Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-94

52 94. országos ülés 190 csinálni lehetetlen. Tehát valami tájékozónak lenni kell. Most csak az a kérdés marad fenn, hogy ezt a minősítést kik csinálják és milyen' publiczitással ? Ha a minősitésnek az a módozata fog elfogadtatni, csak például hozom fel, hogy testületileg történjék a minősités, és annak a birónak tudomása legyen róla, mindenesetre nagyobb garanczia fog kelet­kezni, mint a hogy mostanáig fennállott. De azután azt már méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, hogyha ez a nyilvános ülés egyúttal azzal járna, hogy az illető birónak jogorvoslatot adunk, akkor ezen a területen külön biróságokat kellene felállí­tani, mert ez olyan tömegét idézné elő a munkának, a melyet, nem hiszem, hogy képesek volnának a felügyeleti hatóságok elintézni. Azt hiszem, a t. képviselő urnak és a t. kép­viselőháznak is megnyugtatására szolgál, ha röviden azt mondom, hogy én helytelennek tartom ezt a titkos minősítési rendszert, (Általános helyeslés.) óhajtok azon segíteni és a legközelebb megtartandó főfelügyeleti értekezleten való megállapodáshoz képest, a mennyiben az kormányzati vagy ren­deleti körben elintézhető, rendbe is hozom a kér­dést. (Általános helyeslés.) Felelnem kell, miután már felszólaltam Simonyi­Semadam t. képviselő urnak, a kinek igazán maga­san szárnyaló és értékes beszéde iránt meleg érdek­lődéssel viseltetem, a kinek gondolatmenetére most nem szándékozom reflektálni, de határozati javas­latban csak azt kívánja, hogy a tőzsdereform még ez év folyamán terjesztessék elő, ezt jaedig én előterjesztett expozébeszédemben már úgyis megígértem; részemről semmi akadályát annak íenforogni nem látom, hogy ez a határozati javaslat elfogadtassák, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) annál is inkább, mert már bátor voltam kijelenteni, hogy ezt a perrendtartással kapcsolatosan a leg­közelebbi őszön be fogom terjeszteni. (Élénk he­lyeslés.) Emődy József t. képviselő ur felhozta a sztrájk­törvény kérdését. Méltóztassék megengedni t. kép­viselő ur, de a sztrájktörvény abszulute nem, vagy legalább is nem oly értelemben igazságszol­gáltatási kérdés, hogy azt most itt tárgyalni lehetne. Felvilágosítom a t. képviselő urat arról, hogy micsoda ingerencziája van és lehet az igazság­ügyi kormánynak a sztrájktörvény kérdésében ? Hát, t. képviselőház, eminenter munkáskérdés a munkaadó és a munkás egymás közti viszonyá­nak szabályozása. Ezen a területen két kormány­zati ág van érdekelve, t. i. a kereskedelmi minisz­térium és a földmivelésügyi minisztérium. Már most az igazságügyi kormánynak mi lesz feladata ? Az, hogy a két kormányzati ág által megállapított rendszernek és viszonylatoknak megfelelőleg a büntető szankcziókat helyesen szövegezve a tör­vénybe beállítsa. Egyéb feladata ebben a kérdésben az igazságügyi kormányzatnak nincsen, s ezt a feladatot hűségesen be "fogom tölteni. És nem is vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy még csak az általános elvek szempontjából is tájékoz­tathassam ma a t. házat abban a tekintetben, január 21-én, hétfőn. hogy mi lesz itt a teendő ? Mert egészen más a büntetőjogász feladata, ha sztrájktörvénynyel és egészen más akkor, ha nem ezzel, hanem egy mun­kásvédelmi törvénynyel, vagy egy kollektív egyez­ményi törvénynyel áll szemközt. Nem tudom, hogy az illetékes miniszter urak véglegesen milyen álláspontot fognak elfoglalni, ennélfogva türelemmel kell bevárnom hogy e te­kintetben a tárgyalások befejeződjenek. Az iránt azonban máris tájékoztathatom a t. házat, hogy az én tudomásom szerint, a mennyiben a szakta­nácskozmányra az igazságügyminiszterium is meg volt hiva, ez idő szerint munkásvédelmi alapon folynak a tárgyalások és ahhoz mérten fog az a tör­vény megalkottatni. (Helyeslés.) Én tehát a ma­gam részéről nem foglalkozom itt a sztrájktörvény elveivel, a melyek nem tartoznak a tárcza keretébe, hanem azt szivesen megígérem, hogy ha a munká­sok és munkaadók közti jogviszony kérdésére nézve megállapodás létesül, annak megfelelőleg gondos­kodni fogok büntetőjogi oltalom utján arról, hogy a nemzetnek és az államnak érdekei kellően meg­védessenek. (Helyeslés.) Kelemen Samu t. képviselő ur megemlékezett a magánjog kodifikácziójáról. Én felsoroltam a sporadikus alkotások egész sorozatát, a melyek arra kényszerítenek, hogy most ne foglalkozzam egy nagy kódexszel olyan értelemben, hogy azt nyomban előterjeszthessem. Kénytelen vagyok tehát foglalkozni mindenekelőtt a sürgős orvos­lásra váró kérdéseknek gyors elintézésével. Ez azonban nemcsak nem jelenti azt, hogy mi az ál­talános polgári törvénykönyvet el akarjuk hanya­golni, hanem ellenkezőleg, a mint más alkalommal jelentettem is, ezen a területen is parallel folyik az előkészítési munka, még pedig nemcsak a magán­jog kodifikácziója szemjjontjából, hanem az anyagi büntetőtörvénynek novelláris megváltoztatása czéljából isugy, hogy a magánjog kodifikácziójára vonatkozó főelőadmány már teljesen készen van, ki is van nyomatva és ki is lett osztva. A mint ezeken a sporadikus javaslatokon túlestünk, rögtön felveszszük a kodifikaczionális fonalat újból és akkor aztán beszélünk a részle­tekről az általános polgári törvénykönyvre vonat­kozólag. Nem stagnál tehát a munka, hanem folyik parallel ugy, hogy most a törvényhozást egyelőre ezekkel a sporadikus javaslatokkal kívá­nom foglalkoztatni és azután, ha szerencsém lesz ezen a helyen lenni, leszek bátor a polgári törvény­könyvet is előterjeszteni. Már most' kegyes engedelmükkel rátérek a sajtó kérdésére. (Halljuk I Halljuk!) Én soha életemben nem tapasztaltam, hogy egy kérdésben, mondjuk, félreértések alapján, oly könnyelműen magyaráztassék félre valamely kormánynak állás­pontja, a mely ismételten ki lett fejtve. Én tehát a jóhiszemű emberek számára még egyszer meg­kísérlem rekapitulálni ennek a kérdésnek törvény­hozási szempontból való taglalását. Ismétlem, hogy a fundamentum, a melyből kiindulunk, 1 a sajtószabadság. Én azt a kifejezést használtam,

Next

/
Thumbnails
Contents