Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-90
344 1)0. országos ülés 1907 január 16-án, szerdán. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Rendidvüli kiadások. Átmeneti kiadások. Tüdővészes betegeknek szanatóriumokban való ápolására 5.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek : 236.111 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Országos Közoktatásügyi Tanács. Rendes kiadások : XXI. fejezet. 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok : 23.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 2. Rovat. Dologi kiadások : 10.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavazta tik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Budapesti királyi egyetem. Rendes kiadások : XXI. fejezet, 3. czim. Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások : XI. fejezet, 2. czim. Beruházások : VII. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek : VIII, fejezet, 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok : 1,891.768 korona. Bakonyi Samu ! Bakonyi Samu : T. ház ! (Halljuk/ Halljuk/) Talán természetesnek fogja találni mindenki e házban, hogy a harmadik egyetem ügye (Zaj.) . . . Elnök: Csendet kérek, méltóztassanak helyüket elfoglalni. Bakonyi Samu : ... a harmadik egyetem ügye a legilletékesebb helyről felvettetvén, e tárgyban hozzászólást kér annak a városnak is egyik igénytelen képviselője, — másik két képviselőtársának hozzájárulásával, — a mely város csaknem negyedfélszázadon át a nemzeti felső oktatás érdekében annyi áldozatot hozott (Igaz /) és évtizedeken, mondhatnám századokon keresztül következetesen törekedett arra, hogy a felső oktatást a maga területén betetőzvén, egyetem felállításához jusson. Teszem ezt a felszólalást legjobb meggyőződésem szerint ennek tulajdonképeni helyén, a főiskolai tanitást érdeklő tételeknél. Mielőtt álláspontomat röviden kifejteném, engedje meg a t. ház, hogy hálásan üdvözöljem gr. Ajjponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter urat azért, hogy ezt a kérdést végre a megvalósulásig érlelte. Mert hát én is osztom az ő részéről hangoztatott azon helyénvaló és az ő nemes gondolkozását csakugyan jellemző felfogást, hogy t. i. az előbbi kormányok is igyekeztek a viszonyokhoz képest a magyar kultúrát szolgálni, de örvendek rajta, hogy ennek a kérdésnek a megérlelése épen az ő nevéhez fog fűződni. Igazsága van annak a felfogásnak, hogy a harmadik egyetem kérdése és egyáltalában az egyetemek szaporítása elől többé kitérni nem lehet. Már akkor, mikor a kolozsvári egyetem felállítása volt napirenden, tehát 1872-ben az a meggyőződés, hogy a kolozsvári egyetemnek felállításával az egyetemi oktatás kérdése az egyetemek szaporítását illetőleg megoldva nincs, igen nyomatékosan kifejezésre jutott. És nagyon helyesen jelölte meg a kérdés lényegét néhai Schwarcz Gyula, mikor azt a kijelentést tette, hogy »az egyetemek kérdése európai kérdés, reánk nézve magyarokra azonban több, reánk nézve állami fennállásunknak a jövő kort illetőleg egyik fő feltétele.« De hogy is ne volna szükség az egyetemek szaporítására ? Az a túlzsúfoltság, a mely immár mindkét egyetemen szinte ijesztő mértékben kezd jelentkezni, kellő méltatásra és birálatra talált az e tárgyban felszólalt képviselőtársaim részéről. A budapesti egyetem a maga 6000-et meghaladó hallgatójával egyike a világ legnagyobb egyetemeinek, ugy, hogy azt népességre nézve legfellebb kettő haladja tul. A kolozsvári egyetem is a maga 2000 hallgatójával a nagyobbak, sőt a legnagyobbak közé kezd emelkedni. De ha összehasonlítjuk Magyarország néjjességi és kulturális viszonyait más államokéval, azt találjuk, hogy Németország 20 egyeteme közül magában Poroszországban 9, Belgiumban 5, a kis Svájczban 6, Hollandiában 4, Ausztriában 9 egyetem van, Olaszországban pedig minden nagyobb városra jut egyetem . . . Farkasházy Zsigmond: Egészségtelen állapot! Bakonyi Samu: ... ugy, hogy körülbelül 19 egyetem oldja meg ott a felsőbb oktatás kérdését. Kell a harmadik egyetem a tanári szukkres czencziáról való gondoskodás szempontjából, kell a tudomány művelőinek szaporítása szenrpontjából, és én nem. is oszthatom azoknak a nézetét, kik az egyetemi fakultásoknak franczia mintára való szétválasztása mellett, törnek lándzsát, mert az én meggyőződésem szerint az elszigeteltség a szakképzettségnek, a gondolkozásnak exkluzivitására vezet, a mi nemzeti és általános kulturális szempontból egyaránt káros. Kell, hogy az egyes tudományos pályára törekvő hallgatók részesülhessenek az univerzális tudományos kiképzésnek feltételeiben, annak az eszközeihez hozzájuthassanak, ez pedig az univerzális tudományos művelődés feltételeinek megadása nélkül, a mely csak az egyetemi rendszer mellett lehetséges, nem volna elérhető. A túlzsúfoltság megszüntetése szempontjából hangozván el a legelső és legfontosabb érv az egye-, temek szaporítása mellett, ezt a czélt, ugy látom, magával az uj egyetemnek felállításával elérni nem lehet. Szükséges lesz olyan módokról gondoskodni, hogy a levezetés a maga természetes rendjén mégtörténhessék. Ezért nem zárkózom el egy gondolattól, a melyet Hencz Károly.t. képviselőtársam vetett fel, t. i. a numerus clausus eszméjétől, ter-. mészetesen nem abban az értelemben/ a mint azt ő mondotta, a mit viszont mindenki igen természetesnek fog találni, (Derültség.) hanem a középiskolai oktatásnak nálunk dívó rendszeréből én
