Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-89

89. országos ülés 1907 január 15-én, kedden. 3Ü9 gyűjtő megnevezés sehol elő nem fordul. A történelem szerint pedig protestácziót kizárólag az ágostai evangélikus luteránusok fejtették ki, tehát csupán nekik volna történelmi jogosultságuk ezen elnevezés használatára. Ámde ha — a dogmai rokonság alapján — az élet ezen kifejezést használatba vette, s ha azt ugy a reformátusokra, mint az unitáriusokra kiterjesztette, és ha a gyakorlat szentesitette is, mint pl. a »b. Baldácsy protestáns alapítvány* elnevezés mutatja, vagy mint pl. azon tények, hogy Torda-Aranyos vármegyében, Abrudbányán a korábbi időben és Udvarhely megyében, Fiafalván, ma is az unitáriusok és reformátusok ugyanazt a templomot használják közös imahelyül. Hoitsy Pál: Abrudbányán nem! Ferenczy Géza: Hangsúlyoztam, hogy ma csak Fiafalván, és mint pl. Csíkszeredán, Vajdahunyadon és Élőpatakon történik, hogy az unitáriusok az evangeliko-reformátusok presbiterei és megyegondnokai ; ha a gyakorlati élet — mondom — ily módon szentesitette és ha ezt a kifejezést itt a törvényhozásban is használjuk : akkor nem volna jogosultsága annak, hogy a »protestáns« megjelölésnek mint gyűjtőfogalomnak az unitáriusegyházra vonatkoztatása aggodalmat okozzon. (Helyeslés.) Az 1848 : XX. t.-czikk alapján való segélyezésre különben is senki sem hivatkozhatnék talán több jogosultsággal, mint épen az unitáriusok, a kiknek — mint emiitettem — bevett vallási minősége ép e törvény 1. §-án alapszik. A több mint 70.000 lelket számláló unitárius egyház ép oly súlyos egyházi adózások alatt nyög és ép oly erős sőt tán aránylag fokozottabb áldozatokat hoz a közmivelődés előmozdítására, mint protestáns testvérhitfelekezetei. 110 anyaegyházat tart fenn egy püspök és kilencz esperes vezetése alatt; Kolozsvárt közismert minta-főgimnáziumot és papnöveldét, Tordán és Kereszturon középiskolákat, hat- és négyosztályut tart fenn megfeszített anyagi áldozattal. Az egyházfelekezeti népiskoláktól eltekintve, magasabb kiképzésre és különösen tanuló ifjainak a külföld látogatására is súlyt fektet és állandóan egy tanárjelölt, egy jjapjelölt és egy leánynövendék tanul künn Angliában Oxfordban és Cambridge-ben és Amerikában az ottani hitrokonok által kizárólag magyar unitáriusok részére létesített alapítványokon. Azt hiszem, minden dicsekvés nélkül hivatkozhatik talán arra is, hogy annak az értékes rokonszenvnek, a melylyel a nagy angol nemzet nemzetünk irányában viseltetik, erős és állandó összekötő kapcsát képezi. Mindezeket azonban nem azért említettem fel, mintha a mélyen t. miniszter urnak erről tudomása nem volna, sőt nem méltányolná, mert hiszen hangsúlyoznom kell azt a rokonszenvet, a mely megnyilatkozik már abban, hogy az unitárius egyház segélyezését tetemes összeggel felemelte, és a melyet abban akijelentésében is, hogy az unitárius egyházat az 1848 : XX. t.-czikk szellemének megfelelőleg tovább segélyezni óhajtja, — kifejezésre juttatta. Ha a t miniszter urnak ez a kijelentése azt mondja, hogy a két protestáns egyházzal azono elvek szerint fog történni az unitárius egyház segélyezése is, és ha az unitárius egyházi adózás túlterheltségének megszüntetése, a közigazgatási költségeknek a közálladalmi költségbeli viselése és mindezeknek intézményes törvények általi biztosítása a másik két protestáns egyházzal azonos időben is fog megtörténni, és ha az unitárius egyháznak a többi protestáns egyházakhoz hasonlóan felterjesztett, 1903., 1904. és 1906. évekbeni kérelmei idáig csupán a rendelkezésre álló idő korlátolt volta miatt nem nyertek érdemleges elintézést: akkor ezen értelmezés mindenesetre megnyugtatólag hat és minden aggodalmat szétoszlat. T. ház, mindezeket szükségesnek tartottam megjegyezni és elmondani azért, hogy egyúttal, a midőn szives figyelembe ajánlom, másfelől e kérdést nyilvántartsam a tettek idejére, és hangsúlyozzam már itt, hogy a magyar umtarizmus, ha számban csekély is, de hazafiságban erős, (Ugy van I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) tömör, összetartó, száz százalék magyar és főleg székely, a mely önérzetes, büszke magyar voltára, és a mely az »extra Hungariam«-ot ugy fordította magyarra, hogy Egy az Isten, Egy a haza és Első a haza. Azon erős bizalomnál fogva, a melylyel a t. miniszter ur személye és politikája iránt viseltetem, a költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ráth Endre jegyző: Becsey Károly! Becsey Károly: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az előző kormányok ideje alatt a kultusztárcza költségvetésének tárgyalása alig állott egyébből, mint a kultuszminiszter beszédéből és annak helyesléséből. Ezt részben annak tulajdonítom, hogy a kormányokat mindenkor támogató párt, illetve a kormánynak a pártja egyszerűen tudomásul vette a kultuszminiszter előterjesztését, az ellenzék pedig, miután munkája jórészt a közjogi kérdések tárgyalásában merült ki, alig foglalkozhatott a kultuszminiszter költségvetésével. Ma egészen megfordítva áll a helyzet. Ma a kormányt támogató legnagyobb párt nem foglalkozik közjogi kérdésekkel, hanem, egészen helyesen, a belügyi kérdések tárgyalását tette különösen foglalkozása tárgj^ává, és itt, a hol a magyar nemzeti szempontok különös hangsúlyozása és azoknak a magyar nemzeti állam érdekében való kifejtése elsősorban áll, itt látjuk első helyen megnyilatkozni azt, hogy a közjogi ellenzék, a függetlenségi párt egészen belemegy a vitába és magának a legnagyobb részt foglalja le. Én, t. ház, a kultusztárcza beterjesztett költségvetésének csak közoktatási részéhez kivánok szólni. (Halljuk! Halljuk!) És akkor, a midőn ezt teszem, követni kívánom beszédem fonalán azt a sorrendet, a melyet a kultuszminiszter ur beszédében megállapított, és adataimat beszédemhez részint a mindennapi életből, részint pedig a köz-