Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-104

296 lÖí. országos ülés 1907 február 5-én, kedden. hadseregből jöttek át, nem bírták a magyar nyelvet, de ez az állapot ma már, hála Istennek, megszűnt. Állithatom, hogy ma már nincsen olyan honvéd tisztünk, a Id teljesen nem birná a magyar nyelvet. A horvát testvéreket kivéve a honvédségnél csakis a magyar nyelvet tudó tisztek szolgálnak. Kmety igen t. képviselő ur fejtegetésére azt vagyok bátor megjegyezni, hogy három tengerészeti hadkiegészitő kerület van. Egy van magyar, kettő van osztrák területen. A kit a magyar hadkiegé­szitő kerületben soroznak, az múlhatatlanul a tenge­részeinél tesz szolgálatot. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy kivéve azt a kevés embert, a ki a Duna mellett él és megkedvelte a vizi szolgálatot, általában a mi népünk irtózik a hajón való szolgá­lattól. (Felkiáltások : Víziszonyban szenvedünk! Lóra termett a magyar !) Számtalan eset van azon­ban, a hol a kézművesek és főleg a gépészek szivesen mennek a tengerészeihez, még ha a szárazföldi sereghez vannak is beosztva, mert a tengerészeinél továbbképzik magukat. Van egynéhány ilyen eset a honvédségnél. Ezeket mindig szivesen, készséggel helyeztetem át a tengerészethez, csakhogy kevés akad. A mi a ruházat átalakítását illeti, legyen sza­bad mindenekelőtt nyíltan megmondanom a ma­gam álláspontját és indokaimat, a melyeknél fogva hozzájárultam a ruházatra vonatkozó javaslat fel­terjesztéséhez. Húsz esztendő óta általános köve­telése a honvédtiszteknek, hogy a ruhájuk alakít­tassák át, mivel az drága, sokkal drágább, mint a mennyit pénzügyi helyzetük elbir. (Felkiáltások : Inkább adjunk fótiékot !) Ezt a felfogást ismertem, de meg minden egyes kerület és az egyes csapat­testparancsnokok is meg lettek erre nézve kér­dezve, és általános óhajtás volt a ruha egyszerű­sítése. Tény, hogy a mostani kabát körülbelül egy harmadrészszel olcsóbb, mint volt az atüla. Tapasz­taltam azt is, hogy a m. kir. csendőrség már 20 vagy 22 esztendő óta szintén ezt a fajta kabátot viseli. A felállított vezérkar, a mely a honvédség­nél már tizenkét esztendős életű, szintén ezt hordja, és egyáltalában nem találtam még — nem olvas­tam legalább, mert akkor még nem hallhattam — olyan éles kritikát ezen ruha ellen, mint a minőt most vagyok kénytelen végighallgatni. Méltány­lom ezen kritikát és méltóztassék csak egy kis időt adni reá, (Helyeslés balfelöl,) fogok arról gondos­kodni, hogy ez a ruha abban a magyar szabásban készíttessék, a mely talán meg fog felelni mind­nyájuknak. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon és jobbfelöl.) Wekerle Sándor minisztereinők: T. képviselő­ház ! (Halljuk! Halljuk!) Két ok indít engem a felszólalásra. Először az, hogy megnyugtassam Kmety Károly képviselőtársamat a tekintetben, hogy a czimer- és jel vénykérdésnek megoldása, nemzeti igényeinknek e téren való érvényre­juttatása a kormánynak egyik feladatát képezi (Éljenzés balfelől. Halljuk!) és pedig olyan fel­adatát, a melyre nézve a kezdeményező intézke­déseket és lépéseket máris megtette. (Élénk helyeslés a baloldalon és jobb felől.) Nem czélunk ezt a kérdést hosszú pórázra engedni. Meggyőződ­hetik róla a t. képviselő ur, hogy több felállított kívánalmainkkal együttesen a lehető legrövidebb idő alatt kívánjuk ezt a kérdést is megoldásra juttatni. (Élénk helyeslés a baloldalon és jobbfelöl.) Másik indoka felszólalásomnak az, hogy Szap­panos István t. képviselőtársam határozati javas­latával szemben jelenteni kívánom álláspontomot. En nemcsak természetesnek találom, hanem tudom egészen méltányolni is azt, hogy ő a külön magyar hadsereget, mint programmjának egyik sarkalatos és alapvető pontját egy határozati javaslat benyúj­tása által mielőbb megvalósíttatni kivánja. Ezzel szemben azonban kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy legyen szives t. képviselőtársam ennek a kormánynak átmeneti jellegét figyelmére mél­tatni, (Helyeslés balfelől.) valamint azokat a fel­adatokat, a melyekre vállalkozott és a mely fel­adatoknak becsülettel megfelelni igyekszik. (He­lyeslés balfelől.) Bocsánatot kérek, mi arra vállalkoztunk, hogy helyreállítjuk a törvényes jogrendet, az alkotmá­nyos és jogéletnek folytonosságát, ezenkivül előké­szítjük a nagy választói reformot. Ezek sarkalatos alapelvei a mi programmunknak, s ezen elvállalt kötelezettségen tul önként és természetszerűleg egy más kötelezettséget is magunk elé állítottunk, azt a kötelezettséget, hogy a jövő kibontakozásnak útjait is egyengessük és előkészítsük. (Elénk helyeslés.) De azt, t. képviselőház, hogy függőben tartott kérdések rögtönös megoldására vállalkozzunk : ezt saját részemről el nem fogadhatnám. Én t. képviselőtársam határozati javaslatát mellőzendőnek tartom. (Helyeslés.) Mellőzendőnek tartom először azért, mert igen sokan vannak ebben a iázban és a koalliált pártok között, a kik elvi álláspontjuknál fogva egyáltalában nem teszik a külön hadsereg kérdését magukévá. (Mozgás balfelől.) Egy hang (a baloldalon) : A kényszerűség! ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Bocsánatot kérek, olyan is van, a ki nem fogadta el, a ki előtt nem a kényszerűség vagy a lehetőség volt irányadó és akkor, a midőn felállíttattak az egyes politikai pártok programmjai, nem is a kényszerűség, hanem e pártok elvi álláspontja volt a döntő. De másodszor azt hiszem, hogy valamennyiünk­nek programmja az, hogy ezen átmeneti időszak­ban a katonai kérdéseket ne bolygassuk, és ezen programmra nézve kértük ki a nemzetnek jóvá­hagyását és nyertük azt meg a választásokon. Harmadszor én azt hiszem, hogy t. képviselő­társamnak saját álláspontjából sincs érdekében ezen kérdés preczipitálása, (Helyeslés balfelől.) mert higyje el nekem t. képviselőtársam és a t. ház, hogy a politikai kérdések megoldását nem akkor siettetjük, hogy ha azokat preczipitálva napirendre tűzzük, (Igaz! Ugy van! balfelől.) hanem akkor, hogyha alkalmatos pillanatokban a talaj előkészítése után (Élénk helyeslés.) igye-

Next

/
Thumbnails
Contents