Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-89
320 89. országos ülés 1907 január lo-én, kedden. gam részéről nem helyeselhetem és meg nem engedhetem, hogy egy már letárgyalt táreza vitáját méltóztatik itt felmelegíteni akarni. Ez a házszabályok teljes kijátszása, és én azt meg nem engedhetem semmi körülmények közt. Kmety Károly: T. ház! Ámbár a szülészeti ügy adminisztrácziója tekintetében lett volna fontos mondanivalóm, de ha a ház nem méltóztatik ezt megengedni. . . (Felkiáltások balfelől: Megengedjük !) Elnök: Méltóztatik kivánni, hogy kérdést intézzek a házhoz ? (Felkiáltások balfelől: Igen I) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik meg akarják engedni a képviselő urnak, hogy egy már letárgyalt táreza költségvetésének tárgyalását újból megkezdje, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kérem azokat, a kik nem adják meg az engedélyt, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. Felkiáltások balfelől: Kisebbség !) Kérem Ráth Endre és Várady Károly jegyző urakat, méltóztassanak megszámlálni a képviselő urakat. (Nagy zaj.) Kérem azokat, a kik megadják a jogot Kmety Károly képviselő urnak, hogy másról is beszélhessen, mint a mi most itt tárgyalás alatt áll, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. A jegyzők számlálják a felálló képviselőket.} Kérem a jegyző urakat, méltóztassanak azokat megszámlálni, a kik nem adják meg a jogot Kmety Károly képviselő urnak arra, hogy másról beszélhessen, mint a mi tárgyalás alatt van. (Megtörténik.) A jegyző urak megszámlálták a képviselő urakat és konstatálhatom, hogy a képviselőház nem határozatképes. (Nagy zaj.) Ennélfogva félórára felfüggesztem az ülést. (Nagy zaj. Elénk felkiáltások jobbfelöl: Éljen az elnök !) (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Elsősorban, mivel a ház az imént nem volt határozatképes, konstatálom a határozatképességet. Ugy látom, hogy most száznál több képviselő van jelen és igy a házszabályok 259. §-ának alkalmazása, azt hiszem, nem szükséges. (Helyeslés.) Méltóztatik ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor hát fel fogom tenni a kérdést . . . Kmety Károly: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Nem kivánom, hogy ez a kérdés határozat tárgyává tétessék és elállók attól a szándékomtól, (Általános, élénk helyeslés.) hogy a színészet ügyével erkölcsrendészeti oldalról tovább foglalkozzam. (Helyeslés balfelől.) A szinészeti akadémia kérdésével kivánok nagyon röviden foglalkozni, hogy azután áttérjek beszédem további témájára. (Halljuk!) T. ház! Magyarország számára a színművészeti akadémia teljesen elégséges mértékben nevel kiváló szini erőket (Halljuk !) s épen ennélfogva nincs rá semmi szükség, — minthogy, ismétlem, a szinészeti akadémia bennünket nemzeti szinészeti erőkkel, magyar honpolgár művészekkel teljesen elegendő mértékben ellát — hogy a kormány külföldi honosoknak szinigazgatói engedélyeket adományozzon. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kincs erre szükség, mert a színművészeti akadémia a szinészeti ügynek nemcsak művészeti, hanem adminisztratív oldalára is súlyt fektet s épen ennélfogva felesleges kedvezés a német színészet iránt, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) a német nemzeti színészet szelleme iránt, hogyha ebben.az országban német vagy osztrák állampolgárok színigazgatói engedélyeket kapnak. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Markos Gyula : Próbálják csak meg a magyarok Bécsben ! Kmety Károly : T. képviselőház ! Még röviden, minthogy most már csakugyan előrehaladott az idő és pedig némileg az én hibámból is, a szegedi egyetem kérdéséhez kivánok egy pár szót szólani, mert hiszen én másról nem is tudok beszélni; el sem tudom képzelni, hogy a harmadik egyetem másutt állittassék fel, mint épen Szegeden. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Talán némi jogczimem van ezen kérdéshez hozzászólni azon tapasztalataim alapján, a melyeket jelenleg mint az egyetemi adminisztráczió egyik szerény közege is tehetek. (Halljuk!) T. ház ! A budapesti egyetem túlzsúfoltságának megszüntetése az, a mi ennél a kérdésnél, nevezetesen a harmadik egyetem helyének megítélésénél engem leginkább vezet. A legnagyobb baj a túlzsúfoltság, illetőleg első feladat ennek megszüntetése, a melyet ugy jellemeztem, hogy anyaforrása az egyetemi bajoknak. Ebből a szempontból tekintem tehát a hely kérdését. Statisztikai adatok alapján állok, a midőn azt mondom, hogy a budapesti egyetem hallgatóságának legnagyobb kontingensét — eltekintve magától a fővárostól és a főváros közvetlen környékétől — az a magyar Alföld, az a délmagyarországi vidék szolgáltatja, a mely délmagyarországi vidék az egyetemi oktatás tekintetében egyenesen bele fog esni a szegedi egyetem vonzó körébe. Mert hiszen sokkal kevesebb, sőt aránylag igen kevés hallgatónk van, — legelsősorban a tultömött. fakultásról beszélek — a ki Pozsony vidékéről jön a budapesti egyetemre, s az Alföldről jöttékhez viszonyítva, aránylag sokkal kevesebb a Kassa vidékéről jöttek száma is. összefüggésbe hozván ezen jelenséget a harmadik egyetem helyének kérdésével, azt hiszem, logikusan jutok arra a következtetésre, hogy a budapesti egyetem túlzsúfoltságának megszüntetésére a szegedi egyetemnek minél előbb való felállítása fog vezetni és hogy csak egyedül ez vezet oda. Ezen szempont mellett természetesen más olyan szempontok is vannak, a melyek feltétlenül Szegednek biztosítják az elsőséget. Nem akarván ismétlésekbe bocsátkozni, hivatkozom e tekintetben különösen azokra az érvekre és indokokra, a melyeket báró Bánffy Dezső t. képviselőtársam ezen kérdésben előadott. Teljesen tárgyilagos igaz-