Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-103

103. országos ülés 1907 február h-én, hétfőn. 277 índeczens formában jutnak kifejezésre, ugy, hogy alkalmasak az egész magyar közéletet, különösen pedig a szerb egyházi életet is ugy feltüntetni, a mint feltüntetni azt a közügynek érdekében nem áll. A patriarcba ellen korábban is, most is hozattak fel vádak, és engedelmet kérek, hogy a t. képviselőtársamnak azt mondom, hogy nem temesvári püspöki működése köréből, nem patriarehai működése köréből hozattak fel egyszerre ezek a vádak, hanem megosztva hozattak fel. Azelőtt esperességi működését kifogásolták, 1902-ben. Ez valahogy elintéztetett. Most temesvári püspöki minőségében elkövetett állitólagos visszaéléseit hozzák tapétára és a tudott kifogások közül egyet még nyitva tartanak esetleges későbbi kifogásolásra. Ezek, kérem, tények. Az első észrevételem az, hogy hozzanak fel minden kifogást ellene, de méltatlannak tartom azt, hogy ezek a kifogások megosztva és részletekben hozassanak elő, hogy ez által a szerb egyháznak az a sebe folyton nyitva tartassék. Én, t. ház, a hozzám intézett kérdésre csak ezt válaszolhatom, hogy eddig a pillanatig az e hó elsején hozott határozatról még hivatalos tudomásom nincsen. Most táviratoztattam oda, hogy ezen határozatnak hivatalos másolata, illetőleg a hivatalos határozat kezemhez jusson és ezen határozathoz kéjíest fogok eljárni. Tudomásom szerint az a kiküldött úgynevezett revizionális bizottság nem azt határozta, nem is javasolhatta, hogy a patriarcha mozdittassék el állásából. A tizenhetes revizionális bizottság igenis tett kifogásokat a patriarchának még 17 év előtti temesvári püspöki minőségében fofytatott vagyonkezelése ellen és azt indítványozta, hogy a mennyiben a patriarcha ezeket az összegeket meg nem téritené, a statútumoknak megfeíelőleg ez birói utón érvényesíttessék a patriarcha ellen. A kisebbségnek véleménye az volt, hogy nem csak a patriarcha, hanem vele együtt akongreszusi választmány is felelős ezekért; a többség véleménye ellenben .az volt, hogy direkt a patriarcha ellen lépjenek fel, ha nem tesz eleget állitólagos téritményi kötelezettségének. Ez volt a tizenhetes bizottság javsalata. A plénumban szólaltak azután fel az ellen, hogy a patriarcha méltatlan az állásra és hivták fel őt a lemondásra. Bocsánatot kérek, nekem akkor, mikor egészen pártatlanul — mert nekem semmi okom sincsen sem a patriarcha ügyeit elsimítani, sem pedig más, ellene irányuló személyes befolyásoknak vagy rancune-öknek tért engedni — nekem e helyről egy feladatom lehet: hogy a fennálló törvényeink értelmében nekünk nyújtott jog alapján az igazságnak megfelelően juttassuk ezt a kérdést valahára végleges megoldásra. (Hdyeslss.) Itt, én azt hiszem, nem lehet egyoldalúan állást foglalni, a patriarchát nem lehet elvonni rendes biráitól, (Helyeslés.) nem lehet egyszerű vádakra azt mondani, hogy méltatlan és ennélfogva elmozditandó. (Helyeslés.) Mit tehetünk mi, t. ház ? Mi fennálló törvényeink értelmében azt tehetjük, hogy először is bekivánjuk a kongresszus határozatát, megvizsgáljuk azt, hogy a kongresszus megmaradt-e a saját hatáskörében ezen határozat hozatalánál és vagyonfelügyeleti jogunknál fogva megvizsgáljuk magunk is a felhozott panaszokat, azután ezen pártatlan vizsgálat eredményéhez képest fogunk eljárni. Legyen meggyőződve a t. ház, hogy minket igenis az a szempont vezérel, hogy a közerkölcsöket juttassuk érvényre. A közerkölcsök érvényre juttatásánál ott, a hol autonóm egyházi ügyekről van szó, bocsánatot kérek, de politikai szempontok által magunkat befolyásoltatni nem engedjük. Politikai szempontok csakis a közerkölcs és egyházi érdekek szempontjából foroghatnak fenn, de pártpolitikai szempontok, nagyon természetesen, erre befolyást nem gyakorolhatnak. Ezen tárgyilagos alapon fogjuk az ügyet megfelelő megoldásra juttatni ; megfelelő megoldásra fogjuk juttatni annak az elvnek szemmel tartásával, hogy annak az odiózus ellentétnek, a mely kifejlődött a szerb kongresszus tagjai között, különösen pedig a patriarcha és a kongresszus mai többsége között, valahára véget vessünk. Kérem a t. házat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Elénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Hadik Sándor: T. ház ! En az igen tisztelt miniszterelnök urnak válaszát, a mennyiben azon alapos reményre jogosit fel, hogy ezen odiózus ügy végre le fog kerülni a közügyek teréről, örömmel és köszönettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a ház a miniszterelnök ur válaszát, igen vagy nem \ (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a választ tudomásul vette és az ülé st bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 5 perczkor.) Hitelesítették: Czibur Bertalan s. k. naplóbiráló-b Nemes Bertalan s. k, i tagok.