Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-104

296 lÖí. országos ülés 1907 február 5-én, kedden. hadseregből jöttek át, nem bírták a magyar nyelvet, de ez az állapot ma már, hála Istennek, megszűnt. Állithatom, hogy ma már nincsen olyan honvéd tisztünk, a Id teljesen nem birná a magyar nyelvet. A horvát testvéreket kivéve a honvédségnél csakis a magyar nyelvet tudó tisztek szolgálnak. Kmety igen t. képviselő ur fejtegetésére azt vagyok bátor megjegyezni, hogy három tengerészeti hadkiegészitő kerület van. Egy van magyar, kettő van osztrák területen. A kit a magyar hadkiegészitő kerületben soroznak, az múlhatatlanul a tengerészeinél tesz szolgálatot. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy kivéve azt a kevés embert, a ki a Duna mellett él és megkedvelte a vizi szolgálatot, általában a mi népünk irtózik a hajón való szolgálattól. (Felkiáltások : Víziszonyban szenvedünk! Lóra termett a magyar !) Számtalan eset van azonban, a hol a kézművesek és főleg a gépészek szivesen mennek a tengerészeihez, még ha a szárazföldi sereghez vannak is beosztva, mert a tengerészeinél továbbképzik magukat. Van egynéhány ilyen eset a honvédségnél. Ezeket mindig szivesen, készséggel helyeztetem át a tengerészethez, csakhogy kevés akad. A mi a ruházat átalakítását illeti, legyen szabad mindenekelőtt nyíltan megmondanom a magam álláspontját és indokaimat, a melyeknél fogva hozzájárultam a ruházatra vonatkozó javaslat felterjesztéséhez. Húsz esztendő óta általános követelése a honvédtiszteknek, hogy a ruhájuk alakíttassák át, mivel az drága, sokkal drágább, mint a mennyit pénzügyi helyzetük elbir. (Felkiáltások : Inkább adjunk fótiékot !) Ezt a felfogást ismertem, de meg minden egyes kerület és az egyes csapattestparancsnokok is meg lettek erre nézve kérdezve, és általános óhajtás volt a ruha egyszerűsítése. Tény, hogy a mostani kabát körülbelül egy harmadrészszel olcsóbb, mint volt az atüla. Tapasztaltam azt is, hogy a m. kir. csendőrség már 20 vagy 22 esztendő óta szintén ezt a fajta kabátot viseli. A felállított vezérkar, a mely a honvédségnél már tizenkét esztendős életű, szintén ezt hordja, és egyáltalában nem találtam még — nem olvastam legalább, mert akkor még nem hallhattam — olyan éles kritikát ezen ruha ellen, mint a minőt most vagyok kénytelen végighallgatni. Méltánylom ezen kritikát és méltóztassék csak egy kis időt adni reá, (Helyeslés balfelöl,) fogok arról gondoskodni, hogy ez a ruha abban a magyar szabásban készíttessék, a mely talán meg fog felelni mindnyájuknak. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon és jobbfelöl.) Wekerle Sándor minisztereinők: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Két ok indít engem a felszólalásra. Először az, hogy megnyugtassam Kmety Károly képviselőtársamat a tekintetben, hogy a czimer- és jel vénykérdésnek megoldása, nemzeti igényeinknek e téren való érvényrejuttatása a kormánynak egyik feladatát képezi (Éljenzés balfelől. Halljuk!) és pedig olyan feladatát, a melyre nézve a kezdeményező intézkedéseket és lépéseket máris megtette. (Élénk helyeslés a baloldalon és jobb felől.) Nem czélunk ezt a kérdést hosszú pórázra engedni. Meggyőződhetik róla a t. képviselő ur, hogy több felállított kívánalmainkkal együttesen a lehető legrövidebb idő alatt kívánjuk ezt a kérdést is megoldásra juttatni. (Élénk helyeslés a baloldalon és jobbfelöl.) Másik indoka felszólalásomnak az, hogy Szappanos István t. képviselőtársam határozati javaslatával szemben jelenteni kívánom álláspontomot. En nemcsak természetesnek találom, hanem tudom egészen méltányolni is azt, hogy ő a külön magyar hadsereget, mint programmjának egyik sarkalatos és alapvető pontját egy határozati javaslat benyújtása által mielőbb megvalósíttatni kivánja. Ezzel szemben azonban kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy legyen szives t. képviselőtársam ennek a kormánynak átmeneti jellegét figyelmére méltatni, (Helyeslés balfelől.) valamint azokat a feladatokat, a melyekre vállalkozott és a mely feladatoknak becsülettel megfelelni igyekszik. (Helyeslés balfelől.) Bocsánatot kérek, mi arra vállalkoztunk, hogy helyreállítjuk a törvényes jogrendet, az alkotmányos és jogéletnek folytonosságát, ezenkivül előkészítjük a nagy választói reformot. Ezek sarkalatos alapelvei a mi programmunknak, s ezen elvállalt kötelezettségen tul önként és természetszerűleg egy más kötelezettséget is magunk elé állítottunk, azt a kötelezettséget, hogy a jövő kibontakozásnak útjait is egyengessük és előkészítsük. (Elénk helyeslés.) De azt, t. képviselőház, hogy függőben tartott kérdések rögtönös megoldására vállalkozzunk : ezt saját részemről el nem fogadhatnám. Én t. képviselőtársam határozati javaslatát mellőzendőnek tartom. (Helyeslés.) Mellőzendőnek tartom először azért, mert igen sokan vannak ebben a iázban és a koalliált pártok között, a kik elvi álláspontjuknál fogva egyáltalában nem teszik a külön hadsereg kérdését magukévá. (Mozgás balfelől.) Egy hang (a baloldalon) : A kényszerűség! ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Bocsánatot kérek, olyan is van, a ki nem fogadta el, a ki előtt nem a kényszerűség vagy a lehetőség volt irányadó és akkor, a midőn felállíttattak az egyes politikai pártok programmjai, nem is a kényszerűség, hanem e pártok elvi álláspontja volt a döntő. De másodszor azt hiszem, hogy valamennyiünknek programmja az, hogy ezen átmeneti időszakban a katonai kérdéseket ne bolygassuk, és ezen programmra nézve kértük ki a nemzetnek jóváhagyását és nyertük azt meg a választásokon. Harmadszor én azt hiszem, hogy t. képviselőtársamnak saját álláspontjából sincs érdekében ezen kérdés preczipitálása, (Helyeslés balfelől.) mert higyje el nekem t. képviselőtársam és a t. ház, hogy a politikai kérdések megoldását nem akkor siettetjük, hogy ha azokat preczipitálva napirendre tűzzük, (Igaz! Ugy van! balfelől.) hanem akkor, hogyha alkalmatos pillanatokban a talaj előkészítése után (Élénk helyeslés.) igye-