Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-105
302 Í05, országos ülés 1ÍI07 február 6-án, szerdán. Darányi Ferencz jegyző (olvassa) .• Szász József, a köztisztviselők eladósodása és a hitelszövetkezetek megrendszabályozása tárgyában a miniszterelnökhöz, a belügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez. Elnök : Nincs itt! Ki következik ? Darányi Ferencz jegyző (olvassa): Szmrecsányi György, a »Slovenszky Tisdenik« czimii tót nyelvű hetilapnak izgatása tárgyában, az igazságügyi miniszterhez. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs itt!) Elnök : T A képviselő' ur nincs itt. Darányi Ferencz jegyző: Brediceanu Koriolán, a bogsáni választókerületben a közhatósági közegek által a választási és gyülekezési jog ellen elkövetett törvénytelenségek tárgyában, a belügyminiszterhez. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Itt van!) Brediceanu Koriolán: T. ház! A közhatóság közegeinek azon kötelességével szemben, hogy a törvényt betartsák és minden polgárnak jogát tiszteljék, együtt jár a polgároknak azon joga és kötelessége, hogy minden hatósági közegnek visszaélését, minden törvénysértést felpanaszoljanak és annak orvoslását kérjék. Oly államban, hol a polgárok hiába panaszkodnak, oly államban, hol a polgárok orvoslást hiába várnak, a jogrend megrendül és a törvény uralma helyett zsarnokság áll be. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hol van ez ?) Endrey Gyula : Romániában ! Brediceanu Koriolán: Választhatják az urak az államot, én csak elveket mondtam, melyeket megczáfolni nem lehet. Ma egy hete szerencsém volt a bogsáni választókerületből . . . Buzáth Ferencz : Kirepülni ! (Derültség.) Brediceanu Koriolán : ... az ott elkövetett törvénytelenségeket feltárni és azoknak orvoslását kérni, de feleletet nem karjtam, annál kevésbbé orvoslást. Ebből azonban nem következik az hogy megszűnt volna a jogom, hogy az azóta folytatólagosan, rendszeresen elkövetett ujabb törvénysértéseket a t. ház előtt feltárjam, mert ha alkotmányunk alapja a nép választási joga és ha ez ellen sérelem elkövettetik, önök voltak azok, kik 30 esztendeig itt e házban eziránt panaszkodtak, és mi voltunk azok, a kik kün maradtunk épen ezen választási jog megsértése miatt. (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Ha most az érzékenységük teljesen eltompult, azért, mert nem önöket éri, nekünk mégis felpanaszolnunk kell ezeket, és ha kimaradunk, mégis hazánk iránti kötelességből kifolyólag mindig felpanaszolni fogjuk. Ha ekként tekintjük a dolgot, tisztában leszünk azzal, hogy velünk szemben a választási jog szabad érvényesülése tekintetében minden törvénysértés szabad. A bogsáni választókerület, mikor 1848-ban először hozták be a népképviseletet, Bogsánban ugy, mint az egész Krassó-Szörény vármegye, a hol a román nép a lakosság 90%-át képezte, mindig románt választott. (Egy hang jobbjélól: Kristófjyt!) Ha ezt tízezerszer fogják is felemlíteni, én mindig azzal fogok visszafelelni és kimutatni, hogy őt nem a román nép választotta, (Felkiáltások : Ki választotta?) hanem a rendszer ! (Zaj.) A rendszer választotta, önök voltak a privilegizáltak, a Mk választották a kormányt. 1861-ben románt választottak, 1863-ban románt, 1867-ben románt, 1869-ben románt, azután következett a Tisza-aera, akkor azután megválasztottak mindenféle, a kormány által kirendelt embereket. Hencz Károly : Ez csak a ti szégyenetek ! Brediceanu Koriolán: A kormányzati rendszer szégyene, mert nekünk nincs pénzünk, hogy 200.000 koronát áldozzunk egy választásra. Hencz Károly: A ti szégyenetek, hogy elfogadtátok ! Brediceanu Koriolán : Nekem most diszőrségem volt, ott voltak a csendőrök és a hatósági közegek. Nagyon sajnálom, hogy az urak itt játszanak ezekkel a szavakkal, hogy mi a népet valami törvénytelenségre, vagy nem a jogok tiszteletére tani tjük. Simkó József: A hazafiságra tanítsák! | Brediceanu Koriolán : Hazafiságra is tanítjuk ! Mikor az uj kormány átvette az állami hatalmat, hirdette a szabad választásokat, és a szabad választások eredménye az volt, hogy azokban a kerületekben, a hol, mikor szabad volt a választás, mint 1848-ban, 1861-ben, 1867-ben, 1869-ben, mindig románt választottak . . . (Felkiáltások : Oláht!) Ezzel az oláh szóval is jöjjünk tisztába. Az urak magyarok, a taliánokat olasznak mondj ák, és bennünket, románokat, kik az ő testvéreik vagyunk, oláhoknak. Ez az egy betű nem olyan nagy sérelem reánk nézve. (Zaj és mozgás.) Ma egy hete jártam a kerületben és azt tapasztaltam, hogy ott rendszeres tervvel van dolgunk. A hatóság minden hatalmát arra használja fel, hogy minden szabad érintkezést a román nemzeti párti választók közt megakadályozzon, ellenben Weisz Julián választóinak és korteseinek salvus conductus van adva a hatóságok részéről. Ezen tapasztalataimról egy pár szemelvényt a ház előtt fel akarok tárni, a következtetéseket majd az urak le fogják vonni, ha tetszik. A csendőrök elárasztották a kerület valamennyi községét és Zsidóvinban az első az volt, hogy a lelkész lakását, a tanitó lakását és más előkelő polgárok házát őrizet alá vették. Ogerlacs Sándort, mondom, pénteken délután félőt órakor nyilt utczán feltartóztatták a csendőrök és bekísérték a községházához, ott pedig tudatták vele, hogy többé nem engedik meg neki, hogy az utczán járjon, mert ha még egyszer ott találják, bekísérik Bogsánra a fogházba, és fogva tartják a választás befejezéséig. Ilyen eset volt már a múlt választások alkalmával Oraviczabányán is. Midőn
