Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-105

ÍÖ5. országos ülés 1907 február Ú-án, szerdán. 303 kiszabadult a községházából, hazafelé menve egy másik csendőrőrjárattal találkozott és az újra feltartóztatta, és újra bekísérte a lelkészt saját községébe, a községházához és ugyanezzel fenyegette. A másik eset Iliescu raffnai tanítóval történt, ki magánügyei miatt a közeli Zsidovin községben járt és útjában a lelkészszel találkozott. A csendőrök feltartóztatták, bekísérték és azt jelentették ki, hogy nem engedik meg neki, hogy a lelkészszel, mint notórius izgatóval beszéljen. (Zaj.) Odajutottunk, hogy azt, ki a hű polgár, Id az izgató, most az utolsó csendőr dönti el Magyarországon, mert innen a miniszteri székből hangoztatták, hogy oltalomba veszsziik minden polgárnak törvényes jogait, ha hű polgár. Már most látjuk a praxisból, hogy a csendőr miként értelmezi azt, hogy ő van hivatva egyik vagy másik polgár hazafiságát és hűségét megítélni. Én köszönöm az ilyen felfogást, a melynek következményeit a perifériákon nem lehet előre meghatározni és eldönteni, de én ezt mindenesetre nagyon veszélyesnek tartom. Ezt a tanítót beküldötték a községházához és azután kiutasították a községből. (FelMáltások : Mert izgatott!) Román-Bogsánban be volt jelentve egy népgyűlés dr. Branisce jelöltünk által a főszolgabírónál, a ki azt tudomásul vette. Ennélfogva plakátokat készítettek és kiküldöttek a községbe, hogy azokat a házfalakra ragaszszák fel. Murariu Péter és Zebuk Nicolae felragasztották a plakátokat, de letépettek és a csendőrök elvitték az illetőket a községházára, a honnan azután a jegyzői irodába kisérték be őket. (Felkiáltások : Ali volt a plakáton ?) Az, hogy az 1907. év február 2-án, szombaton délután bejelentett gyűlés fog tartatni Román-Bogsánban. (Zaj és felkiáltások : Semmi más ?) Semmi más. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Brediceanu Koriolán : Maria István, 16 éves hajadont a csendőr letartóztatta és zaklatta, kérdezvén, hogy merre megy. Ezen tények mindenesetre igazolják azt, hogy a román választóknak tiltva van a szabad érintkezés egymás közt, a mit a törvény mindenkinek biztosit, hogy véleményeit terjeszsze, hogy véleményeit közölje a választóközönséggel, hogy annak szabad választása legyen, vájjon elfogadja-e azokat vagy nem. Nekünk csak liferálni szabad szavazatokat a kormány által felállított jelölt javára, akkor jó hazafiak vagyunk; de a mikor nem tettük, daczára annak, hogy egyáltalában mindig többségben volt a mi jelöltünk, arra a szerencsés időpontra jutni nem voltunk képesek, hogy minket kikiáltsanak képviselőknek. AkkoT beállt az ország alkotmányos életében az a szomorú helyzet, hogy a nép és a választópolgárok önérzetesebb része egyáltalában nem vett részt a választási küzdelemben. (Egy hang balfelől : Milyen mandátum ?) Én a múlt időkről beszélek. Vagy nem figyelnek ide, vagy pedig szándékosan háborgatni akarnak. (Elnök csenget.) És ugyanakkor történt, hogy a mikor Jókai Mór, a legnagyobb magyar költő, egész Magyarországon nem kapott kerületet magyarjai között, akkor mi tőlünk kapott egyet és minket ért az a dicsőség, hogy Jókai a képviselőházba bekerült. Hogy pedig a választási joga tiszteletben tartassék, azt mondottam RománBogsánban a választók előtt, hogy ne csak arra törekedjenek, hogy az az illető az első megjelenésre tetszik-e nektek vagy sem, hanem nézzétek meg azt is, hogy az illető hogy miként működik az országházban. Mert ép ugy, a mint neki megvan a jogosultsága, hogy benneteket az országgyűlésen képviseljen, ép ugy megvan nektek a jogotok, hogy őt ellenőrizzétek és neki megmondhassátok, hogy helyesen cselekszik-e vagy nem. Mi mindig azt hangoztattuk, hogy a nép Ítéljen felettünk. Nem félünk ettől, és hogy ha a nép szabadon fog megnyilatkozni, mi nyugodtan várjuk az ítéletet. De viszont megmondtam azt is, hogy addig, a mig a nép elfogadja álláspontunkat, nem szólnak eljárásunk ellen, akármit szóljanak a többiek, a más pártokhoz tartozók, azzal mi nem törődünk. Nem akarjuk mi kivonni magunkat, t. ház, semmiféle felelősség alól. Mi nem azért küzdünk, hogy a parlamentbe bejuthassunk, (Felkiáltások a baloldalon : Dehogy nem!) hanem azért, hogy a nép jogainak, a melyeket törvény és alkotmány biztosit, érvényesülést szerezzünk. Ez volt politikai álláspontunk a múltban és ez lesz a jövőben is. És azért nincs semmit eltitkolnunk, nincsen mit szégyelnünk és nincsen okunk félni a felelősségre vonástól. (Folytonos zaj. Felkiáltások a baloldalon: Kristóffyt is ti választottátok meg 1) Tartsátok meg magatoknak, hiszen magyar ember. Szemelvényeimből még egyet fogok felhozni, t. ház,... (Folytonos zaj és mozgás. Elnök csenget.) . . . Bordusz Petru és Belu György viszági lakosok, más kerületből lettek felfogadva, mert italmérési liczencziával bírtak. Sajnosán tudjuk, t. képviselőház, hogy a múlt kormányrendszer alatt az italmérési engedélyek kiadása is arra lett felhasználva, hogy az illető engedélyesek kortesczélokat szolgáljanak. Ez tény. Ezek először a lugosi főszolgabíróhoz lettek idézve, azután egy ügyvédi irodába, majd meg oda lettek vezényelve a bogsáni főszolgabíróhoz, később a valeapai jegyzőhöz. És ezen két parasztembernek salvus conductust adtak, nem tartóztatta le őket a csendőrség, sőt elősegítették őket a néppel való érintkezésben, hogy a más kerületbeli választókkal összejöhessenek. Ezt a szemelvényt is csak annak az igazolására hozom fel, hogy a mi választóink szabad érintkezési joga teljesen megszűnt ebben a kerületben, ellenben az ellenpárt érintkezési joga hatósági közegek által segitetett elő. A csendőrök kivezénylése előtt csend és rend uralkodott mindenütt, és biztosithatom az urakat, hogy a választókerületben polgárok felvilágosodottság tekintetében bármely magyar falubeli válasz-