Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-86
230 86. országos älés 1907 január il-én, pénteken. zonyára a nemzeti irányú népnevelés ellen fognak majd állást foglalni. Xemzeti szempontból felette fontos missziót töltenek be az óvodák. (Igaz!) Itt sajátítható el legkönnyebben a magyar nyelv. Az óvodák a hazafiasságnak valóságos veteményes kertjei és miután minden gyermekben megvan a hazafiság csirája, itt lehet azt legkönnyebben kikelteni és a népiskolákban azután mély gyökerekkel biró terebélyes fává fejleszteni. Az óvodákról szóló 1891 : XV. t.-cz. egyik-másik pontja az óvodák szaporításának nagy akadálya. E törvény reformjának szükségét a t. miniszter ur is emiitette, azért én e kérdést illetőleg csak egy-két pontra bátorkodom megjegyzést tenni. A törvény 15. és 16. §-ai kimondják ugyanis, hogy óvodák felállítására azok a községek kötelezvék, a melyekben 15.000 forintnál nagyobb az adó. A hol 10—15.000 forint az adó, ott állandó menedékházat, a hol 10.000 forintnál kevesebb az adó, ott nyári menedékházat tartoznak építeni. Ezek a pontok nagyon megnehezítik a szervezést, azért a törvény oly irányban lenne módosítandó, hogy az óvodák felállításának kötelezettségénél ne az adófizetés, hanem a gyermekek számaránya vétessék irányadóul. Ugyanezen törvény az óvodák felállításának kötelezettsége szempontjából gondozásban részesülő és gondozásban nem részesülő gyermekeket különböztet meg. Ez azután sok helyütt arra a visszaélésre vezet, hogy azért, hogy a község az óvodák felállításának kötelezettségét s az ezzel járó megterheltetést elkerülje, a gondozás alatt nem álló gyermekeket is gondozás alatt állóknak irják össze. Azt hiszem, hogy az óvodáknak nagyobb megterheltetés nélkül való szaporításához vezetne az, ha nem építenének olyan drága óvodákat. Jelenleg egy óvoda-épitkezés többe kerül, mint egy iskola építése, mert külön játszóteremből é. ; külön munkateremből áll. A czélnak talán teljesen megfelelne annál is inkább, miután az óvodák felállításának terén is az extenzív fejlesztés a fő, ha csak egy játszótermet állítanának. (Helyeslés.) A mi a népiskolákat illeti, ezeknek építkezési mintatervei nagyon drága építkezést írnak elő. Pl. a tetőszék oly faméreteket követel, a minő forgalomban, különösen a vidéken aüg van. Egyszerű, olcsóbb tervekről kellene gondoskodni és az e réven előálló megtakarítás uj állami iskoláknak megterhelés nélkül való felépítését mozdítaná elő. A népoktatás sikerének nagy akadálya, hogy a tankötelezettség elve a gyakorlatban megvalósítva nincs. Készben azért, mert nagyon sok községben egyáltalában nincs is iskola, vagy van ugyan, de nem megfelelő, vagy túlzsúfolt, vagy végre azért, mert igen sok felekezeti iskolában az oktatás tanitóhiány miatt hosszabb-rövidebb ideig szünetelni kénytelen. Az iskolamulasztási birságolásak, daczára a közigazgatási bizottságok ez irányban kiadott erélyes rendelkezéseinek, czélhoz nem igen vezetnek, mivel az írásbeli és egyéb munkával amúgy is nagyon megterhelt járási közigazgatási hatóságok a községi elöljáróságoknak e téren nagyon sürün elkövetett mulasztásait kellőleg ellenőrizni alig képesek, továbbá főleg a perifériákon, hol a községi biró Írástudatlan, a törvény ezen intézkedése teljesen illuzórius. Itt a törvény novelláris megváltoztatása esetén arról kellene gondoskodni, hogy a tankötelesek beiskolázása és az igazolatlan iskolai mulasztások ellenőizése hatékonyabbá tétessék. Tisztelt ház ! A tanításnak egyik hátránya, hogy a szorgalmi időt a. különböző jellegű iskolákban nem tartják be. Kívánatos lenne, hogy a szorgalmi idő törvényileg minden iskolára nézve egyformán állapíttassák meg és ezen rendelkezés végre is hajtassák. Szükségesnek tartanám, hogy törvényileg mondassák ki, miszerint az összes hazai iskolai tankönyveket egyedül a vallás- és közoktatásügyi miniszter approbálhatj a (Helyeslés.) s ilyen approbálás nélkül tankönyv használható ne legyen, és pedig tekintet nélkül arra hogy elfogadja-e, igénybe veszi-e valamely iskola az állami segítséget, vagy sem. (Helyeslés.) Itt meg kell jegyeznem, hogy azon vidéken, melyet szűkebb hazámnak vallok és az országnak általam ismert északkeleti vidékein e tekintetben észrevétel nincs, mert hazafias gondolkodású főpásztoraink csakis kifogástalan nemzeti szellemben irt tankönyvek használatát engedélyezik. De ott vannak más vidékek, a hol a közoktatásügyi kormány nagyon jól tudja, hogy nem egy könyvet kellett szelleménél fogva az iskolából kitiltani. Nagy baja népiskolai közoktatásunknak az, hogy igen sok iskola nincs kellőleg felszerelve tanszerekkel. A törvény ugyan általánosságban intézkedik, hogy az iskolában meglegyenek a szükséges tanszerek, ámde épen azért, mert ez az intézkedés általános, az magyarázható. Nézetem szerint egyelőre rendeleti utón kellene a közoktatásügyi kormánynak gondoskodni arról, hogy szabályzatban állapittassck meg, minő tanszereknek kell a különböző fokozatú iskolákban feltétlenül meglenniök. Ugyanez áll az iskolai bútorzatra nézve. Sok helyütt oly padokat használnak, a melyek a legelemibb egészségügyi követelményeknek sem felelnek meg. Itt tehát gondoskodni kellene arról, hogy a czélszerü iskolai bútorok ábrákkal ellátott füzetekben ismertessenek és ily módon hozassék tudomására a különböző iskolák fentartóinak, hogy a felszerelésnél minő pedagógiai és közegészségügyi követelmények veendők figyelembe. T. ház! Az 1868:XXXVIII. t.-cz. kimondja az általános tankötelezettséget. De ennek a nagy elvnek a megvalósítását sok helyütt, különösen a szegény népnél nagyon megnehezeti a tandíjnak kérdése. Ezt az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur is érintette beszédében, s épen e kérdés fontosságánál fogva arra különösen ki kell térnem.
