Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-87
87. országos ülés 1907 j\ de jóformán mint nemzet is, a midőn tul az oczeánon, Észak-Amerikában, a polgárjogok alapján hirdetik az emberi egyenlőséget, a midőn küszöbön van a fianczia forradalom, a deolaration des droits de l'homme. A midőn tehát a világvezérlő nemzetek polgári munkára kezdik fektetni az egész állami berendezést, abban a pillanatban lehetetlenné váük a lengyel exisztenczia. Ebben nagy tanúság áll előttünk kétségkivül, mert a lengyel történelmi és nemzeti fejlődés rendkívül sok rokonvonást mutat a mi történelmünkkel. A mi történelmünkben ezen momentumok is kétségkívül rendkívüli szerepet játszanak. Kétségkivül ez a meggyőződés vezette a bourgeoisie fénykorában Csengery Antalt is, az 1868. évi XXXVIII. t.-czikknek megalkotóját, a ki a polgári iskolák mellett tört lándzsát. De a mikor megalkotta ez intézményt, egyúttal a népiskolai intézetek közé osztotta be s most is népiskolai intézetek között van ez a polgári iskola, mint a népiskolai intézetek koronája. A magyarázata az, hogy az 1868-iki Csengery Antal előtt a polgár azonos a néppel, és a mikor a népet akarja emelni, akkor emeli a polgárt, és vice versa. Ehhez képest ugyanakkor a produktív foglalkozások iránti érzék rendkívüli erővel tör elő, és a mint megemlékeztem az imént róla, a közkereseti társaságoknak megalakulása is ebbe az irányzatba esik. Megalkottatott tehát a polgári iskola ugy, a mint a törvényben látjuk, mint a népiskolai intézmény kiegészítő része, koronája. Azóta nagy idő telt el t. ház, és az id 5, a mely minden emberi tettnek legnagyobb próbája, bírálója és megítél ője, kimutatta azt, hogy a polgári iskola még eredeti kitűzött czéljának sem felelhetett meg. Még pedig először azért, mert a magyar polgári iskola pótolta és pótolja az algimnáziumokat ét- az alreált, a mi nem volt benne az eredeti programmban. Azonkívül arra szolgált, hogy a különböző szakiskolák, mint a katonai, erdészeti, kereskedelmi és egyéb eféle szakiskolák számára növendékeket liferáljon. Másodszor nem felelhetett meg eredeti kitűzött czéljának azért, mert az 1868-ban megalkotott hat osztály részben kevésnek, részben soknak bizonyult. Kevésnek bizonyult arra. hogy a polgárok a kor kívánalmainak megfelelő ismeretek oly anyagához juthassanak, a melyekkel mint európai polgárok megállhatnak, de viszont nem felelt meg, mint tudományos pályákra előkészítő intézet sem. Ott is mindenféle mellékvizsgákra, • pótlásokra volt szükség, ha valaki abból a szerencsétlen polgári iskolából át akart lépni tudományos pályára, a mi pedig sokszor megtörtént már azért is, mert igen sok helyütt nincsen más intézet. De nem felelhetett meg harmadszor azért . sem, mert időközben — és ez a legfontosabb — az 1893 : 1. t.-cz., a minősítési törvény, életerét vágta el az egész polgári iskolának. Bizony jobb lett volna minősítési törvény helyett egy novellát nuár 12-én, szombaton. 251 adni be, a mely szerint a polgári iskola V. és VI." osztálya eltöröltetik, mert hiába való dolog azt kívánni, hogy a polgári iskola versenyképes legyen. (Egy hang a középen : Nem kívánják!) De nagyon sokan kívánják. Én a kérdéssel foglalkoztam és tudom, hogy bizonyos oldalról nem kívánják, de azt is mondhatom, sőt a helyeket is meg tudom nevezni, a honnan erre vonatkozólag kívánalom terjesztetett be, hogy igenis sokan kívánják, hogy a polgári iskola versenyképes jobban mondva életképes legyen, mert nem szeretek olyan szót használni, a mely lefuttatásra vagy a börzére emlékeztet. De hogy életképes lehessen, akkor vagy négyosztályunak vagy hétosztályunak kell lennie, még pedig a következő okokból. Először is tudnunk kell, hogy Magyarországon nagy számmal vannak polgári iskolák, körülbelül 350 áll fenn ; de voltaképen még több, mert Magyarországnak 200 tudományos pályára előkészítő középiskolája mellett, nem kevesebb, mint 37 felső kereskedelmi iskolája van, tehát jóval több, mint a nagy ipart üző Németországnak, sőt nem hiszem, hogy Angolországban több ilyen intézet lenne. Pedig mi rólunk tudvalevő, hogy »nö siamo Veneziani«, nem vagyunk kalmár nép, bár egyesekben megvan a kalmárszellem. Nálunk tehát 37 felső kereskedelmi iskola van, a mi nem lehetséges máskép, mint hogy itt a nevekkel játékot űznek. És a ki ismeri a felső kereskedelmi iskolák szervezetét, azoknak a tárgyait, az jól tudja, hogy ezek a felső kereskedelmi iskolák csak leplezett alakjai a polgári iskoláknak. Ám akkor nem felelhetnek meg kereskedelmi szakiskolai rendeltetésüknek. Legyen tehát a kereskedelmi iskola kereskedelmi iskola, a polgári iskola pedig polgári iskola ; ez mindenekfelett való követelmény! De kulturális missziót is kell teljesítenie az életképes polgári iskolának és ezt Hencz t. képviselőtársam becses figyelmébe ajánlom. Itt van egy statisztika, hogy minő tekintetben, hol teljesítenek ezen polgári iskolák kulturális missziót. Alsólendván, Alsókubinban, Apatinban, Bánfíyhunyadon, Beszterczén, Breznóbányán, Beszterczebányán, Csáktornyán, Fiumében, Dicsőszentmártonban, Dobsinán, s több efféle helyeken, a hol a magyarság egyetlen kulturális és vezető intézménye a polgári iskola. Azért nem szabad nekünk, a kik nagy egészében látjuk a közoktatásügyet, semmiféle jelszavak és kicsinyes féltékenykedés, még pedig nézetem szerint alaptalan féltékenykedés, által elriasztatni magunkat azon követelménytől, melyet a polgári iskoláknak megalkotója, t. i. Csengery Antal voltaképen ugy vett át, hogy kifelejtette a forrásmunkának punktum saliensét. Ez egészen nóvum; méltóztassék megengedni, hogy erről pár szót szóljak. Csengery Antal polgári iskolai törvényének forrása voltaképen két német munkára vezetendő vissza. Természetesen eszemágában sincs őt plágiummal vádolni, de azon módon meglelhető abban :Í2 Í:
