Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-114

ÍÍ4. országos ülés 1907 február 21-én, csütörtökön. 515 Hammersberg László jegyző: Szterényi József! Szterényi József államtitkár: T. ház! Előrebocsátom, hogy Pető t. képviselőtársam határozati javaslatát a magam részéről is elfogadásra ajánlom, mert ezzel a munkásoknak a felebbezés, illetőleg a felszólamlás megkönnyittetik. A mi Gratz Gusztáv képviselő ur felszólalását illeti, a képviselő urnak és a képviselőháznak is megnyugtatására kell jeleznem, hogy e részben a kereskedelemügyi miniszter ur a munkásvédelmi törvények keretében az ipari és kereskedelmi biróság intézményét, mint szakbiróságot akarja behozni, a paritásos képviselet elve alapján és ez teljesen helyettesíteni fogja az ipartörvény 176. §-a szerinti eljárást, teljesen modern alapra fektetve az eljárást ebben a kérdésben. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. Következik tehát a határozathozatal. A 157. §. nem támadtatott meg. Pető Sándor képviselő ur azonban a szakasz végére egy uj toldást hozott javaslatba. Felteszem tehát elsősorban a kérdést, méltóztatik-e a 157. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen!) Azt hiszem, a képviselőház a szakaszt változatlanul elfogadja. Most már felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni Pető Sándor képviselő urnak toldását, a mely a szakasz végére jönne. Kérem ennek felolvasását. Hammersberg László jegyző (olvassa Pető Sándor képviselő módosítását). Elnök : Méltóztatnak elfogadni Pető Sándor felolvasott módositását ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 158. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 158. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 158. §-t változatlanul, a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni: igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 159. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 159. %-t). Gratz Gusztáv ! Gratz Gusztáv: T. ház ! A 159. §-hoz egy stiláris módositást vagyok bátor benyújtani. A paragrafus utolsó szakasza szerint ugyanis a biztosított személyek és az országos pénztár közt felmerült vitás ügyekben »elsőfokulag a kir. Ítélőtáblák, Horvát-Sziavonországok területén pedig a kereskedelmi és iparkamarák székhelyén alakitott választott biróságok Ítélnek*. Ez a szövegezés arra az értelmezésre vezethetne, a mely nem felelne meg a javaslat intenoziójának, hogy Magyarországon a kir. Ítélőtáblák, Horvát-Szlavonországok területén pedig az emiitett választott biróságok Ítélnének. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ajánlom tehát, hogy a »kir. itélőtáblák« szavak után külön tétessék be a »székhelyén« szó, a mi által ezen félreértés elkerülhető. (Elénk helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A 159. §. utolsó bekezdéséhez Gratz Gusztáv képviselő ur adott be módositást, a mely következőképen szól: Hammersberg László jegyző (olvassa a módosítást. Helyeslés). Elnök : Elsősorban a 159. §. meg nem támadott részére teszem fel a kérdést. Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e a 159. §. meg nem támadott részét a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a 159. §. első két bekezdését elfogadottnak jelentem ki. Kérdem most már a t. házat, méltóztatnak-e a 159. §. 3. bekezdését szemben Gratz Gusztáv képviselő ur imént felolvasott módosításával elfogadni, igen vagy nem 1 (Nem I) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg elesik és ezzel szemben Gratz Gusztáv képviselő ur módosításával fogadtatik el a 159. §. 3. bekezdése. Következik a 160. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 160. §-t.) Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 160. §-t a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 161. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 161. %-t.) Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 161. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 162. §. Hammersberg László itgyzS(olvassaa 162. %-t). Zakariás János ! Zakariás János: T. ház! (Halljuk!) A 162. szakaszban meg van állapítva, hogy ki lehet a választott biróság ülnöke, azonban itt sincs feltétel gyanánt kikötve, hogy annak a bírósági ülnöknek magyarul tudó magyar állampolgárnak kell lennie. Én a már előbb elhangzott indokokon kívül benyújtandó módosításom indokolásául csak azt hozom fel, hogy az esküdtbiróságokról szóló törvényben is benne van, hogy esküdtbiró Magyarországon csak magyarul tudó magyar állampolgár lehet. Ennélfogva módositást nyújtok be, a mely szerint a 162. §. első bekezdése a következőképen módosíttatnék (olvassa): »A választott biróság ülnökévé csak olyan magyarul is tudó magyar állampolgár választhatói, a többi változatlanul megmarad. Továbbá — supeTÜua non nocent — szükségesnek tartanám kimondani ezen szakaszban azt is, hogy a választott biróság tárgyalási nyelve az állam hivatalos nyelve és ennek utolsó bekezdés gyanánt való beiktatását indítványozom. Szterényi József államtitkár: Állami hivatalnál nem is lehet más ! 65*