Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-94
D'i. országos ülés 1907 január 21-én, hétfőn. 53 hogy az államérdek védelme szempontjából is szükséges intézkedést tenni, a mi annyi félreértésre és féremagyarázásra adott okot, hogy pl. az előttem szólott t. képviselő ur is e mögött nem tudom micsoda kísérteteket lát. Mielőtt ezen kérdés részletes taglalásába bocsátkoznám, meg kell jegyeznem, hogy hiszen, engedelmet kéTek, mi a törvényhozás termében tulaj donképen nem is foglalkozhatunk mással, mint az állam érdekének védelmével és annak törvényhozási utón való szabályozásával. (Helyeslés jobbjdől.) Minden, a mit mi teszünk, sőt még az is, a mit nem teszünk, egy legmagasztosabb czélnak : a magyar nemzeti állameszmének szolgálatában áll. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Meggyőződésem szerint, havalaki ezt a magasztos eszmét tartja szem előtt, annak szem előtt kell tartania azt is, hogy semmiféle olyan institucziót nem fogadhat el az államrendszerben, a mely magát a nemzeti állameszmének nyilt alapját veszélyeztetné vagy azt tönkretenné. (TJgy van ! balfelől.) Menjünk ezen kérdés mélyébe és világosítsuk meg azt az u. n. reakcziót, (Halljuk ! Halljuk !) — most már erről is szó van — a melynek kérdésével itt számolnunk kell. Igyekezném telhetőleg egyszerűvé tenni ezt a kérdést, hogy végre-valahára megértsék, hogy miről van szó. Felolvasom a büntető perrendtartásnak, a most élő jognak rendelkezéseit, a melyeket a liberalizmus vezércsillaga alatt működött szabadelvű rendszer, vagy mondjuk igy : a privilegizált liberalizmus alkotott meg Magyarország számára. (Halljuk!) Vlád Aurél : Azok szabadelvűek voltak tényleg ! Polónyi Géza igazságügyminiszter: De ezek mondják most, hogy mi reakczionáriusok vagyunk! Vlád Aurél : Azok szabadelvűebbek is voltak, mint önök ! (Mozgás és zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek ! Polónyi Géza igazságügyminiszter: Kérdezze meg csak Miletieset! Vlád Aurél: Mi is látjuk ! (Mozgás.) Pap Zoltán : Azért voltak szabadelvűebbek, mert magukkal gsefteltek! (Mozgás.) Polónyi Géza igazságügyminiszter: Ne tereljük el a kérdést a maga lényegétől, (Helyeslés balfelől.) hanem beszéljünk a reakczióról. Szó szerint fel fogom olvasni a Bpts. 562. §-át (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Valamely nyomtatvány, bűntettet vagy vétséget megállapitó tartalma miatt, a feljelentés megtétele után vagy ezzel egyidejűleg csak a vádló inditványára foglalható le« — ez az eset akkor, ha valamely nyomtatvány a vádló inditványára foglaltatik le — »A lefoglalás elrendelésére és foganatosítására rendszerint az illetékes vizsgálóbíró (565. §.) vagy sajtóbiróság (562. §.), ha azonban a késedelem veszélylyel járna, bármely vizsgálóbíró vagy járásbíróság is jogositva van. A lefoglalás kiterjed a nyomtatványnak mind forgalomba hozott, mind postának vagy szállitó-intézetnek átadott, mind végre a szerkesztőnél, a kiadónál, a nyomdásznál, vagy más egyén-. nél készletben levő példányaira. Kiterjeszthető továbbá (Halljuk ! Halljuk !) a nyomtatvány előállitására szolgált mintára, metszetre, s más sokszorosító készülékre. A minta lefoglalását a kiszedett szöveg betűinek szétszedése is pótolhatja.« íme, a legliberálisabbnak nevezett kormányzat alatt keletkezett és ma is élő törvény szerint Magyarországon a vádló inditványára bármely bűntett, bármely vétség miatt minden nyomtatványt, minden annak előkészítésére szükséges eszközt le lehet foglalni a postán, a kiadónál, szét lehet szedetni a betűket stb. stb. Már most jön a reakczió és azt mondja : . .'. Vlád Aurél: Itt van a reakczió ! Polónyi Géza igazságügyminiszter: ... én ezt a törvényt végzetesnek és helytelennek tartom, mert a mint azt a legközelebbi múlt igazolta, ezzel a szakaszszal alkotmányellenes czélokra politikai czél okból vissza lehet élni és vissza is éltek. (Igaz ! Ugy van !) Most mit mond a reakczió? Azt mondja : Jöjjön össze egy szakértekezlet, a mely a legtiszteletre méltóbb hirlapirók és egyáltalában a sajtó embereinek támogatásával adjon tanácsot a miniszternek és az országnak abban a tekintetben, vájjon az előzetes lefoglalásnak ezen az egész területén megengedett rendszere fentartassék-e vagy módosittassék? Az én véleményem szerint, okvetlenül módosítandó. Ez egyéni véleményem, a mely azonban még nem végleges álláspont, mert a végleges álláspontom csak akkor lesz meg, mikor a szaktanácskozmány után idejövök a képviselőház elé a javaslattal. A magam vezérelveit azonban már most elmondom a következőkben. (Halljuk ! Halljuk !) Nékem az a véleményem, hogy az előzetes lefoglalásról elvileg és végleg lemondani, különösen Magyarországon, nem szabad. (Igaz ! Ugy van !) De nem olyan általánosságban kell ezt fentartani, a hogy az ma fennáll, hanem taxatíve kell megállapítani azokat az eseteket, a melyekben az álla-, mot vagy a közerkölcsöket végzetes veszély fenyegeti. Egy hang (a jobboldalon) : Ilyen a nemzetiségi izgatás ! Polónyi Géza igazságügyminiszter: Majd elmondom mindjárt ezt is, t. képviselő ur. Meg kell állapítani azt ugy, hogy visszaélésekre ne vezessen és hogy legyen garancziánk arra, hogy ne egy királyi ügyésznek, járásbirónak vagy albirónak tetszése szerint egyszerű indítványra legyen eszközölhető a lefoglalás, hanem hogy az megfelelő módon a sajtószabadság védelme alatt legyen keresztülvihető, a nélkül, hogy a pohtikai zaklatásnak lehetősége is forogna fenn. Felmerül most az a kérdés, hogy az előzetes lefoglalás az előzetes czenzura kérdésével egyenlő-e? Vallom és állítom, hogy ez igy van. De itt az állam érdekéről van szó. Mit értek azonban én az állam érdeke alatt ? A liberális kormány ideje alatt keletkezett törvény azt tartja liberálisnak, hogy azt mondja : ha valaki bűntettre felhív vagy bűntény elkövetésével dicsekszik, vagy pedig általa-