Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-90

január lö-án, szerdán. 345 90. országos ülés 1907 igenis átvenném a numerus clausust abban az értelemben, hogy meghatározzuk . . . Nagy György: Nem lehet. Bakonyi Samu : . . . bocsánatot kérek, máskép nem fogjuk a czélt elérni. Egyetlen egyetemtől sem lenne senki elzárva, ha kellő időben iratkozik be ; de egy bizonyos számnak, az egyes fakultások között az élet és a fejlődés tapasztalatai alapján, az egyes egyetemeken való repartirozása és meghatározása nélkül a túlzsúfoltságot meg nem szüntethetjük. Én a harmadik egyetem helyének megválasztásában nem a versengés által vezettetem magamat. Tökéletesen osztom azokat a szempontokat, a melyeket ebben a kérdésben követendők gyanánt az igen t. miniszter ur felállított. Egyedül a nemzeti kultúra megerősödése, a nemzeti művelődés erőgyűjtése szempontjából kivánom ezt a kérdést megoldatni. Természetes dolog, ha ez a szempont vezet valakit, akkor nem ragadtathatja el magát olyan kijelentésekre, mint Kmety Károly igen t. barátom, a ki ezt a kérdést érintve, ugy nyilatkozott, hogy ő el sem tudja képzelni a harmadik egyetemet más helyen, mint Szegeden. Becsey Károly: Ebben igaza volt neki! Bakonyi Samu : Én, t. képviselőtársam, fantáziámnak nem túlságos megerőltetésével, igenis nagyon jól el tudom képzelni az ország más városában is a harmadik egyetemet. Azt azonban, hogy a legközelebb létesítendő uj egyetem olyan helyen állittassék fel, a mely a magyarságnak góczpontját képezi, tökéletesen aláírom. Mert az elhelyezés tekintetében a magyarság kívánalmait illetőleg csak két szempont közt válogathatunk. ítéljük meg, vájjon az-e a fontosabb, hogy a harmadik egyetem elhelyezésével a magyar elemnek akarjuk-e a magasabb műveltség elnyerésének feltételeit megadni, vagy pedig a nemzetiségieket, nem magyarajku polgártársainkat megnyerni, szorosabban bekapcsolni az egész politikai magyar nemzet testébe ? Álláspontomat már jeleztem röviden. A második alternatívával szemben azonban példa áll előttünk. Ahhoz igen sok okból nem fért szó, — a második egyetem felállítása tárgyalásának rendjén •— hogy azt Kolozsvárt kell elhelyezni. Az egész törvényjavaslat másfél óra alatt el volt intézve 1872-ben. De mit tapasztalunk a nemzetiségeknek hozzánk való szorosabb kapcsolása tekintetében a kolozsvári egyetem hatását illetőleg ? Vájjon 1872 óta állithatja-e valaki tárgyilagosan, hogy javult volna a helyzet a tekintetben, hogy nemzetiségi polgártársaink szorosabban fűződtek hozzá az egységes magyar nemzet testéhez % Azt hiszem, nagyon sok felszólalás, a mely ebben a t. házban elhangzott, meggyőzött bennünket annak az ellenkezőjéről, és igy az az argumentum, hogy az uj egyetemet ott kell lehetőleg felállítani, a hol a nem magyarajku polgártársaknak hozzánk való szorosabb csatolása inKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. Y. KÖTET. kább elérhető, az életnek ezen. nem valami örvendetes tapasztalatai által meglehetősen meg van czáfolva. De t. képviselőház, hogy ha a nemzetiségi szempontot tekintem is, Debreczen e tekintetben tökéletesen megfelel ezen kívánalmaknak azért, mert azt örvendetesen tapasztalhatjuk, hogy a debreczeni főiskolában lévő jogi fakultásra pl. nem magyarajku polgártársaink gyermekei igen sűrűen és aránylag elég szép számmal jelentkeznek. És én azt hiszem, hogy ha azután, a mikor visszamennek szűkebb hazájukba, azok a benyomások, a melyeket ifjú lelkük ott magába sziv, bizonyos agitácziók következtében el nem romlanak, akkor t. ház az uj egyetemnek Debreczenben való elnyerése egyúttal megnyeri ezeket a egységes magyar állam nemzeti gondolatának. (Helyeslések.) Debreczen, t. képviselőház, olyan magyar góczpont, a mely a tömeges magyarságnak nem a végpontján fekszik. Északkeleti Magyarországnak és egyúttal az Alföld legnagyobb részének kulturális és gazdasági emporiuma. Ha a földrajzi, a gazdasági és népességi viszonyokat veszsziik tekintetbe, akkor azt látjuk t. ház, hogy Jász-Nagy-Kun-Szolnok egy része, Bereg vármegye, Borsod vármegyének egy bizonyos része, Zemplén, Ung,' Békés és Bihar vármegye, Nagyvárad törvényhatósági város, Hajdú megye és természetesen Debreczen, Máramaros, Szabolcs és Szatmár vármegye, Szatmár-Németi törvényhatósággal felruházott város, Szilágymegye, Ugocsa és Hevesnek is egy része az a terület, a melynek kulturális és gazdasági góczpontjául teljes joggal nevezheti magát Debreczen. (Helyeslés.) Ennek a területnek a népessége csaknem négy millió lelket tesz ki. Tehát kevés hijáu az egész, szűkebb értelemben vett Magyarország lakossága teljes egy negyedrészének felel meg. Már most, t. képviselőház, ha szem előtt tartjuk Magyarországnak és a külföldnek az egyetemek száma szempontjából általam tett összehasonlítását, azt látjuk, hogy ha Magyarországon az egyetemek számát szaporítani kell, akkor a területet és a népesség megoszlását véve tekintetbe, Debreczen városa elsősorban kell, hogy figyelembe jöjjön. De, t. ház, hogyha az egyetem székhelye megválasztásának feltételeit teszszük vizsgálat tárgyává, a nemzeti szempont mellé méltán sorakozik közvetetlenül a kulturális tradicziónak szempontja. (Helyeslés.) Mert nem elég, t. képviselőház, kiválasztani egy helyet, a hol, nem tudom én, a meg élhetés feltételei talán könnyebbek mint másutt és a hol a modern fejlődés jelenségei is szembeötlőbbek. Ez mind nem elég, és nem volna szerencsésen megválasztva a harmadik egyetem helye, hogyha a kulturális tradiczió szempontjából is nem gyakorolnánk bírálatot. (Igaz I Ugy van I) E tekintetben pedig — bár az előbbi feltótelekkel is teljes mértékben rendelkezik — tárgyilagos meggyőződésem szerint, Debreczennel egyetlen44