Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-114

516 1U. országos ülés 1907 T. ház ! Zakariás János t. barátom első módosításának elfogadását magam is kérem. A második módosítást azonban mellőztetni kérem, mert gyengítené azt az álláspontunkat, hogy Magyarországnak egységes állami nyelve lévén, minden államhivatalnak csak magyar lehet a nyelve, (Helyeslés.) a munkásbiztositási hivatal pedig állami hivatal lévén, ennek más, mint magyar nyelvű ügyvitele nem lehet. Zakariás János : Megnyugszom ebben a kijelentésben, és azért indítványom második részét visszavonom. Elnök: A képviselő ur indítványa második részét viszavonta; most már következik a szavazás. A 162. §. két utolsó bekezdése nem támadtatott meg. Kérdem tehát: méltóztatik-e a 162. §, meg nem támadott részét változatlanul, a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor a szakasz ezen részét változatlanul elfogadottnak jelentem ki. A 162. §. első bekezdésével szemben egy módosítást adott be Zakariás János képviselő ur, a mely azt ezélozza, hogy mondassák ki, hogy a választott bíróság ülnökévé csak magyarul is tudó magyar állampolgár választható. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az eredeti szöveget f entartani, szemben Zakariás János módosításával? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház az eredeti szöveget nem tartja fenn, hanem a Zakariás János képviselő ur által ajánlott módosítással fogadja el. Következik a 163. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 163. %-t). Elnök: Szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 163. §-t változatlanul elfogadni ? (Igen !) Ha igen, akkor kimondom, hogy a ház a 163. §-t változatlanul elfogadja. Következik a 164. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 164. %-t). Elnök : Szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat; méltóztatik-e a 164. §-t változatlanul elfogadni ? (Igen !) Ha igen, akkor a 164. §-t változatlanul elfogadottnak mondom ki. Következik a 165. §. Hammersberg László jegyző(olvassaa 165. %-t). Pető Sándor ! Pető Sándor: T. ház ! A törvényjavaslat eredeti szövegezésében, a melyet a kormány benyújtott, a 165. §-ban az állott, hogy a tisztség elfogadásakor a megválasztott bíráktól esküt vagy fogadalmat kell kivenni. Ez nagyon helyes intézkedés volt, de különben is összes törvényeinkben benfoglaltatik ez a szabály. így az 1896 : XXXIII. t.-cz., a büntető perrendtartásról szóló törvény 349. §-ában az van megáUapitva, hogy az esküdtek, a kik igen fontos kérdésekben, élet és halál felett Ítélkeznek, esküt, vagy a mennyiben vallásos meggyőződésük ezt tiltja, fogadalmat tesznek le. Ha tehát a törvényhozás a bűnvádi perrendtartásba és egyéb törvébruár 21-én, csütörtökön. nyékbe is bevette ezt, azt hiszem, hogy nagyon helyes és feltétlenül szükséges a rendszer szempontjából, hogy ezt bevegyük ide is. Ez különben a kormány eredeti javaslatában is benn volt, tehát javaslom, hogy a 165. §-nál az első bekezdés 3. sorába, a hol ez áll, »esküt vesz«, ez tétessék : »esküt vagy fogadalmat«. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani. Szatmári Mór előadó : T. képviselőház ! Kijelentem, hogy hozzájárulok Pető képviselő ur indítványához. (Helyeslés.) Elnök: Pető Sándor képviselő ur az első bekezdéshez módosítást nyújtott be. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Pető Sándor képviselő ur módosításával fentartani, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház nem tartja fenn az eredeti szöveget és ennélfogva elfogadja a 165. §. első bekezdéséül Pető Sándor képviselő ur módosítását. Kérdem most már a t. házat, méltóztatik-e a 165. §. második bekezdését változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 165. §. második bekezdése változatlanul elfogadtatik. Következik a 166. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 166. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 166. §-t változatlanul elfogadni, a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a szakaszt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 167. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 167. %-t). Gratz Gusztáv ! Gratz Gusztáv : T. ház ! A 167. §. első és második bekezdésében néhány oly általános kitétel foglaltatik, a mely nézetem szerint félremagyarázásokra adhatna alkalmat és gyakran a munkás méltánytalan megterheléséhez járulhatna hozzá. Ennek a szakasznak első bekezdése kimondja, hogy a választott bírósági eljárás költségei az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárt terhelik, kivéve, a mennyiben a bíróság ugy találja, hogy a költségek a kártalanítást kérő hibájából eredtek. Ezt az intézkedést azért tartom esetleg méltánytalannak, mivel a hiba az illető részéről teljesen jóhiszeműleg is elkövethető, (Igaz! Ugy van !) ugy, hogy nem volna, méltányos, ha ilyen esetekben is a költségeket neki kellene viselnie. Ajánlom ennek következtében e szöveg helyett a következő fogalmazást (olvassa) : ». . . kivéve, a mennyiben a bíróság ugy találja, hogy a költségeket a kártalanítást kérő rosszhiszemű eljárása okozta.« (Helyeslés.) A mi a második bekezdést illeti, itt ugyancsak túlságosan ridegnek tartom azt a szabályt, a mely szerint a segélyt, illetőleg kártalanítást követelők