Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-90
90 országos ülés 1907 január ÍO-án, szerdán. 347 az előbbi évek gyakorlatához képest azt a kijelentést, hogy az a körülmény, hogy ezek az alapítványok a költségvetésben benfoglaltatnak, ezen alapítványok jogi természetének nem prejudikálhat. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen kijelentésemet tudomásul venni. A tételt különben elfogadom. (Helyeslés a középen.) Ráth Endre jegyző: Hencz Károly ! Hencz Károly: T. ház! Az egyetem tételénél nekem is volna még egypár szavam, — röviden fogok beszélni — hogy egyrészt válaszoljak Kmety Károly t. képviselőtársamnak tegnap elhangzott beszédére, másrészt hogy előző beszédemet némikép kiegészitsem. Kmety Károly t. képviselőtársam itt egy szellemeskedéssel akarta az én adataimat agyonáitni és azt mondotta, hogy én általánosságban beszéltem az egyetemnek bajairól, konkrét eseteket azonban nem emiitettem meg. No hát, a kik itt voltak, igen sok konkrét esetet hallottak, a melyeket itt felhoztam, s a melyek mai napig sincsenek megczáfolva, annak daczára, hogy itt a háznak szine előtt igen kértem képviselőtársaimat, hogy méltóztassanak engem megczáfolni. A mi az összeférhetlenségi eseteket illeti az egyetemi tanárokra vonatkozólag, igen örvendetes megnyugtatásul szolgál nekem az igen t. miniszter urnak álláspontja. Nekem nem volt innen, a képviselőház padjairól czélom az, hogy az illető uraknak tudományos munkásságát birálat tárgyává tegyem, mert nagyon jól tudom, hogy ez a fórum nem illetékes erre, hogy más fórum illetékes megbirálni azt, hogy az illető tanároknak tudományos munkálkodása mennyit ér, vagy mennyit nem ér. Hanem akkor, a mikor én itt az ő tudományos munkálkodásukkal kapcsolatosan eseteket soroltam fel, arra akartam a t. ház figyelmét felhivni, hogy vannak olyan egyetemi tanárok, a kik még a tudományos munkálkodásukból is üzérkedést csinálnak. Bs én ezt ma is állom, s erre vonatkozólag bizonyság, koronatanú Ballagi Aladár t. képviselőtársam, a ki az általam mondottakat teljes egészében megerősítette. (Ugy van! a középen.) Mert a tudományos munkásságnak igenis köze van a rendszerhez, köze van ahhoz a szellemhez, a mely ott az egyetemen uralkodik. Ismételten hivatkoztam arra, vájjon mit keres egy egyetemi tanár pl. a Zalatnai kénkovand-ipar részvénytársaság igazgatóságában, vagy az Első leánykiházasitási egylet igazgatóságában, a melyet maffiának nevezett egy nemrég megjelent nevezetes röpirat, vagy mit keres a Kolozsvári világítási és erőátviteli részvénytársaság felügyelő-bizottságában ?' Ezek nem tudományos munkálkodások, mint a hogy Alexander Bernátra vonatkozólag Visontai t. képviselőtársam mondotta. S az, hogy egy tanár harmincz-negyven állást tölt be s annyi ágával foglalkozik a tudományosságnak, hogy ahhoz legalább tiz-busz embernek munkássága szükséges, a tudományosság rovására megy, mert egy ember — s az ellenkezőjét bebizonyítani sohasem fogják — képtelen fizikailag betölteni azokat az állásokat, a melyeket felsoroltam és a melyeket, mint biztosan tudom, nem is tölt be ugy, a mint azt a tudományosság megköveteli. T. ház ! A mikor Marczalí t. egyetemi tanár úrról beszéltem és a t. miniszter ur jónak látta, ezt a kérdést ugy felemlíteni, hogy ő nem illetékes ezt a munkásságot elbírálni, akkor azt válaszolom, hogy nemcsak kompetens beletekinteni ezekbe a dolgokba, hanem, szerény nézetem szerint, arról a székről kötelessége is belemenni azoknak az eseteknek az elbírálásába, a melyeket itt felemlítettem. Hiszen, egy közbeszólásra válaszolva, pl. beszéltem arról, milyen visszaélést csinált egy doktorátus adományozásával. Ez a tudományossággal való visszaélés, ez rendszer . . . Zboray Miklós : Üzérkedés ! Szemérmetlenség ! Hencz Károly: Itt vizsgálatot kell szerintem indítani. Mert ha Marczaliról van szó, engedtessék még meg annak a kijelentése is, hogy az sem tudományos munkálkodás, hogy a mikor kiadta, a Nagy Képes Világtörténelmet, a melynek görög történeti részét Gyomlay irta, a ki előszavában kifejtette, hogy mivel — ugy tudom — csak nyolez hónap állott a rendelkezésére, nem tudott behatóan foglalkozni a tudománynak ezzel az ágával és igy egy pár német könyvből fordította le ezt a részt, Marczali egyetemi tanár ur rávette arra, hogy ugy tüntesse fel azt, mint egész élete tudományos munkálkodásának eredményét. Ez már nem esik tisztán tudományos elbírálás alá, ez egészen más szempont figyelembe vételét igényli. Kötelességemnek tartom ezeket a dolgokat feszegetni magának az egyetemnek, az egyetem tudományos színvonalának érdekében. A mi pedig a vizsgáknak lutri voltát illeti, arra vonatkozólag legyen szabad Kmety t. képviselőtársam beszédére kijelentenem a következőket. Azt mondotta a képviselő ur, hogy beszédem ugy hosszúságánál, mint hangjánál fogva kisötétlett. Hát Kmety t. képviselőtársam szintén hosszan beszélt, de az ő világos feje erre a sötét beszédre még se derített világosságot. Ha én általánosságban beszéltem, ugy a t. képviselőtársam még inkább általánosságban mozgott és egyetlenegy konkrét adatomat sem tudta megczáfolni. A mikor a képviselő ur azt mondja, hogy a vizsgákon mint biró czenzeál, akkor én elismerem, hogy az általam mondott szavak reá nem Vonatkoznok. Ö talán kivétel és van még sok ilyen tisztes kivétel. De ugyanakkor, mikor azt mondja, hogy ő mint biró pártatlanul czenzeál, a mikor általánosságban védi az egyetemet, megvádolja általánosságban ezt a képviselőházat, ennek a tekintélyét, hogy a rossz vizsgarendszernek egyik főoka az, hogy az igen t. képviselő urak elhalmozzák protefccziójukkal a tanárokat és megnehezitik azt, hogy a vizsgáknál elsősorban a tudományos szempontokat mérlegeljék. Én tegnap egy közbeszóláscmmal felháborodva utasitottam vissza Kmety t. kép44*