Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-111

111. országos ülés 1907 február 18-án, hétfőn. 429 Sándor fiumei kormányzó úrral és dr. Jeszenszky Géza nagyszentmiklósi ügyvéd úrral.« A feljelentésnek a levéltitok megsértésére vonatkozó része pedig a vád alapjául a következő kifejezéseket jelöli meg (olvassa) : »Vádat emelek Polónyi Géza ellen az itt következő levél alapján. A levél igy hangzik : Budapesten, 1905. február 1. Méltóságos báróné ! Nagy szolgálatot tehet nemzetének, ha tudomást szerez és velem közli Tisza fogadtatásának körülményeit. Magam mennék fel Bécsbe, de nem akarok feltűnést és esetleg kellemetlenséget okozni. Nagyszerű lenne, ha megtudhatnám, mit mondott ö felsége Tiszának. Mi a hangulat az udvarnál s van-e rá hajlandóság, hogy Kossuthot is meghallgassa a király. Ha ez megtörténik, ugy olyan népszerű lesz ö felsége, a milyen népszerű nem volt még király soha. Ha valami nagyon fontos és sürgős közlendője lenne, ugy délután 3—6-ig mindig telefonálhat. Minden esetre pedig irjon, vagy jöjjön Budapestre. Tisztelője Polónyi Géza. A levél boritékán pedig a következő áll az eredeti formájában : Boriték. Polónyi Géza ügyvéd, Budapest, IV. kerület, gróf Károlyi-utcza 24. 1905. február 1. Bélyeg helye. Báró Schönberger Béláné úrnőnek, R. Ajánlott, b. p. 40. Budapest 40/143. Wien, Johann Strauss-Gasse 34. Minden esetleges ezáfolatot elkerülendő, a »Nap« más helyén bemutatom ... a levél hű másolatát.« T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk I) Braun Sándor, mint a>>Nap«czimü politikai napilap szerkesztője, a vizsgálóbíró előtt a czikk szerzőjéül Lengyel Zoltán országgyűlési képviselőt nevezte meg s ennek kéziratát be is csatolta. A budapesti kir. ügyész 5.174/k. ü. 1907. számú indítványában a vád képviseletét közérdekből elvállalta és a fentebb részletezett hat vádban foglalt tények közzétételét a Btk. 258. §-ába ütköző, a 259. és 262. §-ai szerint minősülő rágalmazás vétségeinek megállapítására alkalmasnak találta. A Btk. 262. §-át azért látja a királyi ügyészség fenforogni, mert Polónyi Géza országgyűlési képviselő, mint fővárosi törvényhatósági, bizottsági tag és mint ügyvéd, tehát minden esetben mint a törvény által alkotott testületek tagja van megtámadva. A b. Schönberger Bélánéhoz a sértett által 1905. február 1-én intézett magánlevélnek fényképészeti utón előállitott hű másolatban való közlése folytán a Btk. 327. §-ának 1. és 2. bekezdésében meghatározott levéltitok megsértésének sajtóvétségét látja fenforogni, s mindezek alapján, tekintve, hogy a panaszolt czikk szerzőjéül dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő neveztetett meg, ellene a vizsgálat elrendelését indítványozta. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbirájának 5241/1907. sz. megkeresése alapján a budapesti kir. főügyész 805/907. számú felterjesztésében a bűnvádi eljárás folyamatba tétele czéljából Lengyel Zoltán orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Minthogy a felterjesztést az erre illetékes hatóság intézte, minthogy továbbá a bizottság előtt személyesen megjelent dr. Lengyel Zoltán orsz. képviselő az inkriminált czikk szerzőségét beismerte, ezért a felelősséget kifejezetten elvállalta s kijelentette, hogy mentelmi jogának felfüggesztése ellen részéről sincs kifogása s minthogy egyébként is zaklatás esete fenn nem forog: a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Lengyel Zoltán orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki s ennek alapján kimondom, hogy Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik napirend szerint az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 186, 360) tárgyalásának folytatása és pedig a részletes tárgyalás. Felkérem Hammersberg László jegyző urat, hogy a törvényjavaslat czimét felolvasni szíveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a czimét elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Kiván-e valaki szólni ? Hammersberg László jegyző: Baloghy Ernő! Baloghy Ernő: T. képviselőház ! Az általánosságban már elfogadott törvényjavaslat 1. §-a rendelkezik arról, hogy a betegség esetén való biztosítási kötelezettség alá mely ipari és kereskedelmi alkalmazottak esnek* Ezen szakasz 16. pontja után azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ezen 16 pontban jelzett vállalatoknál alkalmazott azon egyének tartoznak ezen biztosítási kötelezettség alá, a kik akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegitésképen vagy átmenetileg oly fizetéssel vagy bérrel vannak alkalmazva, a mely évenkint 2400 koronánál, illetőleg naponkint nyolcz koronánál nem több. Méltóztassék nekem megengedni, hogy az ezen czenzusra vonatkozó aggályaimat a t. ház előtt előadjam és előadjam a magyar orvosi kar aggodalmait, a mely orvosi kar, azt hiszem, megérdemli, hogy kívánságai meghallgattassanak és a házban komoly vita tárgyává tétessenek.