Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-113

iiä. országos ülés 1907 február 20-án, szerdán. 471 végrehajtása rendjén, a mint az életbelép, az összes pénztáraknak uj alapszabályokról kell gondos­kodniok, a melyek ezen törvény értelmében lesz­nek elkészítendők. Ha már most valamely pénz­tárnak ez idő szerint — és több pénztár van ilyen az országban — 3%-os járulék-kulcsa van, akkor az alapszabályok szerkesztésénél, illetve megálla­pitásánál, közgyülésileg kimondja az illető pénz­tár, hogy a 3%-ot felveszi alapszabályaiba, és miután kimutatja egyúttal, hogy kisebb száza­lékkal a terheket elviselni nem tudja, semmi ok és semmi alap arra nincs, hogy határozata jóvá ne hagyassék, s ennélfogva a 3%-os kulcs életbe ne lépjen. Ehhez képest semmiféle veszedelem nincs abban, hogy a minimum 2%-ban állapittatik meg, lévén minden egyes pénztárnak joga a maga százalék-kulcsát a felmerülő szükséglethez képest megállapítani. Mindezeknél fogva az eredeti szöveget kérném elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illetné a szó, ő azonban nem kivan szólni. A 25. szakaszhoz módosítást adott be Pető Sándor képviselő ur. Ez a módosítás azonban a 25. szakaszszal ellentétben nem állván, külön fogom azt szavazás alá bocsátani. (Helyeslés.) Elsősorban is kérdem, méltóztatik-e a 25. sza­kasz első, második és harmadik bekezdéseit vál­tozatlanul elfogadni, igén vagy nem ? (Felkiáltá­sok : Elfogadjuk !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház a 25. szakasz első, második és har­madik bekezdését változatlanul elfogadja. Kérdem most 'már, méltóztatnak-e a Pető Sándor képviselő ur indítványát elfogadni ? (Nem !) Mindenekelőtt kérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedj ék az indítványt felolvasni. (Hall­juk ! Halljuk I) Hammersberg László jegyző (olvassa Pető Sándor indítványát). Elnök : Kérdem, méltóztatnak-e Pető Sándor­nak most felolvasott indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Nem! Igen !) Kérem azokat, a kik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! Kijelentem, hogy a képviselőház Pető Sándor határozati javaslatát nem fogadja el. Következik a 26. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 26. §4). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 26. §-t változatlanul a munkásügyi és a pénzügyi bizottság szövege­zése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 27. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 27. §4), Mezőfi Vilmos ! Mezőfi Vilmos : T. ház ! Mély sajnálatomra a t. képviselőház nem fogadta el azt az indítvá­nyomat, hogy a földmivelésben és erdészetben foglalkozó munkások bevonassanak e törvény­javaslat kötelező körébe. A földmivelésügyi minisz­ter ur azzal biztatott ugyan bennünket, hogy ő külön törvényjavaslatot fog annak idején benyúj­tani, a ház határozata utasítja is erre, én azonban ismételve aggodalmamnak adok kifejezést, hogy félek, nagyon sokáig fog tartani az a rövid idő, a mely alatt a t. földmivelésügyi miniszter ur abban a helyzetben lesz, hogy igéretét beváltsa. (Mozgás és ellenmondás.) ÍÍ" Ha már a betegség és baleset ellen való bizto­sítást nem terjesztjük ki kötelezően a földmive­sekre, a mit a földmivesek bizonyára nagy szomo­rúsággal fognak tudomásul venni, legalább tegyük lehetővé, hogy azt, a mit a törvény megad, hogy önként beléphessenek a biztosítás körébe, anyagi áldozatok nélkül érhessék el és tehessék meg. Ez a szakasz ugyanis azt mondja, hogy a baleset­biztosító pénztárak az önként belépő tagoktól be­lépési dijat szedhetnek. A belépési dij nagyságát külön alapszabályokban fogják meghatározni. Tisz­tában vagyok azzal, hogy az önként belépők közül igen sokan lesznek, a kik a csekély belépődijat — 10, 20, 30 krajczárt, nem tudom, mennyit fog­nak az alapszabályokban kimondani — könnyen fizethetik. De ismerem a földmives munkásnép­nek nyomorúságos kereseti viszonyait. (Zaj.) Somogyi Aladár: A szocziáldemokraták mond­ják ezt. Mezőfi Vilmos: Nem a szocziáldemokraták mondják, de a földmivelésügyi miniszter ur hiva­talos jelentése is mondja, hogy ha Magyarorszá­gon a legjobban fizetett földmives munkás egy évben 400 koronát keres ellátáson kivül, az nagyon sok. (Zaj és ellenmondás.) De tény, hogy a föld­mives munkásnak 10 krajczár is nagyon sok. Azt a tiszteletteljes javaslatot vagyok bátor a t. képviselőház bölcsessége és j ószivűsége elé ter­jeszteni, hogy mondassék ki e szakasznál legalább az, hogy a mezőgazdaságban és erdészetben foglal­kozó munkások, valamint a házi cselédek a belépő dij fizetése alól felmentessenek. Azt hiszem, ebbe nem fog belebukni ez az előttünk most megszavazott törvényjavaslat, azt hiszem, a betegsegélyzőpénztárnak anyagi helyzetét nem fogja megingatni, ha a belépő dijat legalább a mezőgazdaságban és erdészetben foglalkozó mun­kásoknak elengedjük. Amúgy is megnehezítjük az önként belépni kívánók beléphetését, mert ki­mondjuk először, hogy orvosi vizsgálatnak kell magukat alávetniök, és az is nehézség, ha a föld­mives munkást, ha önként akar belépni, előbb az orvos megvizsgálja, s ha betegnek találja vagy bajt lát, vagy a pénztár deficzittel küzd, nem veszi be. Korlátozzuk azután kor tekintetében is, mert a törvényjavaslat intézkedése ebben is bizonyos határt szab az önként belépők elé. Legalább a harmadik korlátot ne állítsuk fel, hogy még belépő dijat is szedünk tőlük. Kérem a t. képviselőházat, és kérem, a t. ház földbirtokos tagjait,hogy saját érdekükben is szives-

Next

/
Thumbnails
Contents