Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-89

89. országos ülés 1907 január 15-én, kedden. 319 Kmety Károly : A hiteles kimutatás szerint (Halljuk!) akkor, a mikor a nők az egyetemre beiratkoztak, eleinte nagy szigorral járt el ugy az egyetemi tanács, mint különösen a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter ur arra nézve, hogy csak a legkiválóbb nők jussanak az egyetemi hallga­tók közé. Nagy György: Ki állapítja meg azt, hogy ki a legképzettebb 1 A professzorok ? (Mozgás.) Kmety Károly: A kultuszminiszter ur e te­kintetben a legfőbb biró ! Nagy György: Nem ismerheti személyesen. Elnök : Nagy György képviselő urat ismétel­ten kérem, hogy közbeszólásokkal ne zavarja a szónokot! Kmety Károly: A tény az, hogy hatról két­százra szökött fel az egyetemre beiratkozott női hallgatók száma. Hát fogjuk fel bár liberálisan, mondjuk : még radikálisabban a dolgot, akkor is kell, hogy aggodalommal találkozzék ez a dolog a tekintetben, vájjon az igy okvetlenül keletkező diplomás női proletariátus nem fog-e reánk ujabb bajt hozni ? Ugron Gábor: Nagyobb baj a sok sziniiskola, mint ez ! Kmety Károly: Kérdés, hogy nem lesz-e ebből ujabb társadalmi baj ? Egyáltalában ezzel kapcsolatosan a nőképzés ügyét szintén abból a szempontból vagyok bátor a t. miniszter ur figyel­mébe ajánlani, (Halljuk !) hogy méltóztassék oda­hatni, hogy valósággal a gyakorlati nehéz életre, a nehéz megélhetésre és különösen a családi tűz­hely mellett való nehéz megélhetésre nevelje a nőképző-iskola a magyar középosztály leányait. Nem tudom, ellenmondással találkozom-e ebben a tekintetben is, de ugy látom és azt hiszem, hogy e bajon mindenekfelett csak a nőképzés segitliet. Ugy látom, hogy már elveszőben van a magyar női tipus és jelentkezik egy uj női típus. . . Pap Zoltán : A kozmopolita ! Kmety Károly: Jelentkezik egy uj női tipus, a mely közel lesz majdnem a női szörnyeteghez, (Derültség. Halljuk! Halljuk!) az a női tipus, a mely feminista hóbortokért rajong, a mely naivitásnak tekinti az erkölcsöt, a szemérmetes­séget, az a női tipus, a mely menekülni akar a háztartás gondjaitól, a mely nem találja örömét, boldogságát és megelégedettségét a családi körben, (Igaz !) a mely retteg az anyaságtól és még jobban retteg az anyasággal járó nevelési kötelezettségtől, (Igaz I) mely tapsol a tömeges háztartások ideájá­nak, a mely mellett a család tökéletesen megsemmi­sül. Én ugy tanultam, hogy Rómának nagysága mindenekfelett a római anyáknak erényességén, a Lukrécziákon alapult, és azt gondolom, hogy ha Magyarországon felfordul a társadalom, ha Magyar­országon a nemzetélet pusztulásnak indul, azt mindenekfelett ennek az általam jellemzett, még ki nem alakult, de félő, hogy kialakuló női típus­nak fogjuk köszönhetni. Épen ezért melegen ajánlom a t. kultusz­miniszter ur figyelmébe, hogy a mennyire lehet, a neveléssel, a magyar középosztálynak nevelé­sére szolgáló leányiskolákkal, különösen felső­leányiskolákkal, azoknak tanitásával álljon ellen annak, hogy a régi magyar női tipus kivesszen és a női szörnyetegek tipusa foglalja el helyét. (Helyeslések.) T. képviselőház ! Engedjék meg, hogy csak néhány szóval megemlékezzem itt arról az ügyről, a melyet a t. kultuszminiszter ur a mi határozatunk következtében az ő resszortjának körébe kénytelen átvenni, bár lehet, hogy ő ezt meggyőződésből, teszi, mert azt gondolom, elvileg azon a nézeten volt ő is, hogy a színészet ügye közművelődési, kulturális ügy, nem pedig rendőri ügy, és ennél­fogva elvi szempontból okvetlenül a közoktatásügyi miniszternek hatáskörébe tartozik. Nem szólok részletesen, mert hiszen tulaj donképen a belügyi tárcza keretébe tartozik a jelenlegi állapotok szerint még a szinészeti ügy, de röviden itt is megint valamit nagyon ajánlok a t. miniszter ur figyelmébe, t. i. azt a körülményt, hogy tulajdon­i kép a belügyminiszternek épen a színházak mai állapotában volna a legfontosabb és legnagyobb feladata erkölcsrendőri szempontokat érvényesí­teni. Mikor átteszszük a kultuszminiszter ur tárczája körébe a színházakat, akkor ezek a színházak oly állapotban vannak, hogy mindenekfelett az erkölcs­rendészet kúrájára szorulnak reá. (Zaj. Ellen­mondások.) Azt hiszem, nem kell itt rámutatnom az egyes színházakra, elég, ha általánosságban kifejezést adunk annak, hogy Budapesten külö­nösen a színházaknak előadásai az erkölcstelen­séget, a szemérmetlenséget és a fajtalanságot a legnagyobb mértékben táplálják és terjesztik. (Igaz ! Ugy van !) Somogyi Aladár : Ne általánosítsunk ! (Zaj.) Kmety Károly: Fizikai és morális meztelen­ség őrjöng a budapesti színházak színpadán. (Igaz ! ügy van !) Méltóztassék nekem megengedni, hogy abban a véleményben lehessek tapasztalataim alapján, hogy igen meg kell válogatni Budapesten a színházakat a tekintetben, hogy oda a szemérmes, jól nevelt fiatalságot előadásokat hallgatni elvihes­sük. Tudom, hogy ezen a bajon nehéz segíteni. Nem bírom megérteni, hogy van az, hogy a közönség a fajtalan színdarabok iránt oly érdek­lődést tanusit. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urat, a színházak nem tartoznak még a vallás- és közoktatásügy', miniszter ur tárczája.körébe. (Derültség.) Mivel a belügyminiszteri tárczához tartoznak, kérem, mél­tóztassék szigorúan alkalmazkodni a házszabályok­hoz, a melyek nem engedik meg, hogy másról be­zéljen a szónok, mint a mi tárgyalás alatt van. (Helyeslés. Ellenmondás.) Kmety Károly: Tökéletesen elismerem, mert ugy van, de kértem a t. házat, megjegyezvén, hogy bár ez a belügyi tárcza körébe tartozik jelenleg, mégis egy pár szót szólhassak erről a kérdésről. (Felkiáltások : Megengedjük !) Elnök : Az lehet, hogy méltóztatott kérni, de a ház ebben nem határozott és egyáltalában a ma-

Next

/
Thumbnails
Contents