Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-104
104. ORSZÁQOS ÜLÉS 1907. február 5-én, kedden, Justh Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Az 1907. évi ujonezlétszám megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Jekelfalussy Lajos, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d, e. 10 óra 5 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Hammersberg László jegyző ur fogja vezetni ; a javaslatok mellett felszólalókat Raisz Aladár, az azok ellen felszólalókat pedig Darányi Ferencz jegyző ur fogja jegyezni. Mindenekelőtt hitelesíteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvének azon részét, a mely még nem hitelesíttetett. Kérem Hammersberg László jegyző urat, hogy a múlt ülés jegyzőkönyvének ezen részét felolvasni sziveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1907 február hó 4-én tartott ülés jegyzőkönyvének nem hitelesített részét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a múlt ülés jegyzőkönyvének most felolvasott részére, igen vag} 7 nem 1 (Nincs!) Ha nincsen észrevétel, a jegyzőkönyv ezen részét hitelesítettnek jelentem ki. Elnöki előterjesztéseim nincsenek. Következik a napirend szerint a közös hadsereg, haditengerészet, valamint a. honvédség ujonczlétszámának az 1907. évre való megállapítása tárgyában a honvédelmi miniszter törvényjavastának (írom. 331, 373) tárgyalása. Raisz Aladár jegyző: Issekutz Győző ! Issekutz Győző: T. képviselőház ! A parlamenti gyakorlat szerint az ezen tárgyban közvetlen előttem felszólalt képviselő ur beszédével kellene foglalkoznom elsősorban, azonban ugy azon beszédnek tartalma, mint azon kivételes helyzet, a melyben a t. képviselő ur van, a mely helyzettel azonban felszólalása által igénytelen nézetem szerint visszaélt, felment engemet ezen köteles udvariasság alól. Foglalkoznom kellene azokkal az érdekes fejtegetésekkel is, a melyeket Okolicsányi László t. képviselő ur, a függetlenségi párt hivatalos szónoka itt a véderő jellegének kidomboritása, a véderőnek nemzeti szellemben való fejlesztése kérdéseiben felemiitett. Én azonban azon szerény nézetben vagyok, hogy ezeket a kérdéseket a mostani kivételes helyzetben, a midőn ugy a pártok, mint a kormány épen a nemzeti követelések érvényesítése tekintetében is bizonyos status quohoz vannak kötve, azokat, mondom, most vita alá vonni annál kevésbbé czélszerű, miután majd erről a védtörvény reviziója alkalmával és különösen, ha — a mit, azt hiszem, kikerülni nem lehet — az ujonezlétszám felemelése kérdéséről kell tanácskozni. A háznak nemcsak joga lesz, de kötelessége is lesz ekkor megszabni azokat a feltételeket, a melyeket mint ellenértéket a nemzeti véderő hatványozott fokban való megajánlásához fűz. Én a magam igénytelen nézeteit mondom el, nem a pártom nevében beszélek, akkor, a mikor elsősorban a t. előadó urnak és Okolicsányi László t. képviselőtársamnak is egy kijelentésével foglalkozom. A t. képviselő urak az ujonezlétszám megszavazásánál szükségesnek tartják kiemelni, hogy pártállásukra való tekintet nélkül és elveik fenntartásával járulnak a törvényjavaslat elfogadásához. Magam részéről, mint az 1867-iki kiegyezés rendületlen híve, kijelentem, hogy én igenis a pragmatika szankezión felépült 1867 : XII. t.-cz. törvényes kriteriónjaként szavazom meg a kért ujonezokat. Az ujonezok megszavazása igénytelen nézetem szerint nem is annyira bizalmi kérdés, mint inkább alkotmányjogi biztosíték. Közjogunkban két alkotmányjogi biztosítékunk van, az egyik a költségvetés megszavazása, a másik az ujonezok megszavazása. A költségvetés megszavazása lehet még bizalmi kérdés, a mennyiben a költségvetés megszavazása által a mindenkori kormánynak megadom a kormányzati segédeszközöket. Az
