Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-86

218 86. országos ülés Í907 január li-én, pénteken. fejlődésre képes és a mely képes megmagyarositani a délvidéki különböző nemzetiségeket, mindenesetre legelső sorban érdemes arra, hogy a harmadik egyetemet megkapja. (Helyeslés.) Biztosíthatom a t. házat, hogy Szegedről sohsem fognak kikerülni sem Mudronyok, sem Vládok, (Zaj.) hanem a kik kikerülnek, megmagyarosodnak szivükben és a magyar állameszme hű fiai lesznek. (Zaj és ellenmondások a középen.) Egry Béla: Pécsnek nagyobb szüksége van rá és nagyobb missziót teljesít a horvát határon. (Zaj.) Nyáry Béla: Hallottuk legutóbb azt, hogy Szeged város közgyűlése elhatározta, hogy a harmadik egyetemnek Szegeden leendő felállítása érdekében deputácziót küld a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz és a miniszterelnök úrhoz és ez a deputáczió bővebben ki fogja fejteni az indokokat, a melyek a szegedi egyetem felállítása mellett szólnak. Én csak röviden jelzem, hogy a szegedi egyetem felállítása az állam legkisebb pénzügyi megerőltetésébe kerül, a mi a mai nehéz pénzügyi viszonyok között mindenesetre fontos dolog. Szeged maga ugyanis hat millió koronát szavazott meg a költségekre, átadja összes közkórházait, 80.000 kötetnyi könyvtárát rendelkezésre bocsátja az egyetemnek, az összes építkezésekre szükséges telkeket ingyen bocsátja rendelkezésre, ugy hogy tulaj donképen tisztán a berendezés, a tanárok fizetése, az egyetem fentartásának költségei, terhelnék az országot. Ezekben voltam bátor előadni az okokat, a melyek felszólalásra késztettek. Egyébként megbízom a vallásés közoktatásügyi miniszter ur hazafias, szakavatott működésében és a költségvetést elfogadom. (Helyeslés.) Várady Károly jegyző : Dobroszláv Péter ! Dobroszláv Péter: T. ház ! örvendetes kulturális jelenségnek, sőt kultúrpolitikai eseménynek kell minősítenünk a müveit magyar közönségnek a harmadik egyetem felállítása iránt megnyilvánult változatlanul élénk érdeklődését. Szokatlan tünet mindenesetre az, hogy nem a törvényhozás érlelte meg a kérdést, nem a törvényhozás gondolatvilága és eszmeköre nyilvánul meg e mozgalomban, hanem vidéki városaink és törvényhatóságaink évtizedekre visszamenő szivós ostromának köszönhető, hogy ez a kérdés ma már mint nemzeti és kulturális közügy jelentkezik, és a törvényhozásnak immár nem lehet egyéb hivatása, mint a rendelkezésre álló óriási anyag gondos mérlegelésével a harmadik egyetemet mielőbb felállítani. T. ház, ez a nagyarányú mozgalom azon el nem vitatható, általános eszmét juttatta felszínre, hogy az egyetem kérdése nálunk nem egyes városnak, egyes vidéknek specziális helyi kulturális szükséglete, hanem a harmadik egyetem kérdése az egységes magyar nemzeti kultúrpolitikának sarkalatos elve, és ezzel azt a kötelezettséget rója reánk, a törvényhozás tagjaira, hogy e kérdést nem egyes vidékek, városok specziális helyi érdeke, hanem az egységes magyar nemzeti kultúra legmagasabb szempontjából vizsgáljuk és oldjuk meg. Bizonyos beteges ambiczió is nyilvánult meg e mozgalmakban és ez a túlhajtott, beteges ambiczió abban nyilvánul, hogy vidéki városaink majdnem kivétel nélkül kizárólag fmancziális kérdésnek minősítették a harmadik egyetem kérdését és ezen meggyőződésük folytán hatalmas anyagi áldozatokat hoztak, különös anyagi áldozatkészséget fejtettek ki azon reményben, hogy az áldozatkészség nagysága egyenes arányban áll az egyetem felállításának lehetőségével és hogy minél nagyobb pénzáldozatot hoz valamely város az egyetem felállítása érdekében, annál inkább biztosítja az illető város a harmadik egyetemnek falai közt leendő felépítését. Míg vidéki városainknak a kultúráért hozott ezen áldozatkészségét bizonyos elismeréssel és köszönettel kell fogadnunk, addig másrészt meg kell értetnünk nemcsak városainkkal, de az egész országgal, hogy a harmadik egyetem kérdése nem lehet fmancziális kérdés, hogy a törvényhozást és a kormányt e kérdés elbírálásánál nem befolyásolhatja és irányíthatja a városok által felajánlott anyagi támogatás, hanem kizárólag és egyedül a legmagasabb etnikai, erkölcsi szempontok és az egységes magyar nemzeti kultúrának létfeltételei irányítják és befolyásolják. Különös jelenség az is, hogy a törvényhozás tagjai a harmadik egyetemet illetőleg megállapodásra és egyöntetű véleményre jutni alig képesek. Bár a hely megválasztása iránt különbözők lehetnek véleményeink, mégis ugy vélem, hogy az egyetem felállításának czélja iránt a törvényhozás tagjainak egyöntetű véleményen kell lenniök és egyöntetű megállapodásra kell jutniok, mert a mennyiben a czél iránt tisztában vagyunk, ugy az ezen czél szolgálatában álló harmadik egyetem helye iránt sokkal könnyebben jutunk megállapodásra. Miért kívánjuk a harmadik egyetemet felállítani 1 Ugy vélem, hogy a t. ház tagjainak véleményét fejezem ki, mikor kijelentem, hogy a harmadik egyetemet a létező két egyetemen évtizedek óta fennálló, folyton fokozódó túlzsúfoltság megszüntetése végett állítjuk fel elsősorban, de nem kizárólag. Czélja tehát az egyetem felállításának az, hogy a két egyetemről az egyetemi ifjúságnak nagy hányadát elvonjuk, és egy bizonyos harmadik helyre deczentralizáljuk, szóval a felsőbb oktatást és ezzel az egyetemi életet Magyarországon egészséges alapon deczentralizáljuk. Hova állítjuk tehát a harmadik egyetemet 1 Egry Béla : Pécsre ! (Felkiáltások : Szeged ! Deireozen ! Kassa I) Dobroszláv Péter: Kétségtelen, hogy nem lehet ezt az egyetemet máshova felállítani, csak abba a városba, azon helyre, a mely ezen czélt leginkább szolgálja, a mely városnak garancziája van az iránt, hogy Magyarország egyetemi ifjúságának legnagyobb hányadát képes a maga falai közé vonni és lekötni.