Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-86

86. országos ülés 1907 jc rendezési törvényben, akár a nyugdíj reformjában, ez az igazságtalanság orvosoltatni fog. (Helyeslés.) Azonkívül azt mondja t. képviselőtársam, hogy a fizetésrendezésnek hasznát csak az uj ta­nítók fogják élvezni, a régi tanítók pedig nem. Ez is igen nagy tévedés, mert a nem állami tanítók fizetéskiegészitése az 1893. évi törvénynyel veszi kezdetét. Minden tanítónak, réginek és újnak, az uj törvény szerinti fizetés és korpótlék kiegé­szítése erre a dátumra, tehát 1893-ra visszamenő számítás alapján fog megállapittatni. Ennélfogva nem áll az, hogy ennek a gyümölcsében csak az uj és nem a régi tanítók fognak részesülni. (He­lyeslés.) Megmondottam, hogy a t. képviselő ur fej­tegetéseinek politikai részére nem akarok kiter­jeszkedni, két megjegyzést azonban még se fojt­hatok magamba. (Halljuk ! Halljuk !) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy olyan feltételhez akarom fűzni a tanítói fizetésrendezést, illetőleg a maga­sabb állami segélyben való részesítést, a mely terrorisztikus természetű és a mely erkölcsi nehéz­ségekbe ütközik ; hogy e feltétel mellett e segély megadása nem jótétemény, hanem ellenkezőleg : támadás. Kérem, t. képviselőház, a kinek szá­mára legyőzhetetlen erkölcsi nehézség az, hogy hazafias irányban a magyar állam polgáraivá nevelje az ifjúságot és magyar állampolgári ön­tudattal telítse a rábízott gyermek szivét, annak, őszintén megvallva, nemcsak állami fizetéskiegé­szitést nem akarok adni, (Helyeslés és taps.) hanem attól még a tanítás lehetőségét is meg akarom vonni. (Élénk helyeslés és taps.) Az anyanyelv tanítását lehetetlenné tenni egyáltalában nem áll szándékomban, de az épen a nép millióinak ér­dekében és épen abból a szempontból igenis lehet­séges, hogy minden magyar állampolgárra vonat­kozzék az a tétel, hogy a magyar az ur ebben az országban ! (Élénk helyeslés és taps. Zaj középütt a hátsó padokban.) Ugron Gábor; Menjenek ki Komániába! Menjenek ki Muszkaországba! Ott majd meg fogják tanítani! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Apponyi Albert valiás- és közoktatás­ügyi miniszter: Epén azért, t. képviselőház, igenis, utat és módot akarok nyitni helyes pedagó­giai elvek szerint arra, hog3 r minden állampolgár­nak alkalom adassék, hogy a nagy magyar állami erkölcsi közösségben ne csak formailag, de tényleg is mint cselekvő, mint minden jogokat nemcsak a papíron, de a valóságban élvező tagja szerepeljen. Brediceanu Koriolán : És érvényesülő ! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Mert, t. képviselőház, nekem az a czélom, hogy igen, érvényesüljenek ebben a hazában (Élénk helyeslés a középen.) nem magyar ajkú polgártársaim miihói is, de nem az ő nevük­ben kizárólag azok, a kik most az ő képviseletüket, mint privilégiumot bitorolják. (Hosszantartó, élénk helyeslés.) inuár 11-én, pénteken. 215 A t. képviselő ur az 1848 : XX. t.-cz. valódi intencziójának magyarázatára is tett egy kis ekszkurziót és azt igyekezett bizonyítani, hogy az 1848 : XX. t.-czikknek ez a valódi értelmezése a konfiskáczió, az elkobzás. Én históriai adatokkal bizonyítottam és kész vagyok még részletesebben is bizonyítani ennek az ellenkezőjét. Különben, ha t. képviselőtársam a Magyarországon még fennálló vallási sérelmeket, egyházi kérdéseket akképen akarja megoldani, hogy ebbe az országba polgár­háborúval határos kölcsönös gyűlölködés üszkét dobja bele, akkor a képviselő ur módszere szerint kell eljárni. Miután azonban én akképen akarom megoldani ezt a kérdést, hogy senki jogaiban sértve ne legyen, és hogy a hazának minden pol­gára és minden egyházhoz tartozó tagja között a békés és testvéries egyetértést létesítse, én meg­maradok a megoldásnak azon módszere mellett, a melyet magam elé tűztem. (Hosszas élénk éljen­zés és taps.) Várady Károly jegyző: Nyáry Béla ! Nyáry Béla: T. ház ! Csernoch János t. barátom beszédében kifejtette azokat az okokat, a melyek különös pártállásunk mellett a költségvetés elfoga­dására késztetnek. Ezeket én egész terjedelmükben fogadom el, mert azokat magam is vallom, de ha mégií felszólalok, teszem ezt azért, mert egy pár olyan körülményre kívánom felhívni a t. kultusz­miniszter ur figyelmét, a melyek tudomásom szerint a vita folyamán még fel nem merültek. (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt áttérnék ezeknek a körülményeknek rövid fejtegetésére, méltóztassanak megengedni, hogy az előttem felszólalt Bella Mátyás képviselő urnak néhány téves állítását rektifikáljam. Azt imputálta a képviselő ur Párvy püspök ur ő méltó­ságának, hogy azért függesztett fel néhány tót pajsot, mert azok az általános választások alkal­mával a nemzetiségi párt mellett korteskedtek és arra szavaztak. Én ugyan azt sem tartanám olyan nagy nemzeti szerencsétlenségnek, ha ez így volna, mert a püspök urnak minden esetre jogában áll megkívánni papjaitól, hogy csakis hazafias irányú pártokat támogassanak (Zaj a középen.) és csakis hazafias irányú pártok jelöltjeire szavazza­nak. A mikor a püspök megkívánja papjaitól, hogy azok jó, vallásos és hithű papok legyenek, akkor ebben benne foglaltatik az is, hogy hazafiak legyenek. Brediceanu Koriolán : Hogy néppártiak legye­nek ! Nyáry Béla : Nem a néppártról, hanem haza­fias pártokról beszélek, mert én sohasem kifogáso­lom, ha bármilyen felekezetű pap, bármely haza­fias pártot támogat, kifogásolom azonban és fe­gyelmi oknak találom azt, ha egy pap nemzetiségi pártot támogat. (Mozgás a középen. Helyeslés bal­jelöl.) Brediceanu Koriolán : Tessék ezt törvénybe iktatni! Nyáry Béla : Eljön annak az ideje is ! (Hall­juk I Halljuk !) Azonban nem ez volt az oka Párvy

Next

/
Thumbnails
Contents