Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-86

210 86. országos ülés 1907 Mint komoly vád szerepelt az is, hogyHrdlicska Lajos nejével és gyermekeivel tótul beszélt és hogy cselédjének megtiltotta, hogy a postán magyarul kérje a bélyeget. (Mozgás.) Nóta bene, a cseléd nem tud másként, mint tótul, és liogy nevét tót helyesírással irja. (Derültség. Felkiáltások a jobboldalon : Akkor miért tiltotta meg ?) T. képviselőház ! Azt hiszem, hogy ezen két példának fel említésével megszűnik Kállay Tamás t. képviselőtársam azon gyanusitása, hogy a felekezetek, az egyházak oly védőbástyával vették körül magukat, a melyen a magyar államiságnak még csak gondolata sem hatolhat keresztül. Sőt ellenkezőleg, t. ház, a protestáns egyházakban és különösen a mi egyházunk, az evangélikus egyház igen nagy súlyt fektet alkalmazottainak politikai ténykedésére. Ebben pedig ultrasovinisztikus irányt követ. Ha a miniszter ur az állami dotácziót a nemzeti érdek hangoztatásával — a mi bizonyos politikai elv feltételezését jelenti — adja meg a protestáns egyháznak, akkor félek, hogy ez által a protestáns egyházakban uralkodó ezt az irányt nemhogy apasztaná, hanem még fejleszteni fogja. Pedig tudjuk a múlt tapasztalásából, hogy az ultrasovinisztikus irányzatnak az egyház beléletébe való bevitele roppant nagy károkat okozott, és tudjuk, hogy ha ez az irány továbbra is állandó és uralkodó marad, csak az egyház fogja kárát látni. De nemcsak a protestáns egyházban, hanem a római katholikus egyházban is mutatkoznak oly irányú tünetek, a melyek arra engednek következtetni, hogy a sovinisztikus politikai iránynak az egyházi életbe való bevitele nagy károkat okoz. A Budapesti Hírlapnak deczember 28-ik számában a következő közlemény jelent meg (olvassa) : »A király Huber Gyula barcsi plébánosnak a magyarosítás terén szerzett érdeméért a Boldogságos Szüz-Máriáról nevezett veszprémvölgyi czimzetes apátságot adományozta.« (Élénk helyeslés a baloldalon.) Bátor vagyok felhívni a t. kultuszminiszter ur figyelmét arra, hogy midőn a barcsi plébánost ezen kitüntetésre ajánlotta, valószínűleg nem volt tudomása azon előzményekről, — vagy eltekintett azoktól — a melyek, értesülésem szerint, a barcsiak körében játszódtak le. Nevezetesen a barcsi plébános, ha jól tudom, a tiszta német ajkú gyülekezetben, a gyülekezet akaratának ellenére, a magyar nyelvű istentiszteleteket léptette életbe, a mely eljárás ellen a gyülekezet tagjai a leghatározottabban védekeztek. A plébános ur azonban nem tágított, s így tágítottak a barcsiak, a kik aposztatákká lettek. Hasonló eljárás a katholikus hivők között Liptó vármegyében is ilyen eredményre vezetett. A rózsahegyi járásnak három-négy községében a római katholikus hivők nyolcz hónap óta egyáltalában nem járnak templomba ; újszülött gyermekeiket nem viszik keresztvízre, betegeiket nem részesitik a haldoklók szentségében és halottaikat január li-én, pénteken. nem temetik egyházi asszisztenczia mellett, hanem harangszó nélkül, csendben ők maguk helyezik sírjukba azokat. Ugy tudom, hogy ezek a hívek is aposztáziára készülnek. Mi az oka ennek, t. képviselőház ? Nevezett községeknek papjait Párvy püspök felfüggesztette. Nevezett lelkészek a múlt képviselőválasztáson tót nemzetiségi jelöltre szavaztak. (Élénk ellenmondás.) Az illető községek lakói összetett kézzel könyörögtek a püspök urnak, hogy papjaikat adja vissza és ne helyettesítse őket olyanokkal, a kik épen ezen ultrasoviniszta irányt vitték be az egyházba, de a püspök ur nem engedett, nem tágított. (Felkiáltások : Jól tette !) Tágítani fognak valószínűleg a barcsiak példájára ők. Ugron Gábor: Helyesen tette! A katholikus egyház nem nemzetiségi izgatásra való, nem lehet felhasználni az egyházban való izgatásra. (Zaj. Mozgás.) Ha mind igy tenne, más rend lenne, más papokat nevelnének, más embereket, önök is máskép nőnének fel. Bella Mátyás : Az állami dotáczió, a melyet azzal a föltétellel adnak az egyháznak, épen nem alkalmas arra, hogy ezt az irányt apassza, hanem erősen fenyegeti az egyház belbékéjét, sőt ellenkezőleg. Csak a közelmúltban a bányakerületi ülésben oly indítvány tétetett, hogy a Grünwald-féle magyar állameszme el nem fogadása kanonikus vétségnek statuáltassék. (Nagy mozgás. Felkiáltások : Mi az ?) Ugron Gábor: Nem Grünwald-féle, hanem ezeréves állameszme ! Bella Mátyás : Eltekintve attól, hogy ez irányzat támogatása veszedelmes magára az egyházra, az állami dotáczió révén bizonyos beavatkozási, felügyeleti jogot akar biztosítani a felekezetekkel szemben. Ez határozottan ellenkezik a protestáns egyházak autonómiájával, önkormányzati jogával. (Mozgás. Felkiáltások: Fogadatlan prókátor !) Igaz, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur legutóbbi beszédében tiltakozott az ellen, mintha az állami dotáczió által a kormány bizonyos hatalmi álláspontot akarna érvényesíteni a felekezetekkel szemben, de én mindazonáltal erősen meg vagyok arról győződve, hogy a miniszter ur bizonyos rekompenzáczióra számit a támogatásért és az egyház létének, boldogulhatásának, jól felfogott érdekében azt mondom : Timeo Danaos et dona ferrentes. Az 1848-iki törvényczikk feltétlenül megadja a protestáns egyházfelekezeteknek, valamint az összes egyházfelekezeteknek azt, hogy igényt tarthatnak az államsegélyre. Olay Lajos : Az kellene, hogy az iskolák államosittassanak, magyarok legyenek ! (Zaj.) Bella Mátyás: Minden politikai elvektől és feltételektől függetlenül tessék megadni az állami segélyt. Ugron Gábor: Az állam ellen ? Bella Mátyás: Mert inkább legyen a protestáns egyház szegény, de legyen szabad és független az államtól!