Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-78

78. országos ülés 1906 deczember ík-én, pénteken. íis nék, legyen szabad, régi szokás szerint, legelőször az előttem felszólalt Goldis László t. képviselőtársamnak néhány megjegyzésére reflektálnom. (Halljuk ! Halljuk !) Nagyon sajnálom, hogy a nemzetiségi képviselők közül senki sincs jelen, mert valóban óhajtottam volna, hogy szavaimat hallgassák meg. A képviselő ur tegnap statisztikai adatokat hozott fel, melyeknek értelmében a lélekszám aránya szerint bizonyítgatta, hogy a görög-keleti egyház az állam részéről mennyivel kevesebb segítséget kap, mint a két protestáns vallásfelekezet és az unitáriusok. A t. képviselő ur beszédének egy része, az, amikor jelezte a képviselő ur, hogy ő tanár és a közoktatás- és a nevelésügy terén teljesen otthonos, igen helyes volt. A magam részéről is készségesen elismerem, hogy a kéjjviselő ur egyes dolgokban, melyek a közoktatást, a nevelést érintették, nem csekély szakképzettséget árult el. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Akkor azonban, midőn ezeket az összeüasonlitásokat tette, mikor egyházát a protestáns vallásié] ekeztekkel szembe állította, méltóztassanak megengedni, nem szerencsésen járt el t. képviselőtársam. Nem járt el szerencsésen először is azon okból, mert ugyanakkor, a midőn bizonyítgatta, hogy lélekszám szerint egyházának hívei mennyivel kevesebbet kaptak, elhallgatott két fontos és nevezetes dolgot, a melyekre vonatkozólag, ha t. képviselőtársam itt volna, megkérdezném véleményét. (Halljuk ! Halljuk !) T. képviselőtársam ugyanis egyáltalában nem emiitette fel azt, hogy a görög-keleti egyház nagy és milliókat érő vagyonnal bír, szemben a szegény protestáns vallásfelekezetekkel. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Továbbá nem említette fel, hogy a lelkészi kongnia tekintetében, a melyet az állam segélyképen nyújt, micsoda mérték, micsoda arány van a görög-keleti egyház és a protestáns vallásfelekezetek segélyezése között, (ügy van! bal felől.) Goldis László t. képviselőtársam bizonyára azért nem említette fel e kérdéseket, mert ő is igen jól tudja, hogy nekik igen nagy vagyonuk és sok alapítványi birtokuk van, míg a protestánsoknak a mi kevés vagyonuk van, azt is csak egyes hitbuzgó protestáns emberek ajándékozták. (Goldis László a terembe lép.) Nagyon örülök, hogy itt van t. képviselőtársam, s ezért megismétlem: szerettem volna, hogy ha t. képviselőtársam beszédében azt a két kérdést is felvetette volna, hogy mennyi vagyona van a görög-keleti egyháznak, szemben a szegény protestáns egyház vagyonával és hogy a lelkészí kongrua tekintetében, a melyet az állam segélyképen ad, minő az arány a görög-keleti és a protestáns egyházak között ? (Mozgás.) A t. képviselő ur bizonyára azért nem vetette fel e kérdéseket, mert tudja, hogy míg önök görög-keletiek igen nagy vagyonokkal, alapítványokkal, milliókra menő birtokokkal rendelkeznek, addig nekünk szegény protestánsoknak egyáltalában semmi vagyonunk nincs, (Igaz ! ügy van !) s a mi kevéssel bírunk, azt is egyes áldozatkész és hithű protestáns fiainknak és híveinknek köszönhetjük. (Igaz 1 ügy van !) A másik kérdés, hogy a kongruából minő arányban-részesül a görög-keleti és minő arányban a két protestáns vallásfelekezet, szintén igen tiszta kérdés. Ezt azért nem vetette fel képviselőtársam, mert az oroszlánrészt a kongruából is önök vágták zsebre. Ha azonban már ily statisztikai adatokon alapuló kérdést vetett fel t. képviselőtársam, én is bátor leszek egy kérdést felvetni. (Halljuk ! Halljuk !) Mert kérdem, t. képviselő ur, hogy a magyar haza védelmére, a magyar szabadság megoltalmazására ugyan hányan áldozták fel a görög-keletiek közül vérüket és életüket ? (Mozgás.) T. képviselőtársam talán meg fogja engedni, hogy ezek bizony csekély helyen férnének el, ellenkezőleg visszamenve a 48-diki szomorú múltra, azoknak száma, a kik fegyverüket a magyar haza ellen fordították, fájdalom, sokra megy. (Igaz! ügy van!) Még csak egyet mondok. (Halljuk! Halljuk !) T. képviselőtársam kijelentette, hogy tanár, professzor, s így bizonyára olvasta és ismeri a történelem lapjait. Ezekből meggyőződhetett arról, hogy a protestáns vallásfelekezet hívei mindig hű és buzgó hazafiai voltak a magyar hazának s akkor, a mikor a függetlenség, a magyar szent szabadság veszélyben forgott és a háromszínű nemzeti zászló kitűzetett, a protestáns vallásfelekezetek az elsők között voltak, a kik a magyar szent szabadság zászlaja alá csoportosultak. Buzáth Ferencz: A tizenhárom vértanú közül tizenkettő katholikus volt. Meczner Béla : Legyenek meggyőződve, hogy én a katholikus vallásfelekezetnek elismerem érdemét, és hogy nem önöknek szóltam, mert, ismétlem, én is tudom, hogy önök, vagyis a katholikus vallás hívei, ép ugy mint mi protestánsok, mindig hű és lelkes hazafiak voltak. (Helyeslés.) Ezek előrebocsátása után áttérek magára a költségvetésre. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ur (Éljenzés.) tegnapi beszéde ebben a képviselőházban maradandó örök emlékű lesz, nemcsak magvas tartalmánál és értékénél fogva, hanem azért is, mert a t. miniszter ur a vallás- és közoktatásügyi tárcza összes ágait mintegy összefoglalva, nyitott könyv gyanánt tárta szemünk elé. Különösen maradandó lesz'az Ígéretei folytán, a melyeket több irányban tett és a melyekkel lelkünket és szivünket teljes mértékben megnyugtatta. Ha tehát én a költségvetés tárgyában mégis felszólalok, akkor, azt hiszem, méltóztatnál! mindnyájan átlátni, hogy helyzetem nehéz, de ha mégis felszólalok, teszem azt leginkább abból az indokból, hogy egy részről egyes, engem közelebbről érdeklő és általam meglehetősen ismert dolgokat és ügyeket itt teljes világításba helyezzek, másrészről pedig egyes kéréseimet a t. miniszter ur elé terjeszszem. (Halljuk ! Halljuk !) Minthogy azonban