Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-109

378 109. országos ülés 1907 február 15-én, pénteken. De ezzel a kérdéssel kapcsolatban egyúttal kiküszöbölhetnők annak szükségét is, hogy Erdély részére különleges birtokrendezési törvényeket kell készíteni, illetőleg rendeleteket kell kibocsátani. Egyáltalában nem vagyok barátja annak és nem helyeslem, hogy Erdély, vagy az u. n. Erdélyország máskép kezeltetik mint egész Magyarország, Ha Magyarországra nézve olyan nyilvántartási törvényeket fogmik hozni és olyan felmérési rendszert fogunk létesíteni, a melyek megfelelnek a birtokrendezésnek és a tagosításnak, akkor semmi szükség sincs arra, hogy Erdélyre nézve külön törvényeket hozzunk. (Mozgás. Halljuk ! Halljuk !) Azt hiszem, hogy ha ezt a kérdést megoldjuk, akkor egyúttal meg fogjuk oldani azt a kérdést is, hogy a különböző minisztériumoknak ebből folyó ismétlődő munkáit hogyan egyszerűsíthetnénk. (Folytonos mozgás. Halljuk ! Halljuk !) Nem ritka dolog, t. képviselőház, hogy egy határban 2—?> minisztérium dolgoztat és egyik sem tudja, hogy a másik mit csinál. Ha lesz egy megbízható kataszteri felvétel, . . . Hódy Gyula : Egyöntetűen kell végezni! Lázár Pál : . . . a mely egyöntetűen — igen helyesen jegyezte meg t. képviselőtársam — végzi a munkát, akkor ez ugy a földmivelésügyi minisztérium, mint akármely más minisztérium szükségleteit kielégítheti. Fontos dolog az, hogy egy föltétlenül megbízható műszaki intézmény létezzék, a mely a kataszteri felméréseket ugy eszközli, hogy azokat az egyik oldalon a pénzügyminisztérium, a másik oldalon az igazságügyminiszterium mint hiteleseket, megdönthetetieneket és olyanokat, a melyeket bármikor lehet rekonstruálni, fogadhassa el. Én azt hiszem, hogy ha ezen kérdést megoldjuk, akkor nem zárkózhatunk el attól sem, hogy Magyarország részére önálló magyar helyszínrajzi intézetet létesítsünk. Most az a szégyenletes helyzet van, hogy Bécs dolgozik Magyarországon ezekben a kérdésekben. De még az is szégyenletes állapot, hogy az internaczionális tudományos mérésekben mi egyáltalában nem szerepelünk és azt hiszem, hogyha a háromszögelés jobban ki lesz fejlesztve és a kataszteri felmérések is feltétlenül pontos méréseket fognak adni, e téren Magyarország önállóságát is ki lehetne domborítani. Azt hiszem, hogy eléggé indokoltam a kataszteri felmérés törvényes rendezésének szükségességét. Itt nem segít semmit sem az, hogy 3—6, vagy akárhány uj felmérési felügyelőséget állítunk fel, ha a régi rendszertelenség továbbra is fenmarad, ha a szakközegek továbbra is olyan munkát végeznek, hogy a mit ma felépítettek, azt holnap le kell rontani, vagy hogy még a legújabban készített munkálatok is kiegészítésre és javításra szorulnak, mert ilyen eszközökkel és áldozatokkal nem érünk czélt. Elsősorban magát a rendszert kell megváltoztatni. Rendszerességet kell ebbe a kérdésbe belehozni és a mint többször hangsúlyoztam, a fixirozott alappontok szerinti felmérést feltétlenül kötelezővé kell tenni. Hódy Gyula: Mik azok az alappontok? Lázár Pál: Fixirozott pontok, a melyek le vannak ásva a földbe, akár mint határkövek, akár mint egyéb fix jelek. (Egy hang jobbfelől : Most is van olyan sok I) Megfelelek a t.; képviselő urnak. (Halljuk! Halljuk!) A háromszögelés terén igenis van ilyen, de a háromszögelés oly nagy terjedelmű . . . Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter : Egy háromszögszelvény mekkora ? Kálosi József: Akkora, mint a kilogramm ! Lázár Pál : Megadta t. képviselőtársam a feleletet erre ugy, a mint ő érti. (Derültség.) Én a minisztériumban ugy láttam, hogy az 500 katasztrális holdon felül van. Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter : Nem. Csupán 500 katasztrális hold. Lázár Pái : A háromszögelésnél ezeket az alappontokat feltétlenül fel kell vennünk. Azt hiszem, miután nem arról van szó, hogy nagy áldozatokat hozzunk, hanem csak arról, hogy elfogadjunk egy rendszert, a mely külföldön mindenhol el van fogadva s a mely rendszer magában véve adhat csak biztosítékot az iránt, hogy a munka, a melyet végzünk e téren, nem hiábavaló és az áldozatok, a melyeket hozunk, tényleg nem kidobott áldozatok lesznek. Azt hiszem, hogy egy kis jóakarattal a kérdést meg lehet oldani, kérem tehát a t. képviselőházat, méltóztassék indítványomat tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslések.) Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter: T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a t. képviselő ur felszólalásának kiegészítéséül rövid képét nyújtsam a mi kataszteri felméréseinknek, a melyekre vonatkozólag kénytelen vagyok előrebocsátani, hogy nem tudom micsoda intenczióval rendelték el azokat 1849-ben. Valószínűleg a szolgáltatás, az adózás szempontja volt a döntő. De 1867 óta, a mióta a magyar kormány már átvette az ügyek vezetését, többé nem az adózási szempont volt a döntő. Ennek illusztrálásául csak azt hozom fel, hogy a térképeken a művelési ágak részletes felsorolásán kívül, a magassági pontokra is különös súlyt fektettetett, és így a mi kataszterünk sok külföldi kataszterrel szemben úgyszólván az egyetlen, a mely a tudományos és eíőhaladott felmérés minden kívánalmainak abban a tekintetben is eleget tesz, hogy a magassági pontok is a legpontosabban llxiroztatnak. A mi kataszteri felmérésünk tekintetében igyekezem magamnak szakszerű tájékozást is szerezni, és pedig azért, mert körülbelül tizenkét esztendeje távol lévén e branstól, azóta csak távolról tudtam figyelemmel kisérni. De higyje el a t. képviselő ur, hogy nemcsak az ott működő szakközegek véleményére adtam, de más, igen magas színvonalon levő egyének kritikáját is meghallgattam, és arra az örvendetes meggyőződésre jutottam, hogy a mi kataszteri felmérésünk igen magas színvonalon álló kataszteri felmérés. (Igaz ! Ugy van!) Sokkal különb, mint más előrehaladottabb, czivilizáltabb európai államok felmérése, a legpontosabb felmérés. Trigonometrikus alapon