Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-99

.0.9. országos ülés 1907 könnyen elsiklani. Ez oly erkölcsi züllöttségre mutat, (Egy hang balfelől: A támadók részéről!) akárki részéről, hogy igazán el kell hogy szomoritsa az embert. T. ház ! Befejezett tény, hogy az igazságügyminiszter meg van bukva, és igazán nem értem, hogy miért nem tétetett erről jelentés itt a házban. Igazán a parlamentarizmus ellenére levőnek látom ezt a bukást, mert a képviselőház sem azokkal az okokkal, sem azokkal a tényekkel még nem foglalkozott, a melyek a kormányban ezt a parcziális válságot előidézték. Ugy látszik, hogy ez a parlamentáris elvnek szándékos negligálása. Hiszen a legnevezetesebb kérdésekről, melyek a politikában dominálnak, nem itt a képviselőházban nyerünk tájékozást, hanem az újságokból. Itt van mindjárt az ujonczlétszám felemelésének kérdése, a mely a sajtó szerint már befejezett dolog ; itt van a kormánynak az általános választójog kérdésében elfoglalt álláspontja. Legutoljára ebben a kérdésben a miniszterelnök ur a Pester Lloyd-nak egy tudósítója előtt a karácsonyi ünnepek alkalmával nyilatkozott. Ebben az interview-ban . . . Egy hang (balfelől) : Czikk volt! Vlád Aurél : Bocsánatot kérek, egy interview volt, a mely a miniszterelnök ur nyilatkozatait foglalta magában. Minthogy ezek a nyilatkozatok nem fedik azt a programmot, a melyet a miniszterelnök ur annak idején előadott, ennélfogva kötelességemnek tartom ezzel a kérdéssel itt foglalkozni, hogy a miniszterelnök urnak alkalma legyen a képviselőházat e kérdésben tájékoztatni. Nem arra helyezek én súlyt, hogy a miniszterelnök ur a volt igazságügyminisztertől eltérőleg akként nyilatkozott, hogy a választói reformot tárgyazó javaslat csak a jövő télen fog a t. ház elé terjesztetni, mig a volt igazságügyminiszter ur azt állította, hogy az őszi ülésszakban fog beterjesztetni. Ugron Gábor: Egyre megy! Vlád Aurél: De sokkal lényegesebb momentumot foglal magában a miniszterelnök urnak akkori állítólagos kijelentése, a mely szerint a kormány még most is foglalkozik a statisztikai adatoknak összegyűjtésével, még pedig két irányban : a választókerületek beosztása tekintetében és a választói jog kiterjesztésének mértéke tekintetében. Bocsánatot kérek, ha a kormány ma még statisztikai adatokat gyűjt arra vonatkozólag, hogy milyen terjedelemben, milyen mértékben terjeszsze ki a választói jogot, akkor mit jelent ez ? Akkor azt jelenti, hogy nem lesz általános választói jog, akkor a miniszterelnök urnak ez a nyilatkozata megczáfolja a kormányprogrammban tett azt az állítását, hogy a uj választói reform az általános szavazati jog eszméjének alapján fog megvalósulni. Molnár Jenő: Ö azt akarja, hogy a választói jog szűkítésére gyűjtsék az adatokat, nem a kiterjesztésére. (Derültség.) január 29-én, kedden. 183 Vlád Aurél : Én azt hiszem, hogy az országközvéleménye elvárhatja, hogy ebben a tekintetben a, kormány tájékoztatást nyújtson. T. képviselőház ! Három fontos kérdés dominálja a magyar politikai életet; három fontos kérdés az, a melyeknek megoldásától függ, véleményem szerint, Magyarország jövője : egyik a katonai kérdéseknek komplexuma és az ezzel kapcsolatban lévő közjogi kérdések, a második a nemzetiségi kérdés és a harmadik a szocziális kérdés. A mi a katonai kérdést illeti, azok állítólag ki vannak kapcsolva, ezekre vonatkozólag a mostam koaliczió állitólag lemondott egyelőre minden követelésről, kötelezvén egyúttal magát arra, hogy a rendes ujonczlétszámot megszavazza, és némelyeknek állítása szerint — még pedig beavatott köröknek állítása szerint — kötelezte volna magát arra is, hogy az ujonczlétszámot 21.000 emberrel szaporítani fogja. A mennyiben ez a hir a valóságnak megfelel, akkor a katonai kérdések újból kisérteni fognak, újból foglalkoztatni fogják a közvéleményt. T. ház ! Azt hiszem, hogy a lefolyt küzdelem egyáltalán nem vet fényes világítást azoknak bölcseségére és előrelátására, a kik azt kezdték, mert hiszen mindenkinek tisztában kellett volna azzal lenni, hogy ez hatalmi kérdés és hogy hatalmi kérdéseket nem paragrafusokkal, sem országgyűlési határozatokkal elintézni nem lehet, hanem tisztán azzal, a mi azok lényegét képezi. T. ház ! Ha már előrelátás hiányában belementek ebbe a küzdelembe, természetes volt, hogy az alkotmányt másként megvédeni nem lehetett, mint ugy, mint az tényleg történt. Én t. képviselőház, a függetlenségi és 48-as párt mostani magatartásában nem látok egyebet, mint annak az elismerését, hogy tényleg hiba volt annak idején azon kérdések felvetése. (Ellenmondások a baloldalon.) és hogy sem az ország, sem különösen a függetlenségi és 48-as párt erejéhez nem mért az a feladat, illetőleg sem az ország, sem a függetlenségi párt nem bír azzal az erővel, hogy ilyen küzdelmet sikeresen végigharczoljon. Farkasházy Zsigmond: Majd megmutatjuk ! Vlád Aurél : És ha van önökben előrelátás és van még önökben józan belátás, akkor bizonyára félre fogják tenni ezen kérdések további feszegetését. (Ellenmondások a baloldalon.) A második kérdés, t. ház, mely sürgetően megoldásra vár, és a mely sürgetően kell hogy foglalkoztassa politikai életünket és államíérfiainkat, a nemzetiségi kérdés. Kálosi József: Delendam esse censeo ! Vlád Aurél: T. ház! A nemzetiségi kérdés nem a nemzetiségeknek, nem a magyarajku állampolgároknak a kérdése. Ép annyira a magyarságé, ép annyira a magyar államnak, a magyar állam jövőjének és nagyságának a kérdése ez. Mert hiszen csak nem lehet közömbös sem a magyar államra, sem a magyar államférfiakra az, vájjon az állampolgároknak fele meg van-e a sorsával elégedve vagy sem?