Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-108

108. országos ülés 1907 február 14-én, csütörtökön. 349 megtörténtéről (írom. 222, 318, 287), az Orosháza—szentes—csongrádi helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről (írom. 223, 319, 287), az őssi—váradvelenczei helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről (írom. 224, 320, 287), az eszek—djákovár—vrpoljei vasút engedélyezésének megtörténtéről (írom. 225, 321, 287); az őrlő- és ásványörlő malmoknak a telepengedély alá eső ipartelepek sorába való felvételéről (írom. 70, 337); az iparfelügyelők 1903. és 1904. évi tevékenységéről (írom. 72, 337, 351); a bélyegzőknek a megrendelési gyűjtési tilalom alól történt kivételéről (írom. 74, 336); a viddini cs. és kir. konzulátus birói hatáskörének megszűntetése, a ruszcsuki cs. és kir, konzulátus hatáskörének a viddini és. és kir. konzulátus területére kiterjesztése és a várnai cs. és kir. konzulátusnak teljes birói hatáskörrel való felruházásáról (írom. 147, 279); a mitroviczai cs. és kir. konzulátusnak teljes birói hatáskörrel való felruházásáról (írom. 148, 279); a konzuli biróságoknál hatályos hagyatéki eljárási szabályok kiegészítéséről (írom. 149, 279); az 1905—1906. évben tényleges szolgálatban állott közös hadseregbeli és honvéd egyévi önkéntesek tisztivizsgájának eredménvéről (írom. 333, 375); az 1905—1906. szolgálati év folyamán a közös hadsereg magyarországi ezredeiben és a m. kir. honvédségnél elfordult öngvilkossági esetekről (írom. 334, 376); a magyar honos tiszteknek az 1905. november I-től 1906. november 1-éig terjedő időszakban történt áthelyezéséről és a magyar honos tisztekben még fennálló létszámhiányról (írom. 335, 377); a közös függő adósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottságnak jelentése a közös függő adósság 1907. évi kezelési költségei előirányzatának megállapításáról (írom. 189, 245); a m. kir. központi statisztikai hivatal 1906. évi munkatervéről (írom. 95); a m. kir. központi statisztikai hivatal 1907. évi munkatervéről (írom. 191); a közös hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben magyar állami alapítványi helyekre elhelyezett ifjakról (írom. 195, 256, 263); az 1905. évi november hó 1-től 1906. évi szeptember hó 30-ig a cs. és kir. közös hadseregtől a m. kir. honvédség tényleges állományában történt tiszti áthelyezésésekről (írom. 196, 264); a hadmentességi dijalap 1905. évi álladékáról (írom. 192, 253, 260); a honvédmenház 1905. évi állapotáról, működéséről és számadásairól (írom. 193, 254, 261) ; a m, kir. honvéd nevelő- és képzőintézetek 1905. évi állapotáról szóló jelentésekről (írom. 194, 255, 262) szóló képviselőházi határozatokhoz a főrendiház hozzájárult, végül hozzájárult a főrendiház a képviselőház által az 1907. év állami költségvetési előirányzatának tárgyalása során hozott képviselőházi határozatokhoz is. Elnök: A két ház egyetértésével hozott ezen határozatokat most már országos határozatoknak jelentem ki. A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szóim. (Halljuk ! Halljuk!) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Több hét óta olyan tényeknek vagyunk szemtanúi, a melyek lehetetlen, hogy a hazáját szerető minden ember szivét szomorúsággal ne töltsék el. (Igaz! Ugy van!) A világsajtó harsog azon előidézett botrányoknak a hirdetésétől, a mely híresztelések olvasásánál lehetetlen, hogy a magyar ember arczát szégyenpír ne fussa el. (Igaz ! Ugy van !) Most ezen botrányhaj hászás lánczolatába egy uj szem illesztődött be. Bizonyos okmányok lettek elemelve a számvevőszék hivatalából. (Élénk felkiáltások: Gyalázat I) Hogy ezt az ideiglenes elsajátítást minek nevezi a törvény, erre nézve én most véleményt nem mondok, hanem igenis, egyszerű magyar szólással és a törvénykönyvre nem hivatkozva, én ezt lopásnak nevezem. (Helyeslés.) T. ház ! Arról is volt szó és van szó, hogy az elemelt akták Isten tudja miféle titkokat tartalmaznak. Igen természetes, hogy minden kormányakta addig, míg nyilvánosságra nem kerül, az is, mely nyilvánosságra van szánva, hivatalos titkot képez. (Igaz! ügy van!) De ez az elnevezés nem azt teszi, hogy e hivatalos titok valami olyan titok, a mit leplezni kell és hogy ezt bebizonyítsam, ezeket a hivatalos aktákat, a melyeket az én magyaros szólásom szerint elloptak, egyszerűen a ház asztalára leteszem. (Élénk éljenzés és taps.) Farkasházy Zsigmond : Ez az egyetlen mód ! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Ezen akták egy része arra vonatkozik, hogy a múlt kormány és a jelen kormány is egy évtizedek óta folytatott szokásnak hódol — és nem is tehet másként — a mikor hirdetési átalányokat adott és ad a lapoknak. Szokássá vált ezen átalányokról ugy beszélni, mint hogyha ezek megvesztegetési kísérletezések volnának. En a magyar sajtót sokkal inkább tisztelem, mintsem hogy feltenném azt, hogy a magyar sajtót lehet megvesztegetni. (Mozgás.) A hirdetési átalányok mindössze is szerződést képeznek a minisztérium közt, s a lapok közt, a mely szerződésnek kötelezettsége a lapok részéről az, hogy a szükséges hirdetéseket közzéteszik, a kormány részéről pedig az, hogy átalányt fizet ezen közlésekért. A tényállás az, hogy ha ezen közlésekért soronként fizetne a kormány, többet fizetne, mint az átalányösszeg. Ilyen átalányokra vonatkozik az akták nagyobb része. Egy akta vonatkozik arra, hogy a kereskedelemügyi minisztérium, évtizedes szokást követve, a mely jó szokás is és elkerülhetetlen szükséget is elégit ki, tanulmányútra küldött ki valakit, még pedig szocziálpolitikai tanulmányútra. (Helyeslés.) Most is vannak nemcsak e czélra, de más tanulmányozás czéljából is kiküldött megbízottak.