Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-77

77. országos ülés 1906 deczember 13-án, csütörtökön. IS) azon vagyunk, hogy a nem állami tanítók sorsát is akkép javítsuk, hogy közelebb jussanak legalább az állami tanítók helyzetéhez állami segély lyel, akkor az nem egyszerű számtani, vagy pénzügyi, hanem nagy politikai, nemzeti politikai probléma, (Igaz ! Ugy van !) mert azon az utón — legalább a meddig én ezen a helyen ülök — nem fogjuk az államnak ügyeit ezen a téren továbbvinni, hogy az állam a maga és a nemzet ellenségeit támogassa. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Meg kellett állapítani tehát nemcsak a fizetésemelésnek mértékét, hanem meg kellett állapítani egy olyan pohtikát is, a mely egyfelől nem zsibbasztja meg az öntevékenységet és szabadságot ott, a hol a szabadság és az öntevékenység a nemzetnek és az államnak javára van, másfelől legalább is egyelőre nem támogatja azt ottan, a hol nincs arra garanczia, hogy a nemzeti és állami czélokkal ellentétben áll. (Elénk helyeslés.) Nekem számolnom kellett 5600 állami és körülbelül 22.000 nem állami tanítóval. Az állami tanítóknak fizetésrendezése a következőkből áll: Az alapfizetés tekintetében három kategóriát óhajtok megállapítani. (Halljuk ! Halljuk I) Az első és második lakbérosztályba tartozó községekben az alap, vagyis a kezdőfizetés 1200 korona volna, a harmadik lakbérosztályba tartozóknál 1100 és a többi községekben 1000 korona. (Helyeslés.) öt év múlva azonban az állami tanitó, a kinek 1000 korona az alapfizetése, már 1400 korona alapfizetést nyerne, tehát bejutna a XI. fizetési osztálynak megfelelő kategóriába ; (Elénk helyeslés.) természetesen ennek megfelelőleg az 1100 korona alapfizetéssel bírók, a kik drágább helyeken miiködnek, 1500 és az 1200 korona alapfizetéssel birok 1600 korona fizetést fognak nyerni. Azután 200 koronás korpótlékkal eljutna a legegyszerűbb, a legigénytelenebb helyen működő tanitó a 2400 korona végső fizetésig, illetőleg ennek megfelelőleg a többi a 2500 és 2600 koronáig. (Elénk éljenzés és taps.) Azokat a t. képviselőtársaimat, a kik a miatt aggódnak, hogy megbirja-e az állam pénzügyi helyzete, csak arra kérem, legyenek megnyugodva, jó kezekben van az ügynek ez a része. (Elénk derültség és taps.) Az a kezdőfizetés, a melyet az első öt éven át a tanitó nyerne, a mely kezdőfizetés mellett várnia kell, míg a XI. fizetési fokozattal egyenlő helyzetbe jut, nem méltánytalanság vele szemben, hanem ez megfelel egyszerűen annak a gyakornoki időnek, a melyet minden állami tisztviselőnek el kell töltenie, a mig ebbe a fizetési osztályba jut. (Elénk helyeslés.) Ennyit az állami tanítókra nézve. Most pedig áttérek a nem állami tanítókra. (Halljuk ! Halljuk !) Az én czélom az volt, hogy — a mint Széll Kálmán miniszterelnök az ő fizetésrendezési javaslatának benyújtásakor mondotta — ha az állam nem is teheti azt, hogy a maga eszközeivel azokat, a kik nem az ő alkalmazottai, teljesen ugyanabba a helyzetbe juttassa, mint az állami tanítókat, de ne legyen közöttük nagy eltérés. A nem állami tanítókra, a községi és felekezeti tanítókra nézve — természetesen a később közlendő kikötések és feltételek mellett (Helyeslés.) — a kezdőfizetést ép ugy állapítom meg, mint az állami tanítókra nézve, ugyanazokban a kategóriákban. Az első és a második lakbérosztályban 1200, a harmadikban 1100 és a többi községekben ezer korona a kezdőfizetés, a mely kezdőfizetésig, ha az iskolafentartó kimutatja, hogy nem tudja őket ellátni, az állam pótolja a hiányt. Ezután a két első korpótlék 200—200 korona lesz, tehát öt esztendő múlva hozzávéve. az állami fizetéskiegészitést is, 1200, illetőleg 1300 és 1400 korona fizetéshez jut az a felekezeti tanitó. Épen ugy a második korpótlék is 200 korona. Hat korpótlékot vévén alapul, a harmadik és negyedik korpótlék 100—100 korona, a két utolsó korpótlék ismét 200—200 korona. Ugy, hogy az állami fizetéskiegészitéssel a nem állami tanitó eléri a különböző kategóriák szerint, a mint az első, második, illetőleg harmadik lakbérosztályba tartozik vagy egyéb községbe, a 2200, 2100, illetőleg 2000 korona fizetést. De ebbe a törvénybe, hogy az aequiparatióhoz még közelebb jussunk, egy fontos uj intézkedést akarok felvenni. (Halljuk ! Halljuk !) A mig t. i. eddig az állam csak a minimumig egészítette ki a fizetést és az iskolafentartó hiába emelte fel a maga erejéből azt, mivel ezzel nem javított a tanitó sorsán, a mennyiben elesett az állami fizetéskiegészitéstől, addig ebbe a törvénybe most azt a princzipiumot akarom bevenni, hogy az egyszer megállapitott állami segély, ha az iskolafentartó a maga erejéből fel is emeli a tanitó fizetését, le nem szállítható mindaddig, a mig az illető el nem éri a hasonló fokozatban lévő állami tanítónak a fizetését. (Általános helyeslés.) En azt hiszem, hogy ez a rendezés, a mely az állami költségvetést kerek összegben az eddigi hozzávetőleges, de komoly akvpon nyugvó számítással, körülbelül 6 millió évi többlettel fogja megterhelni, az adott viszonyok között megfelel annak, a mit tehetünk és rendkívül nagy javulást jelent a tanítók sorsán. (Igaz ! Ugy van !) Három kategóriája van a fizetésj avitást igénylőknek, a kik különös tekintetbe jönnek: a vasutasok, a birák és a tanítók. A vasutasoknál a kereskedelemügyi miniszter ur abban a szerencsés helyzetben van, hogy saját tárczája keretében tud czélszerü intézkedések által fedezetet találni a nagy igények kielégítésére. Az igazságügyminiszter ur és én magam nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, nekünk az állam általános rezervoárjához kell ajjpellálnunk és ezért természetesen nemcsak a pénzügyminiszternek, annál, a mihez hozzájárul, de nekünk is arra nézve, a mit követelünk, tekintettel kell lennünk arra, hogy az állam pénzügyeit megrongáló válságba hozni nem szabad. (Helyeslés.) De ez nem is szükséges, t. képviselőház. Mert vegyük egy felekezeti tanitó helyzetét, a ki ma 800 koronáig részesül fizetéskiegészitésben. Az uj rendezés folytán először mindjárt 200 korona felemelésben részesül 3*