Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-89
89. országos ülés 10ü7 január lo-én, kedden. 321 ságok azok, a melyeket a szegedi egyetem kérdésében Szeged javéra Szeged képviselője előadott és a melyeknek annál is inkább kell hogy nagy súlyuk legyen itt a házban, mert báró Bánffy mindezt már akkor elmondotta, a mikor még Szegeddel semmiféle közelebbi összeköttetésben nem állott, a mikor e háznak elnöke volt, a mikor ugyanezt a nézetét vallotta és nyilvánította. Engedje meg a t. ház, hogy báró Kaas Ivor, kiváló publiczistánknak, (Éljenzés.) a ki sajnálatunkra nincs abban a helyzetben, hogy hatalmas szavát ebben a kérdésben itt köztünk felemelhesse, ebben a kérdésben irott czikkéből egynéhány mondatot idézhessek, illetőleg felolvashassak. (Halljuk ! Halljuk!) Egyik napilapunk közli báró Kaas Ivornak a szegedi egyetem mellett való állásfoglalását, ki is a többek között a következőket mondja (olvassa) : »A magyar közvélemény kezdettől fogva Szeged mellett foglalt állást. Szeged az ország második legnagyobb városa. Lakossága szinmagyar, városi jellege és közművelődési intézetei az ifjak művelődésének bő alkalmat adnak. Gazdasági élete és forgalma a legélénkebb, tehát ez a szülőknek is kedvező, a fiatalságnak megkönnyíti keresetét. Szegeden mindenféle hivatal: politikai, igazságügyi, pénzügyi egy rakáson van. Az élet aránylag olcsó és a mi legfőbb, Szeged magyarsága kihat az egész Bánátra és Bácskára, (Ugy van ! a baloldalon.) ezeket magához csatolja, nyelvünkre megtanítja, hazafisággal megtölti és rajokat bocsát ki a magyarság megerősítésére. (Igaz! Ugy van ! jobbfélől.) Minden a szegedi egyetemről kikerült fiatalember a faj magyar sággpl azonosítja magát s a nemzeti eszme és a magyar állam apostola lesz. Ez döntő argumentum Szeged mellett.* Azután igy folytatja (olvassa) : »Magyarország egy kör, melynek közepét lakják a magyarok, széleit a nemzetiségek. Ha a szélek műveltségét és gazdagságát emeljük és a közepét elhanyagoljuk, az emelkedő kultúra le fog folyni a mélyebb Alföldre és elárasztja a magyarságot idegen elemekkel, nyelvvel és szokásokkal. Ellenben, hogyha a közép kultúráját emeljük magasabbra, a faj magyarság színvonala lesz felsőbb és az árad szét a végekre. Ez az egyetlen helyes magyar társadalmi politika és ezért kell a harmadik egyetemet Szegeden felállítani.* (Ügy van !) (Az elnöki székel Rakovszky István foglalja el.) Ehhez nincs sok hozzátenni valóm, de annyi bizonyos, hogy nem szeretném a magyar ifjúságot épen azokban az években, a mikor a kedvező és kedvezőtlen benyomások iránt legfogékonyabb, oly helyekre küldeni, a melyek ily czélra nem alkalmasak. En ugyanis azt a miliőt, a melybe az egyetemi ifjúságot helyezném, színtiszta magyar városban keresném. (Helyeslés.) Nagyon becsülöm Kassa kurucz lelkületét, a mely mindnyájunk szeretetét és becsülését megérdemli; sőt értékelni tudom a pozsonyi magyarság törekvését is a harmadik egyetemért; de egyiket sem választanám, KÉPVH. 5APLÓ 1906 -1911. V. KÖTET. épen mert sem egyik, sem másik helyen nem látom biztosítva — természetesen az etnográfiai viszonyok következtében — hogy ott a szinmagyarság oltsa be szellemét, lelkületét és meggyőződését az egyetemi ifjúságba. Mert nemcsak az egyetemi ifjúság hat a városra, hiszen e tekintetben is lehet állítani, hogy kölcsönös a hatás, de ugy tapasztaltam, — hiszen volt szerencsém Pozsonyban is működni a jogakadémián, —hogy nagyobb a hatás, a melyet a fogékony, fiatal lelkekre a miliő, a környezet, azon városnak népessége gyakorol, a hol a fiatalság ezekben az éveiben tartózkodik. (Igaz !) Befejezésül, t. ház, legyen szabad a t. miniszter ur figyelmét felhívni egy igen nevezetes körülményre, a melyről tudtommal eddig e házban szó nem volt. Szól ez különben az én t. nemzetiségi képviselőtársaimnak is, és az ő igazságérzetüket felhívom, hogy mennyiben találják felfogásomat, nézetemet helyesnek.J Panaszkodtak az én t. képviselőtársaim közül többen a vita folyamán, hogy a magvar nyelvnek népiskolai oktatására vonatkozó törvény oly nagyon hiányosan van eddigelé végrehajtva, hogy a magyar nyelvoktatás nem elég eredményes. Ma, a törvény meghozatala után egy negyed századdal, abban a sajnos helyzetben vagyunk, hogy még mindig nincs végrehajtva a törvény ama parancsa, hogy Magyarországon népiskolai tanitó csak az lehet, a ki a magyar nyelvet szóban és Írásban bírja. (Ugy van !) T. képviselőház! Kell-e nagyobb jellemző bizonysága annak, hogy a szabadelvüpárt kultúrpolitikája nyomorúságos és tökéletlen volt ? (Igaz 1) hogy bátortalan volt, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően a törvényt sem merte végrehajtani ? Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy ma, 25 év után, a törvény rendelkezéseinek daczára, még nagy tömege a nemzetiségi tanítóknak, görög-keleti és görög-katholikus tanítóknak, nem beszél magyarul ? Es a kultuszminisztérium is a törvény ellenére tűri azokat, a kik a törvény követelményeinek egy negyed század után sem tesznek eleget. De nem ez az, a mit fel akarok hozni ; ezt csak mellesleg érintettem. Van egy másik törvény is, a mely sokkal régibb törvény ugyan, de azért ép oly élő törvény, mintáz 1879 : XVIII. t.-cz., ez a törvény az 1840 : VI. t.-cz. Hogy e törvény hatályban, teljes érvényben fennáll, az épen e házban nem kétes, a hol a válság folyamán a katonai követeléseknél, a magyar nyelv jogainak kidomboritásánál többször utalás történt arra és egyetlenegy oldalról sem czáfoltatott meg, sőt nem is tagadtatott, hogy ezek a régibb törvények teljes érvényükben fennállnak. Mit mond ez a törvény í Szórói-szóra idézem : »Ezentul minden vallásbeli különbség nélkül plébánosoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és segédeknek olyanok alkalmazhatók csupán, kik a magyar nyelvet tudják*. Meg van-e tartva ez a törvény, végre van-e hajtva ez a törvény % En ugy ismerem egynémely felekezetnek viszonyait, lelkészeit, segédlelkészeit, sőt főpapjait, hogy ezen törvénynek rnegfelelőleg nem bírnak azzal a képességgel, kvalifikáczióval, 41