Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-86

86. országos ülés 1907 január 11-én, pénteken. 225 pontja, téves a sugár, téves a perspektívája, ha a t. képviselő ur mégis azt hiszi, hogy jól lát. A magam részéről csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy kár annyira túlfeszíteni a húrt! T. képviselőház ! Miután már megemlítettem azt. hogy igen sok dolgot hoztak fel itt, nekem tehát csak meglehetős korlátolt területen lehet mozognom. Ezért inkább csak megjegyzés alakjában fogom felemlíteni azokat, a miket még mondani akarok. Első megjegyzésem az, hogy nézetem szerint hiányos a tanerőknek a képzése és a felügyelete. Ezt is módosítani kellene, a képzésnek, a képesítésnek állami feladatnak kellene lennie. Oklevelet ne kapjon olyan ember, a ki nem beszél perfektül magyarul. (Helyeslés.) A tanerők képzésénél arra is nagyon kellene ügyelni, hogy az illető jelöltek megismerjék azokat a módokat és eszközöket, a melyeknek segítségével a növendékeknél a lényeget megértethetik. Ez igen fontos. E nélkül a növendék nem tehet szert pozitív tudásra, e nélkül a műveltség egészen felületes és a lehető legjogosulatlanabb igények támasztására vezethet. A felügyelet igen sokszor igen hiányos. Stréberség, tudatlanság jellemzi. Pedig az iskolát ösztönző erővel, meleg szeretettel kell körülvenni. Hiányos a szervezet, a rendszer. Az egyetemet deczentralizálni kellene vidéki fakultások által. Ezáltal azt nyerjük, hogy a tanítás sikerét egyrészt ez egészséges alapon biztosítjuk és másrészt vidéki művelődési központokat teremtünk s a vidék kulturigényeit kielégítjük. Mert, a mit épen ma emiitett Dobroszláv Péter t. képviselőtársam, hogy öt vagy négy egyetemet állítsunk fel, ezt jelenleg még csak a jövő zenéjének tartom. A középiskolára nézve az egyenjogúsításnak vagyok a híve. Nem értem, hogy ez miért késik és miért keh várnunk addig, míg külföldön hasonló lépést tesznek ? Hát nem tudunk mi magunktól valamit kezdeményezni % Az egységes középiskolának a jogosultságát természetesnek találom, hiszen a nap sugarai akkor gyújtanak, ha egységesen hatnak. Az egységes középiskolának a szervezését indokolja az is, hogy hiszen mindannyi dolgozni tanit, áttekintést nyújt az emberi ismeretekről, leszűrt igazságokat közöl. Egyáltalán nem értem azonban, hogy miért hisznek még mindig a latin nyelv csodatevő erejében ? Az igen t. kultuszminiszter ur ugyan azt említette, hogy lehetőleg a reális oktatásra fog törekedni, de a költségvetésben azt látom, hogy most Kőbányán szándékozik egy intézetet felállítani, még pedig elsősorban gimnáziumot. Én tehát arra kérem a t. kultuszminiszter urat, tegye ezt megfontolás tárgyává. Ez egy régi elavult rendszer maradványa. A latin nyelvnek a középiskolákban már tényleg nagyon kevés jogosultsága van. Mi köze a polgári fiúiskolának a latin nyelvhez, miért vitték be mint rendkívüli tantárgyat ? Miért kevernek mindent össze ? Ugron Gábor: Az igaz ! KBPVH. NAPLÓ 1906 1911. Y. KÖTET. Vizy Ferencz : Szükségesnek tartom itt még a túlterhelés kérdésének a felcmlitését is. Erre nézve már igen sokan nyilatkoztak, ankét is tartatott ebben az ügyben egy alkalommal és annak véleménye szerint túlterhelés nincsen. Én pedig azt mondom, hogy igenis van, és minden szülőt, a kinek gyermeke van, tanulságul hozok fel, hogy vájjon csakugyan nincgen-e túlterhelés ? Meg vagyok róla győződve, hogy a szülők nekem fognak igazat adni. Nagy hiba továbbá középiskoláinknál, hogy a tananyag bősége miatt, az illető tanerő nem rendelkezik annyi idővel, hogy az úgynevezett nevelői oktatásra kitérjen, a tanuló erkölcsi jellemét fejleszsze az úgynevezett kötelező igazságok közlése által. Ez pedig igen fontos dolog, mert a fiatalság egy fontos alkotó elem az általános nemzeti fejlődésben. A fiatal emberi szervezet egyéni fejlődésére ügyelni kell, hogy annak segélyére lehessünk. A mi továbbá a különböző iskolákat illeti, ezekre vonatkozólag is fogok egész röviden nyilatkozni. Itt van a polgári iskola. Én nyíltan megmondom, hogy a hétosztályunak vagyok barátja és nem osztom több igen t. képviselőtársam nézetét, a kik szerint a hétosztályu polgári iskola proletárokat nevelne, mert ellenkezőleg, a négy osztályú mint befejezetlen, tökéletlen iskola ad proletárokat. A hétosztályu polgári iskolánál okvetlenül szükségesnek tartom, hogy egységes tanterve, tanári testülete, felügyelete, igazgatása, szervezete legyen ; szükséges a czimkérdésnek az 1868. év XXXVIII. t.-cz. értelmében való megoldása ; szükséges, a pedagógiumnak négy évi tanfolyammá való átalakítása és a főiskola elnevezésnek megadása. A felekezeti és községi polgári iskolai tanároknak a fizetését az államiakéval egészen egyenlővé kellene tenni és a középiskolai tanárok fizetésével arányban összhangba hozni, a felekezeti s községi polgári iskolánál töltött éveket az állami szolgálatba beszámítani, a közoktatási tanácsban nekik szakképviseletet adni. Az államban egy tanintézetet, a mely csonka, nem tűrhetünk ! A mi a polgári leányiskolákat illeti, ezek szervezetével egyelőre meg lehetünk elégedve. Különösen egy intézkedést, az u. n. kézimunkatanfolyamok szervezését, bárki eszméje volt is, nagyon szerencsésnek tartom és azért kérem az igen t. miniszter urat, hogy azt ne csak 2—3 intézetnél létesítse, hanem rendeletileg, ugy a felekezeti, mint a községi iskoláknál mindenütt, mert ez a tanfolyam egy olyan szegény leánykának, a ki négy esztendeig jár az iskolába, biztos kenyérkereseti módot nyújt s így valóságos áldása a szegény népnek. A mi a felsőbb leányiskolákat illeti, ezek tantervét, ugy tudom, 1905-ben nézték át. Azonban a mint nem feleltek meg czéljuknak akkor, ugy ma sem felelnek meg. Ezt én igy luxusintézménynek tartom. Nálunk pedig luxusintézménynek a 29