáshoz képest, a mennyiben az kormányzati vagy rendeleti körben elintézhető, rendbe is hozom a kérdést. (Általános helyeslés.) Felelnem kell, miután már felszólaltam SimonyiSemadam t. képviselő urnak, a kinek igazán magasan szárnyaló és értékes beszéde iránt meleg érdeklődéssel viseltetem, a kinek gondolatmenetére most nem szándékozom reflektálni, de határozati javaslatban csak azt kívánja, hogy a tőzsdereform még ez év folyamán terjesztessék elő, ezt jaedig én előterjesztett expozébeszédemben már úgyis megígértem; részemről semmi akadályát annak íenforogni nem látom, hogy ez a határozati javaslat elfogadtassák, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) annál is inkább, mert már bátor voltam kijelenteni, hogy ezt a perrendtartással kapcsolatosan a legközelebbi őszön be fogom terjeszteni. (Élénk helyeslés.) Emődy József t. képviselő ur felhozta a sztrájktörvény kérdését. Méltóztassék megengedni t. képviselő ur, de a sztrájktörvény abszulute nem, vagy legalább is nem oly értelemben igazságszolgáltatási kérdés, hogy azt most itt tárgyalni lehetne. Felvilágosítom a t. képviselő urat arról, hogy micsoda ingerencziája van és lehet az igazságügyi kormánynak a sztrájktörvény kérdésében ? Hát, t. képviselőház, eminenter munkáskérdés a munkaadó és a munkás egymás közti viszonyának szabályozása. Ezen a területen két kormányzati ág van érdekelve, t. i. a kereskedelmi minisztérium és a földmivelésügyi minisztérium. Már most az igazságügyi kormánynak mi lesz feladata ? Az, hogy a két kormányzati ág által megállapított rendszernek és viszonylatoknak megfelelőleg a büntető szankcziókat helyesen szövegezve a törvénybe beállítsa. Egyéb feladata ebben a kérdésben az igazságügyi kormányzatnak nincsen, s ezt a feladatot hűségesen be "fogom tölteni. És nem is vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy még csak az általános elvek szempontjából is tájékoztathassam ma a t. házat abban a tekintetben, január 21-én, hétfőn. hogy mi lesz itt a teendő ? Mert egészen más a büntetőjogász feladata, ha sztrájktörvénynyel és egészen más akkor, ha nem ezzel, hanem egy munkásvédelmi törvénynyel, vagy egy kollektív egyezményi törvénynyel áll szemközt. Nem tudom, hogy az illetékes miniszter urak véglegesen milyen álláspontot fognak elfoglalni, ennélfogva türelemmel kell bevárnom hogy e tekintetben a tárgyalások befejeződjenek. Az iránt azonban máris tájékoztathatom a t. házat, hogy az én tudomásom szerint, a mennyiben a szaktanácskozmányra az igazságügyminiszterium is meg volt hiva, ez idő szerint munkásvédelmi alapon folynak a tárgyalások és ahhoz mérten fog az a törvény megalkottatni. (Helyeslés.) Én tehát a magam részéről nem foglalkozom itt a sztrájktörvény elveivel, a melyek nem tartoznak a tárcza keretébe, hanem azt szivesen megígérem, hogy ha a munkások és munkaadók közti jogviszony kérdésére nézve megállapodás létesül, annak megfelelőleg gondoskodni fogok büntetőjogi oltalom utján arról, hogy a nemzetnek és az államnak érdekei kellően megvédessenek. (Helyeslés.) Kelemen Samu t. képviselő ur megemlékezett a magánjog kodifikácziójáról. Én felsoroltam a sporadikus alkotások egész sorozatát, a melyek arra kényszerítenek, hogy most ne foglalkozzam egy nagy kódexszel olyan értelemben, hogy azt nyomban előterjeszthessem. Kénytelen vagyok tehát foglalkozni mindenekelőtt a sürgős orvoslásra váró kérdéseknek gyors elintézésével. Ez azonban nemcsak nem jelenti azt, hogy mi az általános polgári törvénykönyvet el akarjuk hanyagolni, hanem ellenkezőleg, a mint más alkalommal jelentettem is, ezen a területen is parallel folyik az előkészítési munka, még pedig nemcsak a magánjog kodifikácziója szemjjontjából, hanem az anyagi büntetőtörvénynek novelláris megváltoztatása czéljából isugy, hogy a magánjog kodifikácziójára vonatkozó főelőadmány már teljesen készen van, ki is van nyomatva és ki is lett osztva. A mint ezeken a sporadikus javaslatokon túlestünk, rögtön felveszszük a kodifikaczionális fonalat újból és akkor aztán beszélünk a részletekről az általános polgári törvénykönyvre vonatkozólag. Nem stagnál tehát a munka, hanem folyik parallel ugy, hogy most a törvényhozást egyelőre ezekkel a sporadikus javaslatokkal kívánom foglalkoztatni és azután, ha szerencsém lesz ezen a helyen lenni, leszek bátor a polgári törvénykönyvet is előterjeszteni. Már most' kegyes engedelmükkel rátérek a sajtó kérdésére. (Halljuk I Halljuk!) Én soha életemben nem tapasztaltam, hogy egy kérdésben, mondjuk, félreértések alapján, oly könnyelműen magyaráztassék félre valamely kormánynak álláspontja, a mely ismételten ki lett fejtve. Én tehát a jóhiszemű emberek számára még egyszer megkísérlem rekapitulálni ennek a kérdésnek törvényhozási szempontból való taglalását. Ismétlem, hogy a fundamentum, a melyből kiindulunk, 1 a sajtószabadság. Én azt a kifejezést használtam,