Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-109
109. országos ülés 1907 február 15-én, pénteken. 377 való rendezését nagyobb mérvben kell teljesítenie.* Ebből méltóztatik látni, hogy maga az indokolás rámutat arra, hogy a már kész 72%-ot se fogadhatni el, a mennyiben ott is uj helyszínelést, kiigazításokat, megújításokat kell eszközölni, és hogy nem csekély megújításról van szó, erre példaképen rámutathatok a dunántúli megyékre, a melyek, noha felmérettek, most újból felmérés alatt állanak. Mig tehát a rendszerben nem történik változás, hiábavaló munkát végzünk, mert a mit már felmértünk, azt elrontják a nyilvántartással, (ügy van!) És azután magát a felvételt állandósított alappontok hiányában rekonstruálni egyáltalán nem lehet és így nem marad más hátra, mint a felvételt újból meg újból eszközölni. Ez valóságos szizifusi munka. Erre csakugyan nem érdemes, de nem is szabad miihókat költeni, a mikor nagyon egyszerű módja volna e visszásság megszüntetésének. (Halljuk ! Halljuk !) Rámutattam már arra, hogy a nyilvántartás alapjául szolgáló helyszínrajzi térképeket milyen egyszerűen lehetne ugy készíteni, hogy azok tényleg ne rontsák el a kataszteri térképeket. Ugyanazt kell megjegyeznem magukra a kataszteri térképekre is. A hiba, a mint méltóztatik látni, abban van, hogy nálunk nem állandósított alapjjontok kitűzésével vagy ha ilyeneket készítenek is, csak kivételesen készítik igy a terveket és nem lévén fixirozott alappont, a tervet rekonstruálni nem lehet. Ez az oka annak, hogy a megújításnál teljesen újból kell az egész munkát kezdeni. Már most az a kérdés, hogy ez a munka olyan nagy-e és nem lehetne-e evvel, a nélkül, hogy az államra ujabb költségek hárulnának, megbirkózni ? A külföldön két rendszer szerint készülnek a térképfelvételek. Az egyik a franezia rendszer, a mely minucziózus pontossággal, poligonális felvételek alapján, pontos méretek bejegyzésével készíti a terveket; a másik a porosz rendszer, a mely grafikailag, mérő-asztallal veszi fel az adatokat és igy sokkal gyorsabban képes bizonyos területnek felmérését elvégezni. Akármilyen rendszerrel dolgozzanak azonban, a külföldön mindig csak fixirozott alappontok felvételével eszközlik a méréseket, akár ugy, mint Francziaországban, hogy a föld alá ásott drainagecsővel rögzítik meg az alappontokat, akár ugy, mint Németországban van, a hol határköveket állítanak fel. Ez természetesen a lényeget nem befolyásolja. A lényeg az, hogy fix alappontokkal, a melyek egyedül biztosítják a rekonstruálás lehetőségét, történjék a mérés. Nem vagyok barátja a megkötöttségnek, nem vagyok barátja annak, hogy bizonyos rendszerhez kössük magunkat, oly értelemben, hogy a rendszert, akármilyen viszonyok között, csak azért, hogy a rendszerhez hivek maradjunk, követnünk kell. Magyarországon, a sík területen, a hol rendezett birtokviszonyok vannak, a hol tehát a poligonális rendszert ép oly olcsón és gyorsan lehet alkalmazni, mint a grafikai rendszert, feltétlenül ennek a rendszernek az alkalmazását tartanám helyesnek, KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. VI. KÖTET. ellenben hegyes vidéken, a hol a poligonális rendszer rendkívül nagy költségeket okoz, ott igenis a grafikai rendszer alkalmazását tartanám szükségesnek és helyesnek. De, hangsúlyozom, a legfontosabb alapkellék az, hogy rögzített alappontokkal dolgozzunk, a melyek annak a tervnek bármikor való visszaállítását lehetővé teszik. Vagyok bátor hangsúlyozni, hogy Franeziaország az ő rendszerével 30 év alatt volt képes a régi, helytelenül, szintén ugy, mint a hogy mi most dolgozunk, fix alappontok nélkül felvett munkákat megújítani. Poroszország a maga rendszerével négy év alatt végezte el ezt a munkát. Azt hiszem, hogy ha mi egy vegyes rendszert fogadnánk el, mindenütt a területnek megfelelő mérést eszközölve, nem volna sok, hogy ha 10 évet állapítanánk meg törvényesen, mint olyan időt, a mely idő alatt Mag}rarország összes meglevő, most megbizhatlan felmérései helyes bittetnének, részint ugy, hogy reambulálnák azokat, a melyeket lehet, részint ugy, hogy megújítanák azokat, a melyeket nem lehet. A mely területek pedig még nincsenek felmérve, azokat újra felmérnék. Ezen időszak alatt ezt a munkát igenis teljességgel be lehet végezni. Nálunk most nincs egységes rendszer, mert nincs törvénykezésünk, a mely bizonyos rendszert megállapítana; nálunk most minden központi felmérési felügyelő a saját feje szerint végzi el a hozzátartozó országrészben a munkálatot. Emiek azután megvannak a következményei. (Wekerle Sándor miniszterelnök tagadólag int.) A mit állítok, t. pénzügyminiszter ur, azt képes vagyok beigazolni és a hivatalban magában tervről-tervre bemutatni. Ha magam nem tapasztaltam volna és nem győződtem volna meg arról, hogy ezen viszonyok tarthatatlanok és hogy ezen viszonyok csekély jóakarattal igenis konszolidálhatok, akkor nem lettem volna olyan bátor, hogy ezt a kérdést a ház elé hozzam azzal a körülménynyel párhuzamosan, hogy ha már a kataszteri felmérés reformját elfogadnék, akkor nagyon sok más kérdést is meg lehetne oldani. Most a közszolgálmányok eszközlése még mindig az 1849. évi általam idézett császári pátens alapján a pénzügyminiszter által kiadott rendelet szerint történik. Énnek alapján a község tartozik, a mint már említettem, fuvart, napszámost, fát és lakást szolgáltatni, a hányszor csak helyszínelés vagy felmérés történik. És hogy ez hova vezet és hogy nem kis megterhelésről van szó, arra nézve én a Bácskából idézek egy esetet, a hol 5 éven belül háromszor is történt felmérés : először az adókivetés szempontjából történt kataszteri felmérés, azután tagosítást eszközöltek és miután a kataszter a tagositási térképet, daczára annak, hogy a törvényszék hitelesítette és elfogadta, mert hiányos volt, visszautasította, újból kataszteri felmérést eszközöltek. Tehát öt éven belül háromszor zaklatták az ottani községeket az általam emiitett közszolgálmányok teljesítése czéljából. Azt hiszem, hogy ezen kérdés rendezése már ezen szempontból is elmulaszthatatlan szükséget képez. 48