Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-89

320 89. országos ülés 1907 január lo-én, kedden. gam részéről nem helyeselhetem és meg nem en­gedhetem, hogy egy már letárgyalt táreza vitáját méltóztatik itt felmelegíteni akarni. Ez a házsza­bályok teljes kijátszása, és én azt meg nem enged­hetem semmi körülmények közt. Kmety Károly: T. ház! Ámbár a szülészeti ügy adminisztrácziója tekintetében lett volna fon­tos mondanivalóm, de ha a ház nem méltóztatik ezt megengedni. . . (Felkiáltások balfelől: Meg­engedjük !) Elnök: Méltóztatik kivánni, hogy kérdést intézzek a házhoz ? (Felkiáltások balfelől: Igen I) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik meg akar­ják engedni a képviselő urnak, hogy egy már le­tárgyalt táreza költségvetésének tárgyalását újból megkezdje, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kérem azokat, a kik nem adják meg az engedélyt, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. Felkiáltások balfelől: Kisebbség !) Kérem Ráth Endre és Várady Károly jegyző urakat, méltóztassanak megszám­lálni a képviselő urakat. (Nagy zaj.) Kérem azokat, a kik megadják a jogot Kmety Károly képviselő urnak, hogy másról is beszélhessen, mint a mi most itt tárgyalás alatt áll, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. A jegyzők számlálják a felálló kép­viselőket.} Kérem a jegyző urakat, méltóztassanak azokat megszámlálni, a kik nem adják meg a jogot Kmety Károly képviselő urnak arra, hogy másról beszél­hessen, mint a mi tárgyalás alatt van. (Megtör­ténik.) A jegyző urak megszámlálták a képviselő urakat és konstatálhatom, hogy a képviselőház nem határozatképes. (Nagy zaj.) Ennélfogva félórára felfüggesztem az ülést. (Nagy zaj. Elénk felkiál­tások jobbfelöl: Éljen az elnök !) (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Elsősorban, mivel a ház az imént nem volt határozatképes, konstatálom a határozatképessé­get. Ugy látom, hogy most száznál több képviselő van jelen és igy a házszabályok 259. §-ának alkal­mazása, azt hiszem, nem szükséges. (Helyeslés.) Méltóztatik ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor hát fel fogom tenni a kérdést . . . Kmety Károly: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Nem kivánom, hogy ez a kérdés hatá­rozat tárgyává tétessék és elállók attól a szándé­komtól, (Általános, élénk helyeslés.) hogy a színészet ügyével erkölcsrendészeti oldalról tovább foglal­kozzam. (Helyeslés balfelől.) A szinészeti akadémia kérdésével kivánok nagyon röviden foglalkozni, hogy azután áttérjek beszédem további témájára. (Halljuk!) T. ház! Magyarország számára a színművé­szeti akadémia teljesen elégséges mértékben nevel kiváló szini erőket (Halljuk !) s épen ennélfogva nincs rá semmi szükség, — minthogy, ismétlem, a szinészeti akadémia bennünket nemzeti sziné­szeti erőkkel, magyar honpolgár művészekkel tel­jesen elegendő mértékben ellát — hogy a kormány külföldi honosoknak szinigazgatói engedélyeket adományozzon. (Elénk helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) Kincs erre szükség, mert a színművé­szeti akadémia a szinészeti ügynek nemcsak művé­szeti, hanem adminisztratív oldalára is súlyt fektet s épen ennélfogva felesleges kedvezés a német színészet iránt, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) a német nemzeti színészet szelleme iránt, hogyha ebben.az országban német vagy osztrák állampolgárok színigazgatói enge­délyeket kapnak. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Markos Gyula : Próbálják csak meg a magya­rok Bécsben ! Kmety Károly : T. képviselőház ! Még röviden, minthogy most már csakugyan előrehaladott az idő és pedig némileg az én hibámból is, a sze­gedi egyetem kérdéséhez kivánok egy pár szót szólani, mert hiszen én másról nem is tudok beszélni; el sem tudom képzelni, hogy a harmadik egyetem másutt állittassék fel, mint épen Szegeden. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Talán némi jog­czimem van ezen kérdéshez hozzászólni azon tapasz­talataim alapján, a melyeket jelenleg mint az egye­temi adminisztráczió egyik szerény közege is tehe­tek. (Halljuk!) T. ház ! A budapesti egyetem túlzsúfoltságának megszüntetése az, a mi ennél a kérdésnél, neveze­tesen a harmadik egyetem helyének megítélésénél engem leginkább vezet. A legnagyobb baj a túl­zsúfoltság, illetőleg első feladat ennek megszün­tetése, a melyet ugy jellemeztem, hogy anya­forrása az egyetemi bajoknak. Ebből a szempont­ból tekintem tehát a hely kérdését. Statisztikai adatok alapján állok, a midőn azt mondom, hogy a budapesti egyetem hallgató­ságának legnagyobb kontingensét — eltekintve magától a fővárostól és a főváros közvetlen kör­nyékétől — az a magyar Alföld, az a délmagyar­országi vidék szolgáltatja, a mely délmagyar­országi vidék az egyetemi oktatás tekintetében egyenesen bele fog esni a szegedi egyetem vonzó körébe. Mert hiszen sokkal kevesebb, sőt aránylag igen kevés hallgatónk van, — legelsősorban a tultömött. fakultásról beszélek — a ki Pozsony vidékéről jön a budapesti egyetemre, s az Alföld­ről jöttékhez viszonyítva, aránylag sokkal keve­sebb a Kassa vidékéről jöttek száma is. össze­függésbe hozván ezen jelenséget a harmadik egye­tem helyének kérdésével, azt hiszem, logikusan jutok arra a következtetésre, hogy a budapesti egyetem túlzsúfoltságának megszüntetésére a sze­gedi egyetemnek minél előbb való felállítása fog vezetni és hogy csak egyedül ez vezet oda. Ezen szempont mellett természetesen más olyan szempontok is vannak, a melyek feltétlenül Szegednek biztosítják az elsőséget. Nem akar­ván ismétlésekbe bocsátkozni, hivatkozom e tekin­tetben különösen azokra az érvekre és indokokra, a melyeket báró Bánffy Dezső t. képviselőtársam ezen kérdésben előadott. Teljesen tárgyilagos igaz-

Next

/
Thumbnails
Contents