Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-104
286 iOk. országos ülés Í907 február 5-én, kedden. Határozati javaslatot nyújtok be, habár biztosan tudom, hogy most ezek az eszmék még ujak önök előtt és nem fognak kellő támogatást nyerni. (Zaj.) De remélem, hogy legalább eszmeanyagot nyújtottam az iránt, hogy milyen a mi felfogásunk. Lehet ez a felfogás az önök szempontjából tekintve a dolgokat, téves, . . . Nagy György : Bűnös ! Vajda Sándor : . . . lehet bűnös, hazafiatlan, hazaáruló, bánom is én, hogy milyen, de mindenesetre érdekes lesz, hogy önök. is megfontolják, mi is megfontoljuk és ha majd gondolkoztunk rajta, ismét beszéljünk felőle. Határozati javaslatom a következő (olvassa) : »Utasittatik a hadügyi kormány: 1. Az ezredek akként szervezendők, hogy a legénység lehetőleg ugyanazon nemzetiséghez tartozzék, ug3 r a közös, mint a honvédhadseregnél. 2. Ezrednyelvnek tekintendő az ezred legénysége többségének anyanyelve. 3. Kiképzési nyelvnek használandó mindazon nyelv, mely az ezred legénységének legalább 20%-ának anyanyelve. 4. A különböző hadtestparancsnokságok területein levő, összes, bármily jellegű katonai iskolákban a határozati javaslatom 1. pontja értelmében megállapítandó ezrednyelvek tüzetesen tanitandók cly mértékben, hogy az azon iskolákból kikerülő tisztek képesek legyenek a legénységet a saját anyanyelvén oktatni és kiképezni. 5. A hadbiróságoknál oly hadbirák alkalmaztassanak, kik az ezrednyelvet értik és tolmács nélkül képesek hivatásuknak megfelelni. 6. Az összes katonai tanintézetekben a növendékek az illető hadtestparancsnokság területén lakó nemzetiségek számarányához mérten, melyen a tanintézet van, veendők fel. 7. Úgyszintén az illető hadtestparanesnokság területén lakó nemzetiségek számarányához mérten veendők fel az illető hadtestparancsnokság területén levő katonai tanintézetekbe a növendékek az alapitványi helyekre. 8. A hitoktatás minden katonai tanintézetben levő növendéknek saját anyanyelvén adandó elő. T. ház ! Ha a hadügyminiszter ezeket az eszméket el fogja fogadni és ha egy ilyen hadsereg keretében fogják kérni tőlünk, nemzetiségi pártiaktól a költségek és az ujonczok megszavazását, akkor bármilyen nagy ujonczjutalékot mi is szivesen meg fogunk szavazni, de egy elpitreicholt hadseregnek nem szavazunk meg egy vasat sem. (Helyeslés a nemzetiségek padjain.) Raisz Aladár jegyző: Szappanos István! (Halljuk ! Halljuk ! Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szappanos István : T. ház ! Annak előrebocsátásával, hogy a szövetkezett ellenzékből alakult mélyen t. kormányunk előtt hódoló tisztelettel állok meg (Helyeslés.) és bizalmamat helyezem belé, hogy Magyarországnak minden néven nevezendő jogait, törvényeit és igaz ügyeit fogja elébünk terjeszteni és azokat minden törvényes módon elő fogja mozditani, (Élénk helyeslés.) a jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot elfogadom é& megszavazom. (Helyeslés.) De miután ez a törvényjavaslat a véderőnek kiegészítését tartalmazza, eltekintve attól, hogy a mi véderőnk micsoda nemzetiségekből stb. áll, kérésem esak^az, hogy ennek szervezését pár szóval elmondhassam. (Halljuk ! Halljuk !) Egyedül a békelétszámot fogom most előterjeszteni. Van 28 honvédgyalogezredünk. Megengedik, hogy a honvédségen kezdem. (Helyeslés.) E között a 28 ezred között van négy horvát ezred. Honvédhuszárezredünk van kilencz . . . Egy hang (balfelől) : Tiz ! Szappanos István : . . . illetőleg tiz, de egy van horvát nyelvű, e szerint tehát a horvát teszi ki a tizediket. A vezényleti nyelv ugyanebben a kilencz ezredben magyar. A 28-ik honvédgyalogezred áll négy zászlóaljból, ugyancsak négy századból; tizennégy honvédezredünk van, a mely áll tizenhárom zászlóaljból és tizennégy századból. A tagozatok a tizennégy huszárezredben a következők : egy ezredben van két osztály, átlag három századdal, összesen ötvennégy század. A honvédség létszáma, a horvát ezredek kivételével, igy áll: havi dijas van 2064, legénység 26.691. Tiszti szolgaváltság élvezetében levő személyek: 1128. A lovasságnál: napidijas van 356, legénység 418. Tiszti szolga a gyalogságnál van 936, a lovasságnál 335, összesen 1271. Ezen számok felsorolása után vessünk egy pilantást a honvédségre. (Halljuk ! Halljuk !) Mindnyájan tudjuk, hogy a honvédséget egy szép reményünk megvalósítása végett állítottuk fel. (Igaz! Ugy van !) Az a szép remény az volt, hogy azokat az 1848-iki félisteneket, a kik a magyar vitézséget egész Európával és a félvilággal megismertették, majd ugyancsak ez a honvédség fogja szülni és feleleveníteni. De, t. uraim, ha most honvédeinket tekintjük, ha nézzük azoknak munkálkodását, azt tapasztaljuk, hogy ma már a honvédek közé is be akarják csempészni, — de nem is csempészik, hanem nyilvánosan is megteszik, — a germanizáczóit. (ügy van!) '-i ' Ha egyebet se tekintünk, ott van az, hogy olyan tisztek is plántáltatnak át a honvédtisztikarba, a kik talán csak hallomásból tudják, hogy van magyar nyelv, de a magyar nyelvet egyáltalában nem beszélik. Ez már maga is igazolja állításomat. A honvédség hivatalos közlönyének 1906. évi június 12-iki 21. számát is megemlítem, a melyben a honvédség ruházatát rendeletileg megváltoztatják, elfordítják. Ily körülmények között bizony valami nagy bizalommal nem lehetünk a honvédség iránt! Vissza kell térnem arra az esetre is, a mikor honvédeink Bécs sugallata következtében szent kötelességüket megtagadva, a honatyákat innen kiverték. (Ugy van !) A mikor ez történt, uraim, azt gondoltain, hogy én, mint egyike a legöregebI beknek (Éljenzés.) utolsónak maradok, hogy ha
