Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-86

218 86. országos ülés Í907 január li-én, pénteken. fejlődésre képes és a mely képes megmagyarosi­tani a délvidéki különböző nemzetiségeket, minden­esetre legelső sorban érdemes arra, hogy a har­madik egyetemet megkapja. (Helyeslés.) Biztosít­hatom a t. házat, hogy Szegedről sohsem fognak kikerülni sem Mudronyok, sem Vládok, (Zaj.) hanem a kik kikerülnek, megmagyarosodnak szi­vükben és a magyar állameszme hű fiai lesznek. (Zaj és ellenmondások a középen.) Egry Béla: Pécsnek nagyobb szüksége van rá és nagyobb missziót teljesít a horvát határon. (Zaj.) Nyáry Béla: Hallottuk legutóbb azt, hogy Szeged város közgyűlése elhatározta, hogy a har­madik egyetemnek Szegeden leendő felállítása érdekében deputácziót küld a vallás- és közokta­tásügyi miniszter úrhoz és a miniszterelnök úrhoz és ez a deputáczió bővebben ki fogja fejteni az indokokat, a melyek a szegedi egyetem felállítása mellett szólnak. Én csak röviden jelzem, hogy a szegedi egyetem felállítása az állam legkisebb pénz­ügyi megerőltetésébe kerül, a mi a mai nehéz pénzügyi viszonyok között mindenesetre fontos dolog. Szeged maga ugyanis hat millió koronát szavazott meg a költségekre, átadja összes köz­kórházait, 80.000 kötetnyi könyvtárát rendelke­zésre bocsátja az egyetemnek, az összes építkezé­sekre szükséges telkeket ingyen bocsátja rendel­kezésre, ugy hogy tulaj donképen tisztán a beren­dezés, a tanárok fizetése, az egyetem fentartásá­nak költségei, terhelnék az országot. Ezekben voltam bátor előadni az okokat, a melyek felszó­lalásra késztettek. Egyébként megbízom a vallás­és közoktatásügyi miniszter ur hazafias, szakava­tott működésében és a költségvetést elfogadom. (Helyeslés.) Várady Károly jegyző : Dobroszláv Péter ! Dobroszláv Péter: T. ház ! örvendetes kultu­rális jelenségnek, sőt kultúrpolitikai eseménynek kell minősítenünk a müveit magyar közönségnek a harmadik egyetem felállítása iránt megnyilvá­nult változatlanul élénk érdeklődését. Szokatlan tünet mindenesetre az, hogy nem a törvényhozás ér­lelte meg a kérdést, nem a törvényhozás gondolat­világa és eszmeköre nyilvánul meg e mozgalomban, hanem vidéki városaink és törvényhatóságaink évtizedekre visszamenő szivós ostromának kö­szönhető, hogy ez a kérdés ma már mint nemzeti és kulturális közügy jelentkezik, és a törvényho­zásnak immár nem lehet egyéb hivatása, mint a rendelkezésre álló óriási anyag gondos mérlegelésé­vel a harmadik egyetemet mielőbb felállítani. T. ház, ez a nagyarányú mozgalom azon el nem vi­tatható, általános eszmét juttatta felszínre, hogy az egyetem kérdése nálunk nem egyes városnak, egyes vidéknek specziális helyi kulturális szükség­lete, hanem a harmadik egyetem kérdése az egy­séges magyar nemzeti kultúrpolitikának sarkala­tos elve, és ezzel azt a kötelezettséget rója reánk, a törvényhozás tagjaira, hogy e kérdést nem egyes vidékek, városok specziális helyi érdeke, hanem az egységes magyar nemzeti kultúra legmagasabb szempontjából vizsgáljuk és oldjuk meg. Bizonyos beteges ambiczió is nyilvánult meg e mozgalmakban és ez a túlhajtott, beteges ambi­czió abban nyilvánul, hogy vidéki városaink majdnem kivétel nélkül kizárólag fmancziális kérdésnek minősítették a harmadik egyetem kér­dését és ezen meggyőződésük folytán hatalmas anyagi áldozatokat hoztak, különös anyagi áldozat­készséget fejtettek ki azon reményben, hogy az áldozatkészség nagysága egyenes arányban áll az egyetem felállításának lehetőségével és hogy minél nagyobb pénzáldozatot hoz valamely város az egyetem felállítása érdekében, annál inkább biztosítja az illető város a harmadik egyetemnek falai közt leendő felépítését. Míg vidéki városaink­nak a kultúráért hozott ezen áldozatkészségét bizonyos elismeréssel és köszönettel kell fogad­nunk, addig másrészt meg kell értetnünk nem­csak városainkkal, de az egész országgal, hogy a harmadik egyetem kérdése nem lehet fmancziális kérdés, hogy a törvényhozást és a kormányt e kérdés elbírálásánál nem befolyásolhatja és irá­nyíthatja a városok által felajánlott anyagi támo­gatás, hanem kizárólag és egyedül a legmagasabb etnikai, erkölcsi szempontok és az egységes magyar nemzeti kultúrának létfeltételei irányítják és befo­lyásolják. Különös jelenség az is, hogy a törvényhozás tagjai a harmadik egyetemet illetőleg megálla­podásra és egyöntetű véleményre jutni alig képesek. Bár a hely megválasztása iránt különbözők lehet­nek véleményeink, mégis ugy vélem, hogy az egyetem felállításának czélja iránt a törvényhozás tagjainak egyöntetű véleményen kell lenniök és egyöntetű megállapodásra kell jutniok, mert a mennyiben a czél iránt tisztában vagyunk, ugy az ezen czél szolgálatában álló harmadik egyetem helye iránt sokkal könnyebben jutunk megálla­podásra. Miért kívánjuk a harmadik egyetemet fel­állítani 1 Ugy vélem, hogy a t. ház tagjainak véle­ményét fejezem ki, mikor kijelentem, hogy a har­madik egyetemet a létező két egyetemen évtizedek óta fennálló, folyton fokozódó túlzsúfoltság meg­szüntetése végett állítjuk fel elsősorban, de nem kizárólag. Czélja tehát az egyetem felállításának az, hogy a két egyetemről az egyetemi ifjúságnak nagy hányadát elvonjuk, és egy bizonyos har­madik helyre deczentralizáljuk, szóval a felsőbb oktatást és ezzel az egyetemi életet Magyarországon egészséges alapon deczentralizáljuk. Hova állít­juk tehát a harmadik egyetemet 1 Egry Béla : Pécsre ! (Felkiáltások : Szeged ! Deireozen ! Kassa I) Dobroszláv Péter: Kétségtelen, hogy nem lehet ezt az egyetemet máshova felállítani, csak abba a városba, azon helyre, a mely ezen czélt leginkább szolgálja, a mely városnak garancziája van az iránt, hogy Magyarország egyetemi ifjú­ságának legnagyobb hányadát képes a maga falai közé vonni és lekötni.

Next

/
Thumbnails
Contents